Nem sokkal a második világháború után az amerikai és a szovjet barátságnak már szinte nyomát sem lehetett látni. A világ kettészakadt és a két szuperhatalom között minden ágazatra kiterjedő versengés indult meg. Ezek közé tartozott a világűr meghódítása is. Ezt a szándékot célozta meg az amerikai Mercury-program, az első olyan projekt, melynek során embereket juttattak ki az űrbe.
Nem sokkal a második világháború után az amerikai és a szovjet barátságnak már szinte nyomát sem lehetett látni. A világ kettészakadt és a két szuperhatalom között minden ágazatra kiterjedő versengés indult meg. Ezek közé tartozott a világűr meghódítása is. Ezt a szándékot célozta meg az amerikai Mercury-program, az első olyan projekt, melynek során embereket juttattak ki az űrbe - írja az origo.hu.
Az űrverseny kezdete
Az amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower 1955. július 29-én tett bejelentést, mely szerint országa a nemzetközi geofizikai év (1957. július 1.-1958. december 31.) alkalmából műholdat bocsát fel. Mivel a Szovjetunió nem akart lemaradni a versenyben, a kommunista ország vezetése titkos határozatban úgy döntött, hogy ők is megteszik ezt a lépést.
Az eseményen az Egyesült Államok a Vanguard-programmal készült teljesíteni ígéretét, számításait azonban a rivális keresztülhúzta.
1957. október 4-én a szovjetek fellőtték a Szputnyik–1-et, a világ első, űrbe bocsátott eszközét, amivel megelőzték nyugati ellenfelüket.
Az amerikaiak szégyenét fokozta, hogy a Vanguard szonda kilövése nyilvános televíziós közvetítés mellett vallott kudarcot. A bukást a sajtó és az USA közvéleménye már-már a Pearl Harbour-i katasztrófa szintjére sorolta.
Ennek hatására Eisenhower elhatározta egy olyan központ létrehozását, amely az űrprogramért felelt, így 1958-ban megalakult a NASA. Ennek ellenére az Egyesült Államok számára sorscsapások kezdődtek, hiszen ellensége nem csak eszközt, hanem állatot is hamarabb küldött a kozmoszba.
Csimpánz az űrben
Lajka kutyával ellentétben viszont az amerikai alany – egy Ham nevű csimpánz – visszatért. Ugyan ez egy váratlanul fellépő technikai problémának volt köszönhető, de a hajó, amiben Ham ült 16,5 perces utat tett meg és a várt 290 mérföldes (1 mérföld = 1,6 km) magasság helyett 420-at utazott a világűrben. Ennek során a csimpánz egy több, mint 6 perces súlytalanságot is megtapasztalhatott.
Több tesztrepülés után a NASA Alan Shepard világháborús veterán pilótát választotta ki az első igazi űrrepüléshez. De a kudarcok itt még nem értek véget. A Szovjetunió ebben is győzött, ugyanis az orosz Jurij Gagarinnal jutott ki az űrbe elsőként, így Shepard „csupán” az első amerikaiként járt ott. A NASA ezek után 1959-ben rendkívül szigorú egészségügyi feltételek alapján hét pilótát választott ki az induló űrprogramhoz, akiknek ezután kemény kiképzésen kellett helytállniuk.
A résztvevők – és családjaik – egy csapásra népszerűek lettek, és rögtön a kommunizmus elleni harc hőseivé váltak.
Az Egyesült Államok összesen húsz Mercuryt (az űrhajótípus, amiről a programot elnevezték) épített, amelyekből hármat nem is lőttek fel, több pedig csupán tesztrepülést hajtott végre.
Még nem ért véget a projekt, amikor John F. Kennedy elnök – a korábbi gyakorlattól eltérően – teljes mértékben a NASÁ-ra bízta az űrprogramot érintő szakmai kérdéseket. A szervezet 1963 nyarán úgy döntött, hogy fölösleges további teszteket végrehajtani és azokra erőforrásokat pazarolni, helyette inkább a következő Gemini-, illetve Apollo-programokra koncentráltak. Az előbbi már a Mercury idején kidolgozás alatt állt. Ugyan az amerikai történelem első űrprogramja közel sem csak a ragyogó eseményekből áll, azonban ez az alapja a későbbi misszióknak.
A program űrhajósai a NASA elhagyása után is folytatták az űrhajózást népszerűsítő tevékenységeiket előadásaikkal és önéletrajzaik kiadásával. A projekt utolsó élő tagja John Glenn volt, aki 2016-ban halt meg 95 éves korában.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
