Amikor Pierre-Francois Bouchard megtalálta a rosette-i követ, még nem sejtette, hogy a hieroglifák megfejtésének kulcsára lelt rá. A Nílus-deltánál fekvő, ma Rashid néven ismert városnál zajló erődítési munkálatok ugyan háborús sikereket végül nem hoztak Napóleonnak, de a franciákat az egyiptomi titkok feltárói közé emelték.
A Ptolemaiosz-dnasztia korában a fáraók rendeleteit szokás volt három írással felvésni a sztélékre: az istenek szavával, a nép nyelvén és jón írással. Az i.e. 196-ban keletkezett rosette-i kő szövege ennek megfelelően tartalmazta V. Ptolemaiosz dekrétumát, amelyben a gyermekkorból alig kinőtt fáraó kivetendő adókról és templomokba állítandó szobrokról tájékoztatta a népét - írja az origo.hu.
Évtizedekig tartó verseny
Napóleon 1798-ban indított hadjáratot Egyiptom földjére, amelynek fő célja a Brit Birodalom megtörése volt, hogy elvágja előlük a gyarmataikhoz vezető tengeri utakat. Bár a terve alig három év múlva kudarcba fulladt, a katonákkal tartó kutatók expedíciói kiemelten hasznosnak bizonyultak.
Amikor 1801-ben az angolok kapitulációra kényszerítették a francia csapatokat, az észak-afrikai országban talált műkincsek kitűnő tárgyalási alapként szolgáltak Napóleon számára.
Bár végül nem tarthatták meg ezeket, de kedvezőbb feltételekhez jutottak azáltal, hogy az elpusztításukkal fenyegetőztek. Maga a rosette-i kő, amelyet 1799. július 15-én találtak meg, először III. György brit királyhoz került, aki aztán 1802-ben a British Museumnak ajándékozta – ahol azóta is őrzik.
Két évig a franciáknál volt a sztélé, és a britek próbálták másolatok alapján megfejteni a rajta álló írást, de a hadjárat lezárultával fordult a kocka.
Évtizedekig tartó verseny kezdődött a két, dominanciára törekvő nagyhatalom tudósai között, a cél pedig az egyiptomi hieroglifák megfejtése volt.
Az ősi írás rejtélye ekkor már közel másfél évezrede tartotta lázban a kontinenst, és annak felismerése, hogy a gránittömbön ugyanaz a szöveg van három nyelven, hirtelen elérhető közelségbe hozta a hőn áhított célt.
Nem fogalmakat jelölnek
Mivel az ógörög írást ismerték, volt kiindulási alap. Ennek segítségével hamar sikerült felismerni a neveket a démotikus (népi) szövegben, majd egy bő évtized múlva a brit Thomas Young azonosította a kartusokba foglalt hieroglif jeleket, mint uralkodók neveit. Nem sokkal később a francia Jean-Francois Champollion rájött, hogy az évezredes tévhit ellenére a hieroglifák nem fogalmakat jelölnek, hanem a képjelek mellett szótagoknak, sőt hangoknak is megfelelhetnek. A filológus lassan, de biztosan feltárta a mássalhangzók és az értelmezést segítő szimbólumok bonyolult rendszerét, nagyban támaszkodva a kopt nyelv ismeretére és az 1815-ben talált philae-i feliratokban azonosított nevekre.
Tíz évig tartó munkájával végül a teljes démotikus nyelvet és a rosette-i kő alapján megfejtett hieroglifákat is a világ elé tárta.
A kezdetben 700, majd az egyiptomi kultúra fejlődésével több ezer szimbólummal operáló írás egy kifejezésen belül tartalmazhatott szimbolikus, figurális és fonetikus jeleket is, és bár magánhangzókat nem használt, az egységek végén fonetikai értékkel bíró kiegészítő jelek álltak, amelyek az értelmezést voltak hivatottak segíteni. Eme bonyolult rendszernek a megfejtését Champollion többször tesztelte egyiptomi feliratokon, emlékműveken, és élete végéig dolgozott a kutatását összefoglaló szövegein. Ezeket 1832-es halála után bátyja gondozta és adta ki.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
