Argentína versenyt fut a hantavírussal, közben 29 utas lelépett a fertőzött hajóról

Miközben az argetin virológusok versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a mostani hantavírusjárvány kiindulási pontját, aközben kiderült, hogy az első halálesetet követő megállónál a 149-ből, 29 utas fogta magát, és szép csendben lelépett, majd hazautazott. Most mind a 12 állam közegészségügyi hatóságai azon imádkoznak, nehogy behurcolják a vírust.

Argentin szakértők kapkodva próbálják utolérni magukat és megállapítani, hogy vajon tényleg a latin-amerikai ország-e a forrása annak a halálos hantavírusjárványnak, amely az Atlanti-óceánon közlekedő tengerjárón ütötte fel a fejét, miközben kiderült, hogy sok utas már útközben visszatért hazájába.

Argentína, ahonnan az MV Hondius nevű óceánjáró antarktiszi hajókörútra indult, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint folyamatosan a legmagasabban előforduló hantavírusos eseteket produkálja az utóbbi években. A ritka, rágcsálók által terjesztett betegség kapcsán most a helyi szakemberek azon dolgoznak, hogy feltérképezzék a mostani lehetséges járvány forrását.

Az argentin egészségügyi minisztérium a héten összesen 101 hantavírus-fertőzésről számolt be a 2025 júniusa óta eltelt egy esztendőben, ami nagyjából kétszerese az azt megelőző évinek.

A Dél-Amerikában előforduló hantavírus, az úgynevezett Andes vírus súlyos és gyakran halálos tüdőbetegséget okozhat, amelyet hantavírus pulmonális szindrómának neveznek.

A betegek harmada az elmúlt évben nem élte túl a fertőzést – közölte az argentin egészségügyi minisztérium. A hatóságok azt is megerősítették, hogy az MV Hondius hajó utasai pozitív eredményt mutattak az Andes vírus kapcsán.

De mi is történt az elmúlt hat hétben?

Három utas meghalt, egy az egyik dél-afrikai kórház intenzív osztályán van, és három másikat a héten evakuáltak a hajóról. Egy másik férfi, aki korábban elhagyta a hajót az út során, pozitív eredményt produkált Svájcban.

Ugyancsak a héten jelezte Argentína, hogy genetikai anyagot és tesztfelszerelést küld az Andes vírusból, hogy ezzel segítsen Spanyolországnak, Szenegálnak, Dél-Afrikának, Hollandiának és az Egyesült Királyságnak annak kimutatásában.

Az emberek általában akkor kapják el a hantavírust, ha fertőzött rágcsálókkal vagy azok vizeletével, ürülékével vagy nyálával érintkeznek, eddig ritka volt, hogy emberről emberre terjedt volna.

Aggodalomra ad okot az is, hogy több mint kéttucat utas  április 23-án lelépett az MV Hondiusról a brit ellenőrzés alatti Szent Ilona szigetén. A WHO szerint az első haláleset a tengerjáró hajón még április 11-én történt, egy 70 éves holland férfi hunyt el. Holttestét közel két héttel később, Szent Ilona szigetén vitték le a hajóról, hogy földi maradványait hazajuttassák. 69 éves felesége repülőgéppel utazott Szent Ilonáról Dél-Afrikába; ahol egy johannesburgi repülőtéren összeesett, és április 26-án halt meg egy kórházban.

A csoport tagjai tehát visszatértek hazájukba, beleértve például az Egyesült Államokat is. Az amerikai utasokat Georgiában, Kaliforniában és Arizonában érték utol és figyelték meg, szerencsére egyelőre egyikük sem mutatta a betegség jeleit. A harmadik utas, egy német nő, május 2-án halt meg.

Az argentin tisztviselők azt mondják, hogy most megpróbálják kideríteni, hol jártak előzetesen a fertőzött utasok az országban, mielőtt felszálltak volna a holland zászló alatt hajózó tengerjáróra. Miután megtalálják az útvonalakat, feltérképezik a lehetséges kontaktokat, majd elkülönítik a közeli kontaktokat, akiket megfigyelés alatt tartanak majd. A holland házaspár például a hajóút előtt Argentínában, Uruguayban és Chilében járt.

A vírus egy és nyolc hét között lappanghat,

ami megnehezíti annak kiderítését, hogy az utasok április 1-i argentínai indulás előtt, vagy esetleg már a fedélzeten kapták-e el a vírust.

Versenyfutás a lelépett többi utas felkutatására

A hatóságok szerte a világon versenyt futnak több tucat olyan utas felkutatásával, akik elhagyták a halálos hantavírusjárvány központjának számító tengerjárót, mielőtt az elkülönítési intézkedéseket végrehajtották volna.

Az Egészségügyi Világszervezet egyelőre óv a pánikkeltéstől, és kizárta, hogy bármilyen Covid-méretű válság fenyegetne.

Ez nem egy járvány kezdete. Ez nem egy világjárvány kezdete. Ez nem Covid

– mondta újságíróknak dr. Maria Van Kerkhove, az ügynökség járvány- és világjárvány-felkészültségi és -megelőzési igazgatója.

„Argentína trópusibb lett az éghajlatváltozás miatt, és ez fura zavarokat hozott, mint a Dengue-láz és a sárgaláz, de új trópusi növényeket is, amelyek magvait előszeretettel fogyasztják az egerek, így azok könnyen szaporodnak” – mondta Hugo Pizzi, a fertőző betegségek neves argentin szakértője. „Kétségtelen, hogy ahogy telik az idő, a hantavírus egyre jobban terjed.”

A hantavírus olyan vírusok csoportja, amelyek elsősorban rágcsálókban fordulnak elő, de megfertőzhetik az embereket, és influenzaszerű tüneteket, és légzési elégtelenséget okozhatnak. Az Andes hantavírus emberek közötti szoros kontaktusok révén terjedhet, de kevésbé fertőző, mint a Covid. Egyelőre nincs ellene vakcina.

Kit hol keresnek az utasok közül?

Három fertőzött személyt, akiket szigorú orvosi felügyelet mellett evakuáltak – egy 41 éves orvost, egy 65 éves német utast és az 56 éves brit expedíciós túravezetőt –, Hollandiában kezelnek.

A holland egészségügyi minisztérium azt közölte, hogy egy másik nőt, aki nem volt utas a hajón, szintén hantavírusra tesztelnek, és egy amszterdami kórház elkülönített osztályán tartják, miután a tünetek nála is megjelentek. Pozitív teszt esetén ő lenne az első ismert ember, aki nem az MV Hondius fedélzetén kapta el a fertőzést.

Az Oceanwide Expeditions, a holland tengerhajózási társaság, amely az óceánjárót üzemelteti, azt mondta, hogy 29 ember – és az első halálos áldozat holtteste – április 24-én került le a hajóról Szent Ilona szigetén. Hozzátették azt is, hogy az első megerősített hantavírusos esetet csak május 4-én jelentették. A partra szállt utasokkal – köztük hat amerikai és hét brit állampolgárral – felvette a kapcsolatot a társaság. A legtöbben, ha nem is mindegyikük, állítólag hazatértek.

Az ausztrál visszament Ausztráliába, a tajvani Tajvanra, az amerikaiak Észak-Amerika minden szegletébe. Az angolok Nagy-Britanniába, a hollandok meg az otthonukba

– nyilatkozta egy spanyol utas, aki az MV Hondius fedélzetén maradt.

Egy férfit, aki Svájcba utazott, egy zürichi kórházban kezelnék, miután pozitív eredményt mutatott. A svájci hatóságok szerint nem jelent közegészségügyi kockázatot. Az Egyesült Államokban a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) figyeli azokat az utasokat, akik Georgiába, Kaliforniába és Arizonába tértek vissza.

Két utas, akik önkéntes karantént vállaltak otthonukban, miután visszatértek Nagy-Britanniába, nem mutattak tüneteket a brit Egészségbiztonsági Ügynöksége (UKHSA) szerint. Robin May professzor, az ügynökség egyik tudományos vezetője azt javasolta, hogy a pár és más visszatért utasok is kérhetik, hogy 45 napos önkéntes karanténban maradjanak.

Két szingapúrit, akik szintén az óceánjáró fedélzetén voltak, elkülönítettek, és tesztelik az szakemberek az ázsiai miniállamban. Egy dán állampolgár, aki szintén a hajón utazott, most önkéntes karanténban van, és nem mutat tüneteket – közölte a Dán Betegbiztonsági Hatóság.

Az uniós tagállamok várhatóan majd hétfőtől kezdik meg állampolgáraik evakuálását a Kanári-szigetekről. A hajón tartózkodó 14 spanyol állampolgárt – köztük a személyzet egyik tagját – Teneriféről a Gómez Ulla katonai kórházba viszik, Madrid délnyugati részében. 

Az óceánjárót hosszas vita után sem engedték kikötni a hét elején a Zöld-foki-szigetek fővárosában, csak a nyílt tengeren horgonyozhatott. Később továbbirányították a Kanári-szigetekre, ahová várhatóan vasárnap dél körül érkezik majd - közölte az index.hu.