Régészek Pakisztánban egy rendkívül ritka rézérme készletet tártak fel, ami több mint 2.00 éves lehet, egy buddhista szentély romjaiból, mely Mohenjo-Daro még régebbi helyszínén épült. - írja a Live Science.
Úgy vélik, hogy az érmék és a szentély, azaz a sztúpa a főleg buddhista közösség, a Kushan Birodalom idejéből valók, ami körülbelül Kr.e. a 2. századtól Kr.u. 3. századik uralkodott, és meghódította a Nagy Sándor által Közép-Ázsiában alapított Görög-Baktria Királyságot - írja az origo.hu.
A szentély Mohenjo-Daro nagy romjai közt helyezkedik el a jelenlegi Pakisztán délkeleti részén.
A Mohenjo-Daro körülbelül Kr.e. 2600-ból való a világ egyik legrégibb civilizációjából, az ókori Indus-völgyi civilizácóból, más néven Harappan civilizációból származik.
A sztúpát Mohenjo-Daro hanyatlása után körülbelül 1.600 évvel a Mohenjo-Daro lakatlan romjainak csúcsára építették.
Az érméket egy mentési ásatás során fedezték fel a helyszínen, amikor egy fal összeomlott.
Kushan érmék
Az érmék zöldek, mert a vörösréz korrodálódik, amikor levegőnek van kitéve. érintkezve korrodálódik. A több száz éves korrózió az érméket egyetlen darabbá egyesítette, aminek súlya 5.5 kilogramm. De néhány érmét találtak külön. Az egyesült készlet valószínűleg 1.000-1.500 darab érméől áll. Az egyesült készleten kívüli néhány érme egy álló alakot ábrázol, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy valószínűleg egy Kushan király ábrázolása.
1931 óta ezek az első leletek, amiket feltártak a sztúpa romjainál. 1931-ben a brit régész, Ernest MacKay több, mint 1.000 vörösréz érmét ásott ki ott. Felfedeztek más érméket a sztúpánál az 1920-as években. A korábbi felfedezések hasonló álló figurát ábrázolnak az egyik oldalon, míg a másik oldalon időnként a hindu istent, Sívát és más szimbólumokat ábrázolnák. A Buddhizmus a hindu hitből származik.
Buddhista sztúpa
Mohenjo-Daro körülbelül Kr.e. 1800-ra elhagyatott volt, az ókori Indus-völgyi civilizáció más nagyobb városával együtt. Mohenjo Daro a helyi sindhi nyelven azt jelenheti "a halott dombja".
A kutatók most azt gondolják, hogy a Harappan városokat az Indus folyó árterétől túl távol alapították, hogy túléljenek a száraz klímán, ezért az emberek elhagyták a himalájai előhegységekben lévő kisebb településekre mentek.
Úgy gondolják, hogy körülbelül Kr.u. 150-ben a Kushan Birodalom királyai megrendelték a buddista sztúpa megépítését Mohenjo-Daronál.
Akkorra az ókori város alapul szolgáló romjai majdnem 2.000 évesek voltak, de azt nem tudni, hogy az ókori helyszínből mennyi lehetett abban az időben. A sztúpa körülbelül Kr.u. 500-ban lakatlan volt; lehetséges, hogy miután egy földrengés miatt károsodott, vagy mert a buddhizmus hatása hanyatlott azon a területen. Akkorra a Kushan Birodalom független királyságokra töredezett, melyeket először meghódítottak a perzsa szászánidák és később az északról származó megszállók, akik kapcsolatban lehettek a hunokkal.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legolvasottabb
