Kilenc baktériumfaj segíthet megmagyarázni a gazdaságok allergia elleni védőhatását
Kilenc baktériumfaj segíthet megmagyarázni a gazdaságok allergia elleni védőhatását

Kilenc baktériumfajt hoztak összefüggésbe a gyermekkori asztma, a szénanátha és az atópiás ekcéma alacsonyabb kockázatával. A mikrobák nagyobb arányban fordultak elő a tehénistállók levegőjében, és a gazdaságokban élő gyerekek rendszeresen találkozhatnak velük.

A gazdaságokban, állatok közelében felnövő gyerekeknél ritkábban fordulnak elő bizonyos allergiás megbetegedések. Egy kutatás során most kilenc olyan baktériumfajt azonosítottak, amelyek jelenléte összefüggést mutatott a gyermekkori asztma, a szénanátha és az atópiás ekcéma alacsonyabb kockázatával - írja az origo.hu.

A higiéniahipotézis szerint az immunrendszer megfelelő működéséhez szükség van arra, hogy rendszeresen találkozzunk a környezetünkben élő mikrobákkal. A fejlett, iparosodott országokban a gyermekek egyre sterilebb környezetben nevelkednek, miközben növekszik a gyermekkori asztma és a különféle allergiás betegségek gyakorisága.

Az állattartó gazdaságokban felnövő gyerekek körében ugyanakkor ezek az állapotok számottevően ritkábbak. A kutatók ezt a vidéki környezet gazdagabb és változatosabb mikrobiális közösségével magyarázzák. A szakirodalom ezt a jelenséget „farmhatásnak” – angolul farm effectnek – nevezi.

Hirdetés

Kilenc baktériumfajt azonosítottak

A vizsgálat során 1018, Dél-Németország vidéki területein élő iskolás gyermek matracáról gyűjtöttek és elemeztek pormintákat. Emellett 47 esetben a családi gazdasághoz tartozó tehénistálló levegőjét is megvizsgálták.

A kutatók összesen kilenc olyan baktériumfajt azonosítottak – köztük a Romboutsia timonensis és a Glutamicibacter arilaitensis baktériumokat –, amelyek jelenléte összefüggést mutatott az asztma és az allergiás betegségek alacsonyabb kockázatával.

Ezek a baktériumok a matracporban található mikrobák viszonylagos gyakoriságának mintegy 6 százalékát adták, míg a tehénistállók levegőjében arányuk elérte a 25 százalékot.

Azoknál a gyerekeknél, akik mindennapjaik során gyakrabban találkoztak ezekkel a mikrobákkal, kisebb valószínűséggel alakult ki gyermekkori asztma. A vizsgálatok alapján az asztma elleni védelem kétharmadát, míg a szénanátha és az ekcéma elleni védelem felét ezekhez a Gram-pozitív baktériumokhoz kötötték.

Hirdetés

A mérsékelt kitettség lehet a kulcs

A vizsgált mikrobák eredetileg a tehenek bélrendszeréből származnak. Az ürülékkel kerülnek az istállók környezetébe, majd onnan a levegőbe. Az állatok közelében tartózkodó gyerekek így belélegezhetik ezeket a baktériumokat.

A matracokról származó minták arra is utaltak, hogy a gyerekek ruházatukon vagy bőrükön az otthonukba vihetik a mikrobákat, ezért a mérsékelt, de folyamatos kitettség hosszabb időn keresztül fennmaradhat.

A leírt mechanizmus szerint a baktériumok olyan anyagcseretermékeket állítanak elő, amelyek aktiválhatják az AhR receptort, és ezzel bizonyos immunjelátviteli, illetve génexpressziós folyamatokat indíthatnak el.

A kutatók szerint az AhR túlzott aktiválása káros lehet, mérsékelt működése azonban jótékony, gyulladáscsökkentő immunválaszt válthat ki, amely hozzájárulhat az asztma és az allergiás tünetek megelőzéséhez.

További kutatásokra van szükség

A vizsgálat megfigyelésen alapult, ezért egyelőre nem bizonyít közvetlen ok-okozati kapcsolatot. Annak pontos feltárásához, hogyan befolyásolják ezek a mikrobák az immunrendszer működését, további kísérletekre lesz szükség.

Az eredmények ugyanakkor erős és következetes összefüggést mutattak az állattartó gazdaságok sajátos mikrobiális környezete, valamint az asztmával és az allergiás betegségekkel szembeni természetes védelem között.

A folyamat molekuláris szintű pontosabb megértése a jövőben új, jól tolerálható megelőzési stratégiák és terápiák kidolgozásához is hozzájárulhat a leggyakoribb gyermekkori krónikus betegségek ellen.

Hirdetés

Az allergiás betegségek témájához kapcsolódva a Kárpátinfo korábban bemutatta, mely ételek segíthetnek enyhíteni a pollenallergia tüneteit, köztük olyan élelmiszereket is, amelyek a bélflóra és az immunrendszer működését támogathatják.

A mikroorganizmusok és az immunrendszer kapcsolatáról a pre- és probiotikumok hatásait bemutató korábbi cikkben is olvashatnak. A gyermekkori asztmához kapcsolódóan pedig egy zabpehelyfogyasztással foglalkozó összeállítás is kitér olyan korábbi kutatásokra, amelyek az asztma kialakulásának kockázatát vizsgálták.

Hirdetés

Forrás