Vigyázzon: ez a laborérték közelgő infarktusra utalhat!

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak. A szívbetegség kockázatát eddig főként a koleszterinszint alapján becsülték meg, de egyre több kutatás szerint létezik ennél pontosabb jelző is.

A szívbetegség kialakulásában fontos szerepe van egy C-reaktív fehérje nevű anyagnak. Ez a fehérje a szervezetben zajló gyulladásra utal, és több kutatás szerint sok esetben pontosabban előre jelzi a szívroham és a stroke kockázatát, mint az úgynevezett „rossz” koleszterin – írja a The Conversation magazin cikke.

A C-reaktív fehérjét (CRP) a máj termeli. Akkor jelenik meg nagyobb mennyiségben, ha a szervezetben gyulladás van. Ilyen lehet például fertőzés, elhízás vagy cukorbetegség esetén. Vérvizsgálattal könnyen kimutatható.

Mit mutat az C-reaktív fehérje értéke?

Ha a CRP a normál tartományban van, vagy nagyon alacsony, akkor nincs gyulladás a szervezetben. Ha viszont magasabb az értéke, akkor nagyobb a szívbetegség kockázata is. Egy felmérés szerint az amerikai felnőttek több mint fele emelkedett C-reaktív fehérje szinttel él.

Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a CRP legalább annyira jól jelzi a szívinfarktus kockázatát, mint a magas vérnyomás; jobban teljesít, mint az LDL-koleszterin vagy más, örökletes vérzsírok.

A gyulladás szerepe a szívbetegségekben

A gyulladás végigkíséri az érelmeszesedés folyamatát. Amikor magas vércukorszint vagy cigarettázás miatt egy ér fala megsérül, az immunsejtek azonnal megjelennek. Ezek a sejtek bekebelezik a véráramban keringő koleszterint, és zsíros lerakódás alakul ki. Ez az évek alatt egyre nő, majd egy ponton megrepedhet, vérrög képződik, és elzárja az eret. Ez szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethet.

Ezért nem elég csak a koleszterinre figyelni. Az immunrendszer állapota és a gyulladás legalább ilyen fontos tényezők.

Hogyan védekezhetünk?

Az életmód sokat számít. Bizonyos ételek csökkenthetik a C-reaktív fehérje szintjét.

Ilyenek

• a rostban gazdag ételek,
• a zöldségek,
• a hüvelyesek,
• az olajos magvak
• és a bogyós gyümölcsök. 

Az olívaolaj, a zöld tea, a chia- és lenmag is kedvező hatású lehet. A fogyás és a rendszeres mozgás szintén csökkenti a gyulladást.

A cukorban gazdag étrend viszont ronthatja az állapotot.

A koleszterinre továbbra is figyelni kell

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a koleszterint figyelmen kívül hagyhatjuk. A koleszterin továbbra is fontos tényező, de a szívbetegség kockázatát nem csak az határozza meg, mennyi van belőle a vérben. A koleszterin apró részecskékhez kötve kering a szervezetben. Ha sok ilyen koleszterinszállító részecske van jelen, azok gyakrabban ütköznek az erek falának, és könnyebben lerakódnak.

Ez idővel érszűkülethez vezethet, ami növeli a szívroham és a stroke esélyét.

Ezért fontos az olyan vérvizsgálat, amely nem a koleszterin mennyiségét, hanem a szállító részecskék számát mutatja meg. Minél több ilyen részecske kering a vérben, annál nagyobb terhelést kapnak az erek, és annál nagyobb a szívbetegség kialakulásának veszélye.

A kockázatot tovább növeli egy öröklött tényező, a lipoprotein(a). Ez az anyag „ragadósabbá” teszi a koleszterint, így az még könnyebben megtapad az erek falán. Mivel a szintje genetikailag meghatározott, életünk során általában elég egyszer megmérni, de fontos jelzés lehet a szívbetegség megelőzésében.

Összetett probléma, összetett megoldás

A szakértők szerint a valódi kockázatot nem egyetlen érték mutatja meg. Pontosabb képet ad, ha több adatot együtt vizsgálnak. A koleszterinszint, a C-reaktív fehérje és más vérértékek együtt segítenek felmérni a veszélyt. Az új ajánlások szerint ezért a C-reaktív fehérje mérése is egyre nagyobb hangsúlyt kap, erre az American College of Cardiology is külön felhívta a figyelmet.

A hosszú távú védelem alapja továbbra is az egészséges étkezés, a rendszeres mozgás, az alvás és a stressz csökkentése.