A legújabb kutatások szerint az emberek és a neandervölgyiek mintegy 120 000 évvel ezelőtt kezdték el temetni halottaikat, méghozzá nagyjából ugyanabban az időben és helyen, a Nyugat-Ázsiában található Levante térségében. Ez az egybeesés arra utalhat, hogy a két faj kulturális gyökerei közösek lehetnek, ami a temetkezési stílusukban is kiválóan megmutatkozott.
Egy új tanulmány, amely e temetkezési helyszíneket vizsgálja, számos hasonlóságot és különbséget tárt fel a két rokon embercsoport temetkezési szokásai között. A kutatók szerint több temetkezési hely korábbinak bizonyult, mint az európai neandervölgyi vagy az afrikai Homo sapiens sírhelyek, ami arra utalhat, hogy a halottak tudatos eltemetése valószínűleg ebben a térségben kezdődött - írja a Science Alert tudományos portál - írja az origo.hu.
Az erőforrásokért folytatott verseny erőszakossága miatt szaporodott a temetkezési helyek száma
A Tel Aviv-i Egyetem és a Haifai Egyetem kutatói 17 neandervölgyi és 15 Homo sapiens temetkezési helyet vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy nemcsak kulturális átfedés, hanem valószínűleg versengés is volt a két embercsoport között.
A kutatók feltételezése szerint a temetkezések számának növekedése részben az egyre intenzívebb versengés eredménye lehetett, mivel mindkét csoport egyre vehemensebben és erőszakosabban küzdött a térség erőforrásaiért és élőhelyeiért.
Különbségek a Homo sapiens és a neandervölgyiek temetkezési helyei között
A kutatók olyan nyomokat kerestek, amelyek alapján meg tudták mondani, hogy az adott temetkezési helyet az ember hozta létre, vagy a csontmaradványok természetes folyamatok révén kerültek föld alá. A szándékos temetkezésekre utaló jelek között szerepeltek az egyedi csontvázpozíciók, különböző sírmellékletek és a temetkezési gödrök nyomai. Megállapították, hogy mindkét csoport eltemette halottait, és hogy a sírokban egyaránt voltak fiatalabbak és idősebbek. Az is kiderült, hogy a neandervölgyiek körében magasabb volt a csecsemőhalandóság.
A temetkezési helyek mélysége és elhelyezkedése alapján is voltak különbségek: míg a neandervölgyiek inkább barlangok belsejében temetkeztek, addig a Homo sapiens tagjai gyakran a barlangbejáratok közelében temették el halottaikat.
A Homo sapiens csontvázakat jellemzően magzati pozícióban helyezték el, míg az neandervölgyi halottak változatos testhelyzetekben nyugodtak.
Mivel díszítették a sírokat?
A neandervölgyiek sírjelei kőből készültek, ezek kezdetleges sírkövekként is felfoghatók, míg a Homo sapiens sírjait inkább díszítőelemekkel, például okkerrel és kagylókkal látták el. Ez a különbség arra enged következtetni, hogy bár anyagi kultúrájuk több szempontból is hasonló volt, a temetkezési szokások terén már jelentős eltérések mutatkoztak.
Miért vált fontossá a temetkezés?
A középső paleolitikumban mindkét csoport egy időben érkezett Levantéba, ami növelte a térségben tapasztalható versengést. A kutatók úgy vélik, hogy bár ez részben magyarázza a temetkezések megjelenését, önmagában nem válaszol meg minden kérdést.
Különösen érdekes az a tény is, hogy a neandervölgyiek kihalása után, körülbelül 50 000 évvel ezelőtt, az emberi temetkezések ideiglenesen megszűntek ebben a térségben.
A következő nagyobb temetkezési hullám a natúfiai kultúra idején, az utolsó vadászó-gyűjtögető társadalmak és az első letelepedett közösségek megjelenésével kezdődött meg.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
