Hatalmas a baj, ha ezt kimutatják a vérében
Hatalmas a baj, ha ezt kimutatják a vérében
 / Mozaik

A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem tudósai olyan biológiai markereket fedeztek fel, amelyek a betegség legkorábbi szakaszában már jeleket hagynak a vérben. A Parkinson-kór ezzel a módszerrel még azelőtt szűrhetővé válhat, hogy a kiterjedt és visszafordíthatatlan agyi károsodás megtörténne. Ez az új vérvizsgálat rövid időn belül forradalmasíthatja a korai diagnózist, és idővel akár a megelőző kezeléseket is elérhetővé teheti a betegek számára.

Hirdetés

A Parkinson-kór jelenleg több mint 10 millió embert érint világszerte, és ez a szám az elöregedő társadalmak miatt 2050-re várhatóan a duplájára nő. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, és korai felismerésére sem létezik még megbízható szűrővizsgálat, az új kutatás hatalmas reménysugarat jelent. A svéd és norvég kutatók által végzett vizsgálat megmutatta, hogy a korai azonosítás kulcsa a vérünkben rejtőzhet - írja a SciTech Daily cikke.

Miért elengedhetetlen a Parkinson-kór korai diagnózisa?

A Parkinson-kór egy idegrendszeri betegség, amely nagyon lassan, fokozatosan alakul ki. A tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe tünetekkel járó időszak akár 20 évig is elhúzódhat a komolyabb mozgási nehézségek megjelenése előtt - írja az origo.hu.

  • A legnagyobb probléma az, hogy mire a betegek észreveszik magukon a lassuló mozgást vagy a remegést, az ezért felelős agysejtek 50-80 százaléka már elpusztult vagy súlyosan károsodott.

Az új vérvizsgálati módszer pontosan ezt az állapotot előzheti meg.

Hirdetés

Hogyan működik az új módszer?

A tudósok gépi tanulás – egy mesterséges intelligencia alapú adatelemzési eljárás – segítségével két olyan biológiai folyamatot vizsgáltak, amelyek már a tünetek megjelenése előtt aktívak a szervezetben.

  • DNS-javítás: Ez a folyamat a sejtek genetikai örökítőanyagában, a dezoxiribonukleinsavban keletkező hibák felismerését és kijavítását jelenti.
  • Sejtszintű stresszválasz: Ez a sejtek egyfajta beépített vészfékrendszere. Amikor a sejtet valamilyen veszély fenyegeti, leállítja a normál működését, és minden energiáját a saját túlélésére, illetve a sérülések javítására fordítja.

A kutatók egy egyedi génaktivitási mintázatot azonosítottak a vérben, amely szorosan ehhez a két folyamathoz kapcsolódik. Ez a mintázat kizárólag a Parkinson-kór korai stádiumában jelent meg; az egészséges embereknél, vagy a betegség későbbi szakaszában lévőknél nem volt kimutatható. 

A megfigyelés egy apró, de annál fontosabb időablakot nyit meg a szakemberek számára a diagnózis felállítására.

A jövő: Egyszerű vérvétel a bonyolult vizsgálatok helyett

Korábban az orvosok drága agyi képalkotó eljárásokkal vagy kellemetlen agyvíz-vizsgálattal próbálták előrejelezni a Parkinson-kórt. Az új eljárás azonban egy olcsó és mindenki számára könnyen hozzáférhető vérmintán alapul. A kutatók becslései szerint öt éven belül az egészségügyi ellátás részévé válhatnak ezek a tesztek. Hosszú távon pedig ezeknek a felfedezett folyamatoknak a megértése segíthet olyan új gyógyszerek kifejlesztésében, amelyek képesek lehetnek megállítani a betegséget.

Amit a betegségről és a tünetekről tudni érdemes

A Parkinson-kór az agy mozgást irányító képességét támadja meg. Általában 55-60 éves kor felett jelentkezik, és az Alzheimer-kór után ez a második leggyakoribb olyan betegség, amely az idegsejtek folyamatos és visszafordíthatatlan pusztulásával jár.

Korai jelek (amelyek akár évekkel a mozgászavarok előtt jelentkezhetnek):

  • Gyors szemmozgásos alvászavar (RBD): A beteg az alvás álmodással töltött fázisában (a gyors szemmozgásos alvásfázisban) hangokat ad ki vagy fizikailag megmozdulva „eljátssza” az álmait.
  • A szaglás érezhető romlása.
  • Gyakori székrekedés.
  • Szorongás és depresszió.

Későbbi tünetek (a Parkinson-kór előrehaladásával):

  • A mozgás általános lelassulása.
  • Izommerevség és egyensúlyzavarok.
  • Végtagok remegése.
  • Akaraton kívüli izomösszehúzódások.

 

Hirdetés

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek



 

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Julija Szviridenko, ukrán miniszterelnök

Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.

Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.

Harci drón. Illusztráció. Fotó: Internet

Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.

Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Ungváron búcsút vettek a fronton elesett Katasinszkij Arturtól. Fotó: Ungvári Városi Tanács

Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.