Egy új kutatás szerint a nőknél gyakoribb Alzheimer-kór hátterében az új idegsejtek képződésének zavara és a BMP-fehérjék fokozott működése is szerepet játszhat. A felfedezés hosszabb távon új gyógyszercélpontok azonosítását és személyre szabottabb kezelések fejlesztését is elősegítheti.
Több nőnél alakul ki Alzheimer-kór, mint férfinál, de a különbség pontos okai még nem teljesen ismertek. Egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór nemek közötti eltéréseiben egy fehérjecsoport és az új idegsejtek képződésének zavara is szerepet játszhat.
A japán Waseda Egyetem és a RIKEN Agykutató Központ munkatársai azt vizsgálták, miért érinti gyakrabban a nőket az Alzheimer-kór. A kutatócsoport a munkája során az úgynevezett neurogenezisre, vagyis az új idegsejtek képződésére összpontosított. Sokáig úgy hitték, hogy új idegsejtek jórészt csak a fiatal, fejlődő agyban jönnek létre. Ma már tudjuk, hogy ez a folyamat felnőttkorban is aktív marad, segítve az agyat a különböző élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodásban - írja az origo.hu.
A betegség szempontjából kulcsterület a memóriaképzésért felelős hippokampusz, amely az Alzheimer-kór által legkorábban megtámadott agyi régiók egyike. Ha a neurogenezis zavart szenved, a hippokampusz működése tovább romlik, ez pedig felgyorsíthatja az emlékezetvesztést és az általános kognitív hanyatlást.
Szu Hszing-jü, a tanulmány vezető szerzője rámutatott: egyre több bizonyíték utal arra, hogy a felnőttkori neurogenezis szorosan összefügg az Alzheimer-kór kialakulásával és előrehaladásával. A kutatók éppen ezért ezt a folyamatot vették alapul, amikor a nemek közötti megbetegedési arányokban mutatkozó eltérések biológiai hátterét térképezték fel.
Eredményeiket a Biology of Sex Differences című tudományos folyóiratban ismertették.
Miért érint több nőt az Alzheimer-kór? Egy fehérjecsoport lehet a ludas
A kutatócsoport az Alzheimer-kór két különböző egérmodelljét vizsgálta, különös figyelmet fordítva a csont morfogenetikus fehérjékre (röviden BMP-kre). Korábbi kutatások szerint ezen fehérjék megemelkedett szintje összefüggésben állhat az idegsejtképződés zavaraival.
Az eredmények alapján a neurogenezis károsodása mindkét egérmodellben egyértelműen kimutatható volt. A betegséget modellező rágcsálókban három specifikus fehérje – a BMP4, a BMP6 és a BMP7 – szintje is jelentősen megemelkedett az egészséges kontrollállatokhoz képest.
Az egyik modell esetében a szakemberek figyelemre méltó eltéréseket találtak a nemek között: a nőstény egereknél súlyosabb mértékű volt az új idegsejtek képződésének zavara, amihez magasabb BMP-szint is társult.
Szu Hszing-jü szerint mindez arra utalhat, hogy az Alzheimer-kórban látható nemi különbségek részben a BMP-jelátviteli útvonal eltérő működésével magyarázhatók.
A BMP-k gátlása javította az idegsejtképződést
A szakemberek ezután egy olyan gyógyszerrel kezelték a nőstény egereket, amely blokkolja a BMP-k működését. A terápia hatására a neurogenezis egyértelmű javulásnak indult: az eredmények szerint az új idegsejtek képződésének szintje megközelítette az egészséges kontrollállatoknál mért értékeket.
A kutatócsoport mindemellett sejtkísérleteket is végzett. Egy idegsejtszerű sejtvonalon azt figyelték meg, hogy az ösztrogén hormon hatására fokozódott a BMP6 kifejeződése.
Ez a felfedezés fontos, lehetséges magyarázattal szolgálhat arra, miként kapcsolódnak össze a hormonális hatások, a BMP-fehérjék és a betegség előfordulásában mutatkozó nemi eltérések.
A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek a végső konklúziók levonásakor. Bár a rágcsálókon végzett kísérletek rendkívül fontos támpontot jelentenek, további alapos vizsgálatokra lesz szükség annak igazolására, hogy ez a biológiai mechanizmus az embereknél is pontosan így működik-e.
Más demenciatípusoknál is mutatkozhatnak eltérések
Szu Hszing-jü szerint a felnőttkori neurogenezis zavara korántsem korlátozódik kizárólag az Alzheimer-kórra. A hippokampusz és a hozzá kapcsolódó idegi hálózatok a demencia más formáiban – például a vaszkuláris, a Lewy-testes, valamint a frontotemporális demencia esetében – is érintettek lehetnek.
A kutató ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezen kórképek alapvető kórfolyamatai jelentősen eltérnek egymástól. Míg a vaszkuláris demencia hátterében elsősorban érrendszeri károsodások állnak, addig más betegségeknél kóros fehérjefelhalmozódások vagy eltérő sejtszintű mechanizmusok okozzák a problémát. Éppen ezért egyelőre nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a BMP-fehérjék és az idegsejtképződés közötti, fentebb bemutatott kapcsolat a demencia minden formájánál érvényes lenne.
- A betegségcsoport egyes típusainál ráadásul a nemek közötti arányok is változatos képet mutatnak.
- Az Alzheimer-kór egyértelműen a nőket sújtja nagyobb arányban,
- a férfiak esetében viszont jóval erősebb összefüggés figyelhető meg a szív- és érrendszeri kockázati tényezők és a vaszkuláris demencia között.
- Emellett a Parkinson-kór és a Lewy-testes demencia is gyakrabban fordul elő a férfi betegek körében.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy az Alzheimer-kór esetében érdemes tovább vizsgálni a BMP-fehérjék szabályozását, ami a jövőben akár új gyógyszercélpontok azonosítását is lehetővé teheti.
A szakemberek szerint a nemek közötti biológiai különbségek alaposabb figyelembevétele a jövőben elengedhetetlen lesz a célzottabb, személyre szabott kezelési stratégiák kifejlesztéséhez.
Szu Hszing-jü végezetül kiemelte: a neurodegeneratív betegségekben megfigyelhető eltérések nem vezethetők vissza pusztán a hormonális hatásokra. A kórképek alakulásában ugyanilyen hangsúlyos szerepet játszhatnak a génkifejeződésben, a gyulladásos válaszokban, valamint az immunrendszer működésében mutatkozó különbségek is.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
