Dél-afrikai paleontológusok hihetetlen felfedezést tettek. Azt állítják, hogy megtalálták a világ legrégebbi ismert temetkezési helyét, amely az ember egy kisebb agyú, távoli rokonának a maradványait rejti, akiről korábban azt gondolták, hogy képtelen volt összetett viselkedésre.
Eddig nem ismerték ezt a temetkezési helyet
A neves paleoantropológus, Lee Berger vezetésével a kutatók megtalálták a Homo naledi, egy fára mászó, kőkorszaki hominida, több példányát mintegy 30 méter mélyen a föld alatt eltemetve egy barlangrendszerben – az emberiség bölcsőjében, az UNESCO világörökségi helyszínén, Johannesburg közelében - írja az origo.hu.
Ezek az eddigi legősibb temetkezések, amelyeket a hominológiai feljegyzésekben eddig rögzítettek és legalább 100 ezer évvel korábbiak, mint a Homo sapiens temetkezések bizonyítékai
– írták a tudósok az eLife folyóiratban közzétett tanulmányban.
Hozzátették: az eredmények megkérdőjelezik az emberi evolúció jelenlegi értelmezését, mivel általában úgy tartják, hogy a nagyobb agy fejlődése tette lehetővé az olyan összetett, „értelmet adó” tevékenységek végzését, mint például egy halott eltemetése. A korábban feltárt legrégebbi, a Közel-Keleten és Afrikában talált temetkezések a Homo sapiens maradványait tartalmazták – és körülbelül 100 ezer évesek voltak. Azok, amelyeket Berger és kutatótársai Dél-Afrikában találtak, legalább Krisztus előtt 200 000-ből származnak.
Úgy tűnik, hogy a Homo naledi fajhoz tartoznak, amely a majmok és a modern emberek közötti „határmezsgyén” elhelyezkedő primitív faj, és amelynek az agya körülbelül narancs méretű és körülbelül 1,5 méter magas volt.
A Berger által felfedezett faj ívelt ujjaival és lábujjaival, szerszámokkal forgató kezeivel és lábaival (amelyek gyaloglásra születtek), már megdöntötték azt az elképzelést, hogy evolúciós utunk egyenes vonalú lenne.
Komplex érzelmi és kognitív viselkedést jelez
A Homo naledi nevét a „Rising Star” nevű barlangrendszerről kapta, ahol 2013-ban az első csontokat találták. Az új tanulmányok középpontjában álló, ovális alakú temetkezések is ugyanitt kerültek elő a 2018-as ásatások során.
A szakemberek legalább öt egyedet találtak azokban a „lyukakban”, amelyeket a kutatók szerint szándékosan ástak ki, majd töltöttek be, hogy eltakarják a holttesteket.
Ezek a felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési gyakorlat nem korlátozódott a H. sapiensre vagy más, nagyobb agyméretű homininokra. És a temetkezési hely nem az egyetlen jele annak, hogy a Homo naledi komplex érzelmi és kognitív viselkedésre volt képes. Egy közeli barlangoszlop látszólag szándékosan lesimított felületén geometriai alakzatokat formázó véseteket, köztük egy „durva hasáb alakot” is találtunk. Ez azt jelentheti, hogy az ember nemcsak hogy nem egyedülálló a szimbolikus gyakorlatok kialakulásában, de talán nem is ő találta ki az ilyen viselkedésformákat
– mondta Berger az AFP-nek adott interjújában, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.
Az ilyen kijelentések valószínűleg borzolják néhány paleontológus idegeit, és az 57 éves kutatót korábban azzal a váddal illették, hogy nem elég szigorú a tudományossága és elhamarkodottan von le következtetéseket. Más tudósok szerint
ha ezek az eredmények megerősítést nyernek, azok jelentős potenciális jelentőséggel bírnának.
A temetésnek, a jelentésalkotásnak, sőt a „művészetnek” is talán sokkal bonyolultabb, dinamikusabb, nem emberi története lehet, mint azt korábban a tudomány vélte.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
