A veszélyes Candida auris különleges módon képes tartósan megtelepedni a bőr szőrtüszőiben, miközben kezdetben semmilyen látványos tünetet nem okoz. Amerikai kutatók most feltárták, hogyan használja ki a gomba a szervezet immunválaszát, és két lehetséges terápiás célpontot is azonosítottak.
Egy veszélyes gomba a bőr immunválaszát kihasználva képes tartósan megtelepedni a szőrtüszőkben. A Candida auris fennmaradását vizsgáló friss kutatás azonban két lehetséges terápiás célpontot is azonosított - írja az origo.hu.
A Candida auris kezdetben teljesen észrevétlenül bújik meg a bőrön: sem kiütést, sem viszketést, sem egyéb látható elváltozást nem okoz. Csak akkor válik komoly veszéllyé, ha egy seb vagy intravénás kanül révén utat talál a mélyebb szövetekbe. Mivel a bőrön megtelepedett gomba eltávolítására jelenleg nincs megbízható módszer, a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i kutatói azt vizsgálták, pontosan mi teszi lehetővé a kórokozó tartós fennmaradását. Eredményeiket a rangos Science folyóiratban publikálták.
Eltérő immunválaszt vált ki a Candida auris
A szakemberek a Candida aurist közeli rokonával, a Candida albicans gombával hasonlították össze. Míg az egerek bőréről a C. albicans néhány nap alatt nyomtalanul eltűnt, a C. auris a szőrtüszőkben megtelepedve hosszú távon is életképes maradt. Ezt az eltérést a két gomba által kiváltott különböző immunválasz magyarázza.
A C. albicans egy IL-17 nevű jelzőmolekula termelésére serkenti a szervezetet, amely elősegíti a bőrfelszín megújulását és erősíti a gombaellenes védekezést. Ezzel szemben a Candida auris egészen máshogy hat az immunrendszerre:
úgy módosítja a saját sejtfalát, hogy annak felszínén több kitin válik szabaddá.
Ez a folyamat a közeli immunsejteket interferon-gamma termelésére készteti, amely molekula alapvetően a vírusok elleni védekezésben játszik szerepet.
Lassabban cserélődnek a szőrtüszők sejtjei
Ebben a sajátos esetben az interferon-gamma kifejezetten gyengíti a bőr védekezőképességét: gátolja az IL-17 működését, és lelassítja a szőrtüszők sejtjeinek megújulását.
Mivel az elhasználódott sejtek tovább maradnak a helyükön, egy olyan pangó mikrokörnyezet jön létre, amely kiváló feltételeket teremt a Candida auris tartós megtelepedéséhez.
Két lehetséges kezelési célpont
- Az egyik lehetséges terápiás irány az interferon-gamma által kiváltott válasz mérséklése lehetne. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy az IL-17 ismét zavartalanul támogassa a bőr megújulását és a gombák elleni védelmet.
- Egy másik megközelítés olyan gyógyszer alkalmazását jelentené, amely vagy blokkolja a kitint, vagy megakadályozza, hogy az felerősítse az interferon-gamma hatását.
Bár az említett irányok ígéretesek, egyelőre egyik módszerről sem bizonyították egyértelműen, hogy képes teljesen eltávolítani a Candida aurist az emberi bőrről.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az amerikai járványügyi központ (CDC) egy átfogó elemzésében több mint 21 ezer olyan beteg adatait dolgozta fel, akiknél 2016 és 2023 között kimutatták a Candida auris jelenlétét. Az eredmények rávilágítottak, hogy a kolonizáció dacára mindössze nagyjából 7 százalékuknál alakult ki tényleges klinikai fertőzés.
A véráramfertőzésben érintett esetekben az első pozitív teszttől számítva a betegség kialakulásáig eltelt idő mediánja 86 nap volt. A gomba elsősorban akkor jelent kritikus veszélyt, ha az alapbetegségeik miatt eleve sérülékeny páciensek szervezetében képes elérni a mélyebb szöveteket.
Ha azonban sikerülne megakadályozni a Candida auris megtelepedését a szőrtüszőkben, a jövőben még azelőtt semlegesíteni lehetne a kórokozót, mielőtt az bejutna ezekbe a mélyebb, sebezhetőbb rétegekbe.


















