Egyetlen Celsius-fok. Ennyi elég volt ahhoz, hogy a Föld geológiai óráját 125 ezer évvel visszatekerjük – és hogy a civilizáció stabil alapjai megremegjenek. A mesterséges intelligencia közben már most az „iparági átlagkolléga” teljesítményének felét hozza, nemsokára pedig önálló feltalálóvá válhat, miközben a mentális zavarok csendben korunk népbetegségévé nőnek. Három területen három szorongás, amelyek összefüggnek, és ami egy korszakváltás kontúrjait rajzolja ki.
Klíma, AI és mentális egészség – három terület, amely összekapcsolja a következő évtizedet.
Ezzel a felütéssel szervezett konferenciát a 100 cégtulajdonost magában foglaló Magyarok a Piacon Klub (MAPI Klub). A jövőt formáló folyamatokról három nemzetközileg elismert szakember: Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke és a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, valamint Belső Nóra pszichiáter tartott előadást, majd folytatott közös diskurzust Essősy Zsombor, a MAPI Klub elnökének moderálása mellett.
Egy fok, ami 125 ezer évet jelent – a klímaváltozás számai mögött
A klímaváltozás velünk él és lélegzik, ám minden „lélegzetvétele” nehezíti mindennapjainkat. Ha így haladunk, akkor a nyarak lassan szobafogságra ítélnek minket, a Kárpát-medencében egyre több az aszályos időszak, apadnak a vízkészletek, ami a mezőgazdaságra, így az élelmezésre is hatással van. Adódik a kérdés, mit lehet tenni? A párizsi klímaegyezmény keretében a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának legalább 55 százalékáért felelős 55 ország vállalta, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése az évszázad végére ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
„A klímaváltozás körüli közbeszéd szélsőségek között ingadozik: egyesek szerint a világvége küszöbén állunk, mások szerint nincs is érdemi probléma” – adta meg az alaphangot Ürge-Vorsatz Diána. A CEU professzora ezért a gazdasági és fizikai indikátorokból indult ki, amelyek szerinte minden vitánál erősebbek. A biztosítási károk globális és európai növekedése egyértelmű trendet mutat, és Magyarország sem kivétel: az extrém időjárási események gazdasági terhei évtizedek óta emelkednek.
A 2022-es aszály a Kárpát-medencében volt az egyik legsúlyosabb, amely során a kukoricatermés jelentős része, a búzatermés mintegy negyede semmisült meg. Az élelmiszer-infláció Európa-szerte 13 százalékon tetőzött, Magyarország pedig 2023 márciusában az egyik legmagasabb élelmiszerár-emelkedést produkálta. A professzor hangsúlyozta: az orosz–ukrán háború is hozzájárult az árrobbanáshoz, de az európai aszály kulcsszerepet játszott.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös jelentésére hivatkozva rámutatott: Magyarországon az elmúlt évtizedekben az éghajlati szélsőségek jelentős gazdasági károkat és több ezer halálesetet okoztak. A bemutatott táblázat szerint a teljes kár mindössze 5 százaléka volt biztosítva, ami a sérülékenység egyik legfontosabb mutatója. „A biztosítás nem elméleti kérdés, hanem a túlélés egyik eszköze” – tette hozzá.
A globális átlaghőmérséklet-emelkedés első ránézésre „csak” mintegy 0,9–1 Celsius-fok az 1961–2010-es átlaghoz képest. Ürge-Vorsatz Diána azonban analógiával érzékeltette a probléma súlyát:
Az emberi szervezet 36-37 fok körül stabil, egyetlen fok emelkedés már lázat jelent, 2-3 fok pedig működésképtelenséget. A Föld rendszere hasonlóan érzékeny: a civilizáció 10 ezer éve viszonylag stabil klímára épült, az infrastruktúra, a mezőgazdaság, a városok elhelyezkedése ehhez igazodott. Ma már azonban ez nem így van. A mostani infrastruktúra jelentős része nem erre a klímára lett tervezve.
Az IPCC adataira hivatkozva elhangzott: a globális átlaghőmérséklet legalább 125 ezer éve nem volt ilyen magas, az atmoszferikus szén-dioxid-koncentráció és az óceánok felszíni savassága pedig 2 millió éve nem érte el a mai szintet. „A „kis” egy fok tehát geológiai léptékben mérhető ugrás. Nem a bolygó léte forog kockán – a Föld túlélt már szélsőségesebb klímákat is –, hanem a jelenlegi civilizáció működőképessége” – kongatta meg a vészharangot a professzor.
Intelligenciarobbanás küszöbén – mit tud ma az AI, és mit ígér 2028-ra?
És ha valaki nem szorong eléggé a klímaváltozás miatt, akkor mindjárt itt van számára a mesterséges intelligencia. Míg azonban környezetünk változása viszonylag lassan „égeti el” az emberiség jövőjét, addig az AI fénysebességgel írja át mindennapjainkat. Mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, és azon morfondírozunk, hogy vajon „holnap” szükség lesz-e még ránk, vagy a mesterséges intelligencia levált minket – például a munkahelyünkön.
Keleti Arthur kezdésként a mesterséges intelligencia fejlődési ütemét helyezte kontextusba. Szerinte az AI nem „emberi típusú” intelligencia, hanem más logikán működő rendszer, amely bizonyos feladatokban már ma is meghaladja az emberi teljesítményt, más területeken viszont továbbra is korlátozott. Az egyik legfontosabb tanulságként azt emelte ki, hogy a fejlődés tempója exponenciális jellegű.
A Google Proof Benchmark és más tesztek alapján a legfejlettebb modellek – például a GPT, a Gemini vagy az Anthropic rendszerei – már a domain expert szinthez közelítő eredményeket produkálnak bizonyos tudományos kérdésekben. (A domain expert – magyarul gyakran területi szakértő, szakterületi szakértő vagy tárgyszakértő – olyan személy, aki egy adott iparágban, szakterületen vagy tudományágban rendkívül mélyreható elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik.) Egy-egy modellfrissítés 4-5 százalékos ugrásokat jelent a teljesítménymutatókban. A kutató szerint soha nem teszteltünk még ennyi „intelligenciát” az emberiség történetében.
Az OpenAI előrejelzéseire utalva elmondta:
2026 szeptemberére az AI képes lehet egy kutatási segéd (research intern) szintjén dolgozni, 2028 elejére pedig akár önálló feltalálóként is funkcionálhat.
Az Edison nevű cég Kozmosz rendszerét hozta fel példaként, ahol 200 mesterségesintelligencia-ügynök 12 órán keresztül, megszakítás nélkül dolgozik egy problémán – olyasmit megvalósítva, ami az emberi figyelem korlátai miatt nehezen kivitelezhető.
Keleti Arthur hangsúlyozta, hogy senki sem tudja pontosan, hová vezet ez a folyamat, de az automatizáltság szintje előbb-utóbb átláthatatlan mértéket ölthet. Éppen ezért azok számára is azt javasolja, akik „ódzkodnak” a technológiai boom lekövetésétől, hogy „azonnal ugorjanak bele”, mert egyelőre nem lehet megmondani, hová fut ki.
Az AI és a kiberbiztonság kapcsolatáról is szó esett: a rendszerek működését még a fejlesztők sem látják át teljes egészében, ami új típusú kockázatokat teremt. A technológiai vállalatok hatalmas – akár 100 milliárd dolláros – beruházásokat hajtanak végre, miközben az etikai és társadalmi következmények kezelése gyakran háttérbe szorul.
Konkrét szakmák helyett gondolkodni tanulunk
De akkor ki mit csináljon? Mi lesz a munkahelyével, mivé képezze át magát, a jelenlegi diákok, fiatalok pedig milyen egyetemi szakokra menjenek? Keleti Arthur nem bagatellizálta a munkahelyek AI általi kiváltását: bizonyos területeken már most zajlik az átrendeződés. A szoftverfejlesztésben már nemcsak átlagos, hanem „nagyon jó minőségű programozó” munkáját is képes automatizáltan elvégezni, ami miatt Magyarországon is előfordul, hogy „tízesével küldik el a fejlesztőket”.
„Volt már olyan egyetemi előadásom, ami után egy IT-hallgató megkérdezte, hogy akkor mit csináljon, és biztos választ nem tudtam adni számára” – idézte fel a kutató.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy senki nem tudja pontosan, hova vezet ez a folyamat, de az automatizáltság szintje várhatóan olyan magas lesz, hogy „azt már igazából átlátni sem fogjuk majd”. Ami az oktatás jövőjét illeti, úgy véli
nem konkrét szakmákat fogunk tanulni, hanem gondolkodásmódot.
„Az AI-korszakban mindenkinek „kis csoportvezetővé” kell válnia: feladatot kell tudni adni a digitális ügynököknek, ellenőrizni és irányítani a munkájukat. Vagyis nem a hagyományos értelemben vett szakmaspecifikus tudás lesz a kulcs, hanem az alkalmazkodóképesség, a feladatdelegálás és a rendszerszintű gondolkodás” – vetítette előre.
A szorongás nem ellenség – az agy biológiája és a modern élet
Belső Nóra a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia térnyerését nem különálló, hanem az emberi idegrendszert egyszerre terhelő, bizonytalanságot fokozó jelenségekként értelmezte: szerinte a folyamatosan változó, kiszámíthatatlan környezet – legyen szó szélsőséges időjárásról, gazdasági következményekről vagy az AI által átalakított munkaerőpiacról és emberi kapcsolatokról – tartós készenléti állapotban tartja az agyat.
„A szorongás önmagában nem betegség, hanem biológiai jelzés arra, hogy alkalmazkodnunk kell, ám ha a változások tempója meghaladja a lelki szükségleteink kielégítésének lehetőségeit – biztonságérzet, valahová tartozás, stabil kapcsolatok –, akkor krónikussá válhat, és depresszióhoz, alvászavarhoz, testi tünetekhez vezethet” – hangsúlyozta.
Rámutatott, hogy a leggyakoribb háziorvosi panaszok – fájdalom, alvászavar – mögött gyakran pszichés zavarok állnak. „Az agy ugyanolyan szerv, mint a máj vagy a tüdő. A depresszió és a szorongás az agy anyagcseréjében bekövetkező változások, nem pusztán »lelki gyengeségek«. A kezeléshez szakmai segítség, strukturált támogatás és közösségi kapcsolatok szükségesek” – fogalmazott.
A mentális egészséget Maslow szükségletpiramisához hasonlította: az alapszükségletek – éhség, szomjúság, szexualitás – mellett a valahová tartozás, a biztonságérzet és az önbecsülés is kulcsszerepet játszik. Ha ezek a lelki szükségletek kielégítetlenek maradnak, szorongás, frusztráció és végső soron depresszió alakulhat ki.
A pszichiáter által idézett WHO-adatok szerint
a 15–44 éves korosztályban a legnagyobb mértékben a depressziós megbetegedések járulnak hozzá a betegségek és halálozás okozta életveszteséghez.
2020-ban a depresszió a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség volt a szív- és érrendszeri megbetegedések után.
Magyarországon a lakosság 7-8 százaléka szenved súlyos depressziós tünetektől, és közel minden harmadik ember tapasztal életminőséget rontó depressziós tüneteket
– hozott hazai vonatkozást Belső Nóra.
Neurobiológiai példákkal érzékeltette az érzelmek működését: az öröm dopamin- és szerotoninfelszabadulással jár, az emberi érintkezés során oxitocin – az úgynevezett „öleléshormon” – szabadul fel. A korai anya-gyermek kapcsolat hiánya kötődési problémákhoz vezethet, ami felnőttkorban is megjelenik.
„Az AI által közvetített, részben virtualizált kapcsolatok nem tudják teljesen pótolni azokat a biológiai mechanizmusokat – például az oxitocinfelszabadulást kiváltó fizikai jelenlétet –, amelyek az emberi idegrendszer egyensúlyához szükségesek, miközben a klímaváltozás miatti egzisztenciális bizonytalanság tovább erősíti a kollektív szorongást” – fogalmazott.
Fogyasztói társadalom és a növekedés kényszere – rendszerszintű feszültségek
A kerekasztal-beszélgetés során az egyik központi téma a növekedéskényszer és a túlfogyasztás volt. A résztvevők szerint a jelenlegi gazdasági rendszerben a vállalatoknak évről évre növekedniük kell, különben tőzsdei értékvesztéssel, befektetői pánikkal szembesülnek. A kérdés az volt: miért nem elég, ha egy cég „csak” ugyanannyit ad el, mint tavaly?
Ürge-Vorsatz Diána arra utalt, hogy a fogyasztói társadalom új igényeket, új boldogságdefiníciót és új szükségleteket teremt. A növekedés fenntartásához az emberi agy „áthuzalozására” van szükség – reklámok, pszichológiai eszközök, függőségi mechanizmusok révén. A nagy technológiai cégek egyre több pszichológust alkalmaznak, miközben az általuk generált függőségek kezelésére a társadalom kevésbé felkészült.
Ami a klímaváltozásban betöltött egyéni szerepeket illeti, Ürge-Vorsatz Diána egyértelművé tette, hogy az egyéni felelősség valós, de nem szűkíthető le pusztán a mindennapi fogyasztási döntésekre.
„Nem elég „szívószálakon erőlködni”, gazdasági, pénzügyi, szakmai döntések szintjén kell változtatni”
– szögezte le. Példaként hozta a repülést. A légi közlekedés kiemelkedően nagy egyéni kibocsátással jár, ugyanakkor hangsúlyozta: tudományos alapon nézve egy ember nemcsak fogyasztó, hanem befektető, szakember és véleményformáló is. „A fogyasztás »csak az egyik szerep«, míg legalább ilyen fontos, hogy ki hova fekteti a pénzét, milyen üzleti modellt épít, milyen terméket fejleszt vagy értékesít, illetve milyen példát mutat vezetőként, szülőként vagy közszereplőként” – hangsúlyozta. Szerinte nem a túlfogyasztást gerjesztő üzleti logikát kellene erősíteni.
A globális egyenlőtlenségek is előkerültek: az AI és a digitális szolgáltatások a világ egy szűk rétegének privilégiumai, miközben sok régióban az alapvető infrastruktúra – víz, áram, oktatás – is hiányzik. A technológiai fejlődés így nemcsak gyorsítja, hanem mélyíti is a társadalmi szakadékokat.
Ugyanannak a korszakváltásnak a három arca
A klímaváltozás, a mesterséges intelligencia és a mentális zavarok tehát nem elszigetelt jelenségek, hanem ugyanannak a gyorsuló, bizonytalan korszaknak a tünetei. A civilizáció stabilitása – amely 10 ezer éven át viszonylag kiegyensúlyozott éghajlatra és lassú technológiai változásra épült – egyszerre több fronton is kihívásokkal szembesül.
A kérdés nem az, hogy a világ „véget ér-e”, hanem az, hogy a társadalmi rendszerek, vállalatok és egyének mennyire tudnak alkalmazkodni a változás tempójához. Egyszerű megoldás nincs. A számok, trendek és biológiai tények azonban egy irányba mutattak: a következő években a technológiai és környezeti kihívások mellett a mentális ellenálló képesség válhat az egyik legfontosabb versenytényezővé – vállalati és egyéni szinten egyaránt - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
