Az Eiffel-torony a világ egyik leglátogatottabb turistalátványossága és kétségtelenül Párizs szimbóluma. El tudnák képzelni a tornyot Budapest látványosságaként? Nem? Pedig a tervezők még hazánk akkori vezetésének is felajánlották, hogy itt építenék meg. Nekik nem kellett.
Az acéltorony megépítésére eredetileg ajánlatot kapott még Spanyolország és az Egyesült Államok is, de a terv senkinek nem nyerte el a tetszését. Gustave Eiffel, miután mindenhonnan elutasítást kapott, végül Párizsban nevezte be tervét az 1889-es világkiállításra, amit a francia forradalom 100. évfordulójának alkalmából rendeztek meg - írja az origo.hu.
Terve kapóra is jött, mivel a grandiózus eseményre egy olyan építményt akartak bemutatni a szervezők, amely a francia nemzet nagyságát hivatott jelképzeni.
A pályázatot a célra 1886-ban írták ki. Erre több, mint 100 pályamunka érkezett, de végül Eiffel terve lett a befutó. Feltételként szabták meg, hogy a toronynak két éven belül el kell készülnie, így nagy kihívás elé nézett ő és a csapata.
Már a kezdetekben megosztó volt a torony építése. Az emberek egy részének ugyan tetszett az ötlet, a másik szempont viszont az volt, hogy a kor meghatározó művészei és közéleti szereplői jó része ellenezte és heves tiltakozásban hangot is adott nemtetszésének. Eiffelt azonban nem tántorították el a bírálatok és a fanyalgó hangok, folytatta az építkezést.
Ez azért is volt fontos, mert ebben az időszakban több ország is próbálkozott a többszáz méter magas, reprezentatív építmények felhúzásával – sikertelenül – és Eiffel azt is bizonyítani akarta, hogy mindez lehetséges.
A szűk határidő miatt a munkások télen-nyáron dolgoztak – ami miatt egyszer sztrájkoltak is és hihetetlenül magasnak számító fizetésemelést is sikerült kiharcolniuk maguknak – és hihetetlen sebességgel, havonta 12 méterrel növekedett a torony. 1888. július 14-én elkészült a második, majd 1889. március 31-én a harmadik szintje is az építménynek.
A tízezer tonna tömegű torony tizenkétezer elemből, valamint két és félmillió szegecsből áll. Noha a kiállítás után 30 évvel le akarták bontani, azonban a frissen kiépülő távírórendszer antennáihoz kapóra jött. Az első világháború alatt innen hallgattak le ellenséges német rádióadásokat és fejtettek meg kódolt üzeneteket. A második világháborúban, amikor a német csapatok megszállták a várost, Hitler fel akarta robbantani az akkorra már ikonikusnak számító építményt, ám ettől a tervétől végül elállt. A két esemény között, 1925-ben egy Victor Lustig nevű szélhámos pedig kétszer is megpróbálta eladni ócskavasnak.
41 évig ez volt a világ legmagasabb épülete, egészen a New York-i Chrysler Building megépüléséig.
A torony a története során kutatásoknak is adott otthont, névadója is végzett itt aerodinamikai méréseket. 1964-ben műemlékké nyilvánították, napjainkban pedig rádió- és televízióantennákkal felszerelve fontos szerepe van a médiakommunikációban. Ezen felül található rajta posta, étterem, butik, sőt egy időben a Le Figaro szerkesztősége is itt működött.
Az építmény turizmus szempontjából is kiemelten fontos, ugyanis évente nagyjából 5 millió ember látogatja a tornyot és gyönyörködik innen a francia fővárosban.
Mai napig tartó megosztó jellegét alátámasztja, hogy egyesek „Csúfságnak” mások pedig „Öreg Hölgynek” hívják. Bár a lifteket az 1980-as években modernizálták, az akkor új technológiájú, „ultragyors” hidraulikus felvonókat Korda Dezső, magyar mérnök tervezte. Azonban, ha valaki mégis gyalog menne fel rá, akkor 1625 lépcsőfokot kell megmásznia a torony tetejéig.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
