Az Oxfordi Egyetem kutatói a világon először hoztak létre laboratóriumi körülmények között olyan biológiai molekulákat, amelyek belsejében kvantummechanikai folyamatokat indítottak be. Ez a különleges, mesterségesen továbbfejlesztett kvantumfehérje képes reagálni a mágneses terekre, ami korábban elképzelhetetlen távlatokat nyit a biológiában. A rangos Nature folyóiratban publikált felfedezés teljesen új alapokra helyezheti a modern diagnosztikát.
A tudományos világ figyelme most az Egyesült Királyságra szegeződik, ahol a kutatóknak sikerült mérnöki úton megalkotniuk egy új molekulatípust. Ez az újfajta kvantumfehérje – szaknyelven mágnesességre érzékeny fluoreszcens fehérje, vagyis MFP – képes arra, hogy kölcsönhatásba lépjen a mágneses terekkel és a rádióhullámokkal - írja az origo.hu.
Az Oxfordi Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport ezzel bizonyította, hogy a kvantummechanika nemcsak az elméleti fizikusok terepe, hanem a mindennapi orvoslásban is hasznosítható - írták a kiadott közleményben.
Kvantumfehérje: ellesték a költöző madarak titkát
A kvantumbiológia területén ez hatalmas előrelépésnek számít. Bár a tudósok régóta tudják, hogy a természetben léteznek hasonló folyamatok – például a költöző madarak a Föld mágneses mezejét használják a tájékozódáshoz –, most először sikerült ezt a jelenséget laboratóriumi körülmények között, célzottan létrehozni.
Ez a felfedezés elmozdulást jelent a kvantumhatások puszta megfigyelésétől afelé, hogy szándékosan tervezzük meg őket valós felhasználásra”
– magyarázták a kutatók.
Harrison Steel docens, a tanulmány vezető szerzője elárulta, hogy a kvantumfehérje működésének megértéséhez éppen a madarak navigációjának több évtizedes kutatása adta a kulcsot. Érdekesség, hogy a szupermodern technológia alapjául szolgáló fehérjék eredetileg a közönséges zabból származnak.
Új korszak jöhet a rákgyógyításban és a diagnosztikában
De miért is olyan fontos ez a kvantumfehérje az átlagember számára? A válasz az orvosi diagnosztika jövőjében rejlik. A kutatócsoport már épített is egy prototípus műszert, amely hasonló elven működik, mint a kórházakból jól ismert MRI-vizsgálat.
Van azonban egy óriási különbség:
míg a hagyományos MRI a test szöveteiről ad képet, az új technológia képes lenne élő szervezeten belül, sejtszinten nyomon követni specifikus molekulákat. Ez a precizitás forradalmi változást hozhat a sejtkutatás és a rákgyógyítás területén.
- Segítségével megfigyelhetővé válnának a daganatokon belüli genetikai változások.
- Lehetővé válna a célzott gyógyszeradagolás nyomon követése, vagyis látható lenne, hogy a hatóanyag pontosan oda jut-e el, ahová szánták.
Így született meg a mesterséges kvantumfehérje
A különleges molekulák létrehozásához a tudósok az úgynevezett „irányított evolúció” módszerét használták. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a laboratóriumban felgyorsították a természetes kiválasztódás folyamatát. Véletlenszerű mutációkat idéztek elő a fehérjét kódoló DNS-szakaszban, majd kiválasztották azokat a változatokat, amelyek a legjobban reagáltak a mágneses térre. Sok környi próbálkozás után végül megszületett a ma ismert, nagy érzékenységű kvantumfehérje.
Gabriel Abrahams, a kutatás egyik vezetője szerint lenyűgöző az evolúció ereje:
Még nem tudjuk, hogyan tervezzünk nulláról egy igazán jó biológiai kvantumszenzort, de azzal, hogy a baktériumokban óvatosan irányítottuk az evolúciós folyamatot, a természet megoldotta helyettünk a feladatot”.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy az orvosi alkalmazások minél hamarabb valósággá váljanak, és a kvantumfehérje ne csak egy laboratóriumi érdekesség, hanem a gyógyítás hatékony eszköze legyen.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
