Alig több mint két évtizeddel ezelőtt, az új évezred kezdetén még úgy tűnt, hogy az emberi őseink által hagyott, mintegy 50 ezer évnél régebbi nyomok rendkívül ritkák. Egész Afrikából mindössze négy lelőhelyről számoltak be, amiből kettő Kelet-Afrikából (a Laetoli Tanzániában és Koobi Fora Kenyában), kettő pedig Dél-Afrikából (Nahoon és Langebaan) származott. Az 1966-ban bejelentett Nahoon lelőhely volt az első hominin nyomlelőhely, amelyet először leírtak. Az új kutatások fényében azonban sok minden megváltozott.
A világ legrégebbi ismert emberi lábnyomának azonosításával kapcsolatban 2023-ban már egészen más a helyzet. Úgy tűnik, hogy az emberek nem keresték eddig eléggé, vagy nem a megfelelő helyeken kutatták őket - írja az origo.hu.
Napjainkban az 50 ezer évnél idősebb hominidák nyomainak eddigi, afrikai felfedezéseinek a száma 14 darab.
Ezeket a szakemberek szerint kényelmesen fel lehet osztani egy kelet-afrikai(öt lelőhely) és egy dél-afrikai csoportra a Fokföld partvidékéről (kilenc lelőhely). A világ más részein – köztük az Egyesült Királyságban és az Arab-félszigeten – további 10 lelőhely található.
Tekintettel arra, hogy a Zöld-foki partvidéken viszonylag kevés hominida csontvázmaradványt találtak, az ősi tájakon mozgó emberi őseink által hátrahagyott nyomok jól kiegészítik és bővítik az afrikai ősi emberfélék megértését
– mondta Charles Helm, a Nelson Mandela Egyetem Afrikai Tengerparti Őstudományi Központjának kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az Ichnos nemzetközi folyóiratában nemrégiben megjelent tanulmányban a tudósok hét újonnan datált hominida lábnyom korát közölték, amelyeket az elmúlt öt évben azonosítottak Dél-Afrika déli partvidékén, a Zöld-foki-szigeteken. Ezek a lelőhelyek immár a kilenc lelőhelyből álló „dél-afrikai klaszter" részét képezik. Megállapították, hogy
a lelőhelyek kora változó; a legfrissebb körülbelül 71 ezer éves, a legrégebbi pedig 153 ezer éves lehet:
amivel ez a legrégebbi lábnyom, amelyet eddig fajunknak, a Homo sapiensnek tulajdonítottak.
Az új dátumok alátámasztják a régészeti feljegyzéseket
– mutatott rá Andrew Carr , a Leicesteri Egyetem munkatársa. – A területről és a korszakból származó egyéb bizonyítékokkal együtt – beleértve a kifinomult kőeszközök, a művészet, az ékszerek és a kagylóhalászat fejlődését – megerősítik, hogy a Zöld-foki-sziget déli partvidéke olyan terület volt, ahol a korai anatómiailag modern emberek éltek, fejlődtek és gyarapodtak, mielőtt Afrikából más kontinensekre átterjedtek volna.
A 153 ezer éves lábnyomot a szakemberek a Garden Route Nemzeti Parkban találták, a Fokföld déli partján fekvő Knysna tengerparti várostól nyugatra. Ahogy arra emlékeztettek,
a két korábban datált dél-afrikai lelőhely, Nahoon és Langebaan mintegy 124 ezer éves, illetve 117 ezer éves.
A dél-afrikai Nelson Mandela Egyetemen működő African Centre for Coastal Paleoscience (Afrikai Partiális Paleotudományi Központ) kutatócsoport munkája azonban még nem ért véget. Úgy vélik, hogy további hominidák várnak felfedezésre a déli partvidéken. A kutatást ki szeretnék terjeszteni a régió régebbi lelőhelyeire is, amelyek kora 400 ezer évtől több mint 2 millió évig terjed.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
