Tovább gyűrűzik a Stonehenge körüli rejtély az ikonikus oltárkő új elemzésének köszönhetően. Ebből kiderül, hogy a hatalmas megalit nem ugyanonnan származik, mint az emlékmű belső körét alkotó többi úgynevezett kékkő. A szakemberek eddig azt feltételezték, hogy az oltárkövet egy távoli, nyugat-walesi helyszínről vitték Stonehenge-be, az új tanulmány szerzői azonban most azt állítják, hogy még távolabbról érkezhetett.
Az oltárkő a legnagyobb a kékkövek közül
A délnyugat-angliai Wiltshire-ben, a Salisbury-síkságon található Stonehenge a feltételezések szerint több szakaszban, évezredek alatt épült, kezdve az 56 kékkő felállításával mintegy 5000 évvel ezelőtt. Hihetetlen, de ezeket az eredeti építőköveket a walesi Mynydd Preseli területére vezették vissza, mintegy 225 kilométerre nyugatra magától Stonehenge-től - írja az origo.hu.
A Stonehenge-et a kövek hosszú távú szállítása teszi különösen érdekessé, hiszen ezek valójában az egyik leghosszabb szállítási távolságot jelentik, amelyet a forrástól a műemlék építési helyszínéig bárhol a világon ismerünk
– írják a Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratban publikált tanulmány szerzői. – Az építkezés későbbi szakaszaiban helyben beszerzett, sarsen néven ismert köveket használtak, és az átalakítási munkálatok Krisztus előtt 1600-ig folytatódtak.
Az oltárkő a kékkövek közül a legnagyobb és valószínűleg nem illett oda az eredeti kőgyűrű kisebb darabjai közé. Mindazonáltal azt az elképzelést, hogy a többi kővel együtt importálták és állították fel, korábban soha nem vitatták. Az aktuális tanulmány szerzői azonban többféle technika, többek között
röntgenfluoreszcencia és Raman-spektroszkópia segítségével megállapították, hogy az oltárkő nem felel meg az angol-walesi medencében található régi vörös homokkő (ORS) ásványtanának.
Ennek eredményeképpen arra a következtetésre jutottak, hogy „az oltárkövet már nem szabad az alapvetően a Mynydd Preseli-ből származó „kékkő" sziklák csoportjába sorolni".
Jóval az eredeti kékkövek felállítása után vitték oda
A kutatók az oltárkőben szignifikánsan magasabb koncentrációjú bariátot – egy bárium-szulfátból álló ásványi anyagot – mutattak ki, mint a walesi vörös homokkőben. A kutatók megjegyzik: ha az Egyesült Királyságban máshol keresnénk a magas bariáttartalmú homokkő alternatív forrásait, akkor az észak-angliai Cumbria, valamint a skót Orkney és Shetland szigeteken található lelőhelyek jöhetnek szóba.
Fontos, hogy mindkét régióban találhatunk neolitikus emlékeket, ami arra utal, hogy a követ ezeken a területeken a helyi lakosság bányászta ki és használta rituális célokra
– magyarázták a tudósok az IFL Science online tudományos portálnak. – Arra is van bizonyíték, hogy a Stonehenge és az olyan távoli régiók, mint Skócia között már Krisztus előtt 2500 körül is léteztek távolsági kapcsolatok, amikor az emlékmű építésének második szakasza zajlott,.
A kutatók ezért azt feltételezik, hogy az oltárkövet ebben az időben hozhatták Stonehenge-hez, jóval az eredeti kékkövek felállítása után.
További elemzésekre van azonban szükség ahhoz, hogy az oltárkő ásványosságát összevethessék az észak-angliai vagy skóciai kőzetlelőhelyekkel.
Ez azt jelenti, hogy a szakembereknek egyelőre fogalmuk sincs, hogy az oltárkő honnan származik.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Friss hírek
Legolvasottabb
