Sokkot kapsz, ha megtudod, mit művel a stressz a testeddel!
Sokkot kapsz, ha megtudod, mit művel a stressz a testeddel!
 / Mozaik
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Állandóan feszült vagy és lehangolt? Vagy csak úgy érzed, minden apróság kiborít? A stressz az egész testünket próbára teszi, sokkal jobban, mint gondolnánk. Szerencsére van kiút, és most megmutatjuk, merre indulj!

Hirdetés

A stressz önmagában nem feltétlenül rossz. Sőt, az élet bizonyos helyzeteiben még hasznos is lehet. Ezt hívják eustressznek. Ez az a fajta pozitív feszültség, ami motivál, segít összpontosítani és jobban teljesíteni. Például egy randi vagy egy sportverseny előtt érzett izgalom tipikusan eustressz.
A gond ott kezdődik, amikor a stressz túl sokáig, túl intenzíven van jelen, és már nem hajt előre, hanem inkább megbénít. Ez a distressz, a káros, negatív stressz, amely hosszú távon komolyan megviseli testünket és a lelkünket is. Most ennek a hatásait vesszük górcső alá - írja az origo.hu.

A stressz mindenütt jelen van

A hirtelen fellépő, úgynevezett akut stressz (például amikor elkésel egy fontos találkozóról vagy vezetsz a zuhogó esőben) azonnali testi reakciókat vált ki: izomfeszültséget, gyors légzést, heves szívdobogást, izzadást, szájszárazságot vagy épp gyomorgörcsöt. Ezeket a tüneteket a „vészhelyzet üzemmódba” kapcsoló hormonok, főként a kortizol és az adrenalin okozzák.
Szerencsére, ha megszűnik a stresszhelyzet, a tested is képes gyorsan visszaállni a normál kerékvágásba. Viszont ha a stressz nem múlik el vagy ha folyton újra és újra jelentkezik, akkor komolyabb gondok is kialakulhatnak.
Krónikus stressz és a hosszú távú következmények

Hirdetés

A krónikus, tartós stressz hosszú távon alattomos pusztítást végezhet a szervezetben. És ez nem túlzás. Tartós stressz hatására a gyulladásos folyamatok beindulnak, az immunrendszer legyengül, a hormonháztartás felborul, és a testi-lelki egyensúly felborulása betegségekhez vezethet.

A leggyakoribb testi hatások a következők:

  • Gyulladás a szervezetben: a stressz hatására megnő a gyulladást fokozó anyagok szintje, ami hozzájárulhat szív- és érrendszeri betegségekhez, autoimmun problémákhoz, sőt még fájdalomszindrómákhoz is.
  • Emésztési zavarok: a stressz szó szerint „megfekszi a gyomrot”. Kiválthat refluxot, fokozhatja az irritábilis bél szindróma vagy a gyulladásos bélbetegségek tüneteit is.
  • Gyenge immunrendszer: A tartós stressz gyengíti az immunrendszert, így könnyebben elkapsz betegségeket.
  • Koncentrációs problémák: krónikus stressz hatására az agyban is változások indulnak el. Csökken a koncentráció, romlik a memória, megjelenik az úgynevezett agyi köd.
  • Tartós fájdalom: a stressz miatt feszesebbek lesznek az izmok, különösen a nyak, váll és hát tájékán. Ez fejfájáshoz, derékfájáshoz és akár migrénhez is vezethet.
  • Alvászavarok: a stresszes emberek gyakran rosszul alszanak. Ez viszont tovább súlyosbítja a stresszt, így ördögi kör alakul ki.
  • Szexuális zavarok: a libidócsökkenés, a merevedési zavarok vagy a termékenységi problémák mögött is gyakran stressz húzódik meg.
  • Testsúlygyarapodás: a stressz fokozhatja az édesség és zsíros ételek utáni vágyat, és elősegíti a hasi zsírraktározást. Ez nemcsak esztétikai kérdés, hanem egészségügyi kockázat is.

Rákot is okozhat?

A kutatások eredményei vegyesek. Egyes tanulmányok találtak összefüggést a tartós stressz és bizonyos daganattípusok között, míg mások nem. Abban viszont szinte minden szakértő egyetért, hogy a stressz közvetve növelheti a daganatok kockázatát. Az stressz hatására kialakított egészségtelen életmód, mint például a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás vagy a mozgáshiány, fokozza a rák kialakulásának esélyét.

7 tipp stressz ellen

1. Mozogj rendszeresen. Nem kell maratonra készülni, már napi fél óra séta is csodákat tehet.
2. Étkezz tudatosan. Kerüld a cukros, zsíros, feldolgozott ételeket, és próbálj kiegyensúlyozottan enni.
3. Aludj eleget. Lefekvés előtt próbálj kerülni a képernyőhasználatot, és alakíts ki nyugtató esti rutint.
4. Relaxálj. A meditáció, jóga vagy légzőgyakorlatok segíthetnek lenyugtatni az idegrendszert.
5. Kapcsolódj másokhoz. Egy jó beszélgetés, egy nevetés vagy csak az érzés, hogy nem vagy egyedül, sokat segít.
6. Írd ki magadból. A naplóírás segíthet feldolgozni a napi feszültségeket.
7. Kérj segítséget, ha szükséges. Egy pszichológus segíthet megérteni, mi okozza a stresszt, és hogyan lehet hatékonyan kezelni.
A stressz nem kerülhető el teljesen. A cél az, hogy felismerd, mikor fordul át az egészséges feszültség ártalmas nyomássá, és hogy tudd, hogyan vigyázhatsz magadra.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!

Forrás