Egyre több kutatás igazolja, hogy nemcsak az emberek válnak bölcsebbé a kor előrehaladtával, hanem az állatok is: a bölényhal akár 127 évig, a grönlandi cápa 392 évig, egyes szivacsok pedig 10 ezer évig vagy még tovább élhetnek. Az életkor pedig nem csak egy szám: ahogy az állatok öregszenek, élettapasztalataiktól függően másképp viselkednek, gazdagabb ismeretekre tesznek szert a környezetükről, és ezt gyakran átadják csoportjuk fiatalabb tagjainak, ami elengedhetetlen a fajok túléléséhez.
Komoly problémát jelenthet, ha kiirtjuk ezeket az idősebb élőlényeket. A Föld idős állatai hanyatlásnak indultak. Erre figyelmeztettek a kutatók a Science folyóiratban múlt hónapban megjelent tanulmányukban, amely több mint kilencezer lektorált tanulmányt elemzett. Kevés állat éri meg ugyanis az öregkort, és azok, amelyek igen, ki vannak téve a vadászatnak, halászatnak és begyűjtésnek, mert ők a legnagyobbak, vagy például nekik van a legnagyobb agancsuk, szarvuk vagy agyaruk. Ezáltal pedig komolyan veszélybe kerül a teljes faj túlélése - írja az origo.hu.
A legnagyobb és legtapasztaltabb állatok kiirtása jelentős következményekkel járhat a csoportkultúrára és a társadalmi struktúrákra nézve. Az öregedéssel kapcsolatos kutatások nagy része a negatív egészségügyi szempontokra összpontosított. Az a leegyszerűsítő elképzelés, hogy az idős egyedek nem fontosak a populációk vagy a környezet számára, valójában nem igaz
– figyelmeztetett Keller Kopf, az ausztráliai Charles Darwin Egyetem ökológusa és a kutatás vezetője a The Guardian online portálban, aki minél tovább vizsgálta a különböző állatcsoportokat, annál több figyelemre méltó esetre bukkant, amelyek az idősebb élőlények értékét bizonyítják. Ahogy fogalmazott, bármerre is néztek, mindenhol találtak jó példákat, ami miatt egy új megközelítés, a „hosszú életűek megőrzése” mellett érvelnek.
A tanulmány szerint a főemlősök, a bálnák, az elefántok és a falkában vadászó állatok mindegyike rendelkezik idős egyedekkel, amelyek létfontosságú kulturális tudást hordoznak és fenntartják a társadalmi struktúrákat. Az idősebb nőstény elefántok például „szociális memóriával” rendelkeznek arról, hogy ki barát és ki ellenség, miközben jobban odafigyelnek a potenciális veszélyekre, például jobban figyelnek az oroszlánokra. A menopauza utáni orkák pedig a legjobbak abban, hogy megtalálják a lazacok táplálkozóhelyeit.
Az idős egyedek biztosítják a fajok túlélését
Az új kutatás azt mutatja, hogy az idősebb egyedek eltávolítása miatt a populációk idővel változékonyabbá válnak, és végül összeomlanak.
Az idősebb madarak jobb táplálékot és gondoskodást tudnak nyújtani utódaiknak, az akár több ezer évesre is megnövő mélytengeri korallok pedig fontos menedéket nyújthatnak a tengeri emlősöknek. Bár az idősebb emlősök maguk kevesebb utódot hoznak világra, segítenek utódaiknak utódokat létrehozni és gondozni. Ezt nevezik az egészséges populációk „nagymama-hipotézisének”, amelyet először az embereken tanulmányoztak, de már az elefántok és az orkák esetében is vizsgálták
– magyarázták a tudósok.
A halak esetében egy faj idősebb tagjainak elpusztítása valószínűleg nagy problémát jelent a halgazdálkodásban is. A nagy halak kifogása pedig csökkenti a populáció kollektív memóriáját.
Kopf tanulmánya a „kulturális átadás” fontosságára utal, amely:
- nemcsak azt ismeri el, hogy az állatoknak van kultúrájuk,
- hanem azt is, hogy ezek az egyedek szociális tanulásukat továbbadják más egyedeknek.
A kutatás szerint a legtöbb tudást általában az idősebb egyedek halmozzák fel, például azzal kapcsolatban, hogyan keressenek vizet száraz időszakokban, vagy hogyan fedezzenek fel biztonságos búvóhelyet, és hogyan találjanak új táplálékot a szűkös időkben. Arra is rámutatott, hogy
a természetvédelmi szakemberek egyre inkább felismerik, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk az állatok társadalmi tanulására és kultúrájára.
Az idős egyedek elvesztése ugyanis számos kihalással fenyegetett faj esetében hajtóerő lehet. A szakemberek ezért a „hosszú élet megőrzését” szorgalmazza, ami célzott politikákat jelentene az idős egyének védelmében.
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
