A tudósok felfedezték egy 17. századi francia arisztokrata rég eltemetett titkát: 400 éve arany drótot használt, hogy ne hulljanak ki a fogai.
Az 1619-ben elhunyt Anne d'Alegre holttestét 1988-ban fedezték fel egy régészeti ásatás során az északnyugat-franciaországi Chateau de Laval kastélyban. Az ólomkoporsóba bebalzsamozott csontváza és fogai figyelemre méltóan jó állapotban maradtak meg.
A régészek észrevették, hogy egyfajta fogpótlása van, de akkoriban nem álltak rendelkezésükre olyan fejlett szkennelési eszközök, hogy többet megtudjanak azokról.
Harmincöt évvel később, egy régészekből és fogorvosokból álló csapat megállapította, hogy d'Alegre fogínybetegségben szenvedett, amely meglazította a fogait, áll a Journal of Archaeological Science: Reports ezen a héten megjelent tanulmányában.
Az úgynevezett „Cone Beam" vizsgálat – amely röntgensugarak segítségével háromdimenziós képet készít – kimutatta, hogy aranyhuzalokat használtak több fogának az összetartására és megfeszítésére.
Volt elefántcsontból készült műfoga is, ami akkoriban nagyon egyedinek számított.
Ám ez a díszes fogászati háttérmunka csak rontott a helyzeten
– mondta Rozenn Colleter, a francia Nemzeti Régészeti Kutatóintézet régésze, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az aranyhuzalokat az évek során többször is meg kellett húzni, ami tovább destabilizálta a szomszédos fogakat.
D'Alegre valószínűleg nem csak orvosi okokból vállalta a fájdalmat. Az arisztokrata nőkre hatalmas nyomás nehezedhetett abban a korszakban, amikor
a megjelenést a társadalmi értékkel és ranggal hozták összefüggésbe.
Kortársa Ambroise Pare, aki több francia király orvosa volt és hasonló fogpótlásokat tervezett, azt állította, hogy „ha egy beteg fogatlan, a beszéde elkorcsosul".
A szép mosoly különösen fontos volt d'Alegre számára, aki egy ellentmondásosnak kikiáltott, kétszeres özvegy társasági hölgy volt és nem volt jó híre"
– tette hozzá Colleter, hangsúlyozva, hogy D'Alegre a francia történelem zavaros időszakát élte át.
Hugenottaként és protestánsként harcolt a francia vallásháborúkban a katolikusok ellen az 1500-as évek végén. 21 éves korára már egyszer megözvegyült, és volt egy kisfia, Guy de Laval.
Amikor az ország belevetette magát a nyolcadik vallásháborúba, D'Alegre és fia kénytelen volt elrejtőzni a katolikus erők elől, miközben vagyonukat a király lefoglalta.
Fia ezután áttért a katolikus hitre és Magyarországra ment harcolni, ahol 20 éves korában meghalt a csatában. Miután másodszor is megözvegyült, D'Alegre 54 éves korában hunyt el egy betegségben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A rendkívüli intézkedések legalább augusztus 2-ig maradnak érvényben, miközben a kormány már a rendszer átalakításán is dolgozik.
"Mindez komoly kockázatot jelent Ukrajna számára" - állapította meg az elnök.
Az izraeli döntés egyértelmű jelzés más kormányok hajóüzemeltetői és a biztosítótársaságok számára, és bizonyítja Ukrajna jogi és diplomáciai lépéseinek hatékonyságát.
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
