A legújabb kutatások szerint az emberek és a neandervölgyiek mintegy 120 000 évvel ezelőtt kezdték el temetni halottaikat, méghozzá nagyjából ugyanabban az időben és helyen, a Nyugat-Ázsiában található Levante térségében. Ez az egybeesés arra utalhat, hogy a két faj kulturális gyökerei közösek lehetnek, ami a temetkezési stílusukban is kiválóan megmutatkozott.
Egy új tanulmány, amely e temetkezési helyszíneket vizsgálja, számos hasonlóságot és különbséget tárt fel a két rokon embercsoport temetkezési szokásai között. A kutatók szerint több temetkezési hely korábbinak bizonyult, mint az európai neandervölgyi vagy az afrikai Homo sapiens sírhelyek, ami arra utalhat, hogy a halottak tudatos eltemetése valószínűleg ebben a térségben kezdődött - írja a Science Alert tudományos portál - írja az origo.hu.
Az erőforrásokért folytatott verseny erőszakossága miatt szaporodott a temetkezési helyek száma
A Tel Aviv-i Egyetem és a Haifai Egyetem kutatói 17 neandervölgyi és 15 Homo sapiens temetkezési helyet vizsgáltak meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy nemcsak kulturális átfedés, hanem valószínűleg versengés is volt a két embercsoport között.
A kutatók feltételezése szerint a temetkezések számának növekedése részben az egyre intenzívebb versengés eredménye lehetett, mivel mindkét csoport egyre vehemensebben és erőszakosabban küzdött a térség erőforrásaiért és élőhelyeiért.
Különbségek a Homo sapiens és a neandervölgyiek temetkezési helyei között
A kutatók olyan nyomokat kerestek, amelyek alapján meg tudták mondani, hogy az adott temetkezési helyet az ember hozta létre, vagy a csontmaradványok természetes folyamatok révén kerültek föld alá. A szándékos temetkezésekre utaló jelek között szerepeltek az egyedi csontvázpozíciók, különböző sírmellékletek és a temetkezési gödrök nyomai. Megállapították, hogy mindkét csoport eltemette halottait, és hogy a sírokban egyaránt voltak fiatalabbak és idősebbek. Az is kiderült, hogy a neandervölgyiek körében magasabb volt a csecsemőhalandóság.
A temetkezési helyek mélysége és elhelyezkedése alapján is voltak különbségek: míg a neandervölgyiek inkább barlangok belsejében temetkeztek, addig a Homo sapiens tagjai gyakran a barlangbejáratok közelében temették el halottaikat.
A Homo sapiens csontvázakat jellemzően magzati pozícióban helyezték el, míg az neandervölgyi halottak változatos testhelyzetekben nyugodtak.
Mivel díszítették a sírokat?
A neandervölgyiek sírjelei kőből készültek, ezek kezdetleges sírkövekként is felfoghatók, míg a Homo sapiens sírjait inkább díszítőelemekkel, például okkerrel és kagylókkal látták el. Ez a különbség arra enged következtetni, hogy bár anyagi kultúrájuk több szempontból is hasonló volt, a temetkezési szokások terén már jelentős eltérések mutatkoztak.
Miért vált fontossá a temetkezés?
A középső paleolitikumban mindkét csoport egy időben érkezett Levantéba, ami növelte a térségben tapasztalható versengést. A kutatók úgy vélik, hogy bár ez részben magyarázza a temetkezések megjelenését, önmagában nem válaszol meg minden kérdést.
Különösen érdekes az a tény is, hogy a neandervölgyiek kihalása után, körülbelül 50 000 évvel ezelőtt, az emberi temetkezések ideiglenesen megszűntek ebben a térségben.
A következő nagyobb temetkezési hullám a natúfiai kultúra idején, az utolsó vadászó-gyűjtögető társadalmak és az első letelepedett közösségek megjelenésével kezdődött meg.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
