Az őszi búza termesztése (5.)

Folytatva cikksorozatunkat, most egy olyan témát szeretnénk „kivesézni”, amely szintén nagyon fontos sarkalatos pontja az őszi búza sikeres termesztésének. Ez pedig nem más, mint az őszi búza növényvédelme.

Az őszi búzának is megvannak a saját kár- és kórokozói, amelyekkel szemben a védekezést nem lehet félvállról vennie a termelőnek. Elsősorban a kórokozókkal (betegségekkel) szembeni védekezést szeretnénk tüzetesebben áttekinteni, majd csak ezt követően foglalkoznánk a kártevők elleni védekezéssel.

Mielőtt rátérnénk a kórokozókkal (betegségekkel) szembeni védekezésre, szeretnénk tisztázni néhány dolgot ezzel kapcsolatban, méghozzá azt, hogy vannak olyan betegségek, amelyek a vidékünkre vagy a vidékünkön termesztett búzafajtákra nem jellemzőek, esetleg csávázással elkerülhetőek. Vannak viszont olyan betegségek, amelyek ellen a csávázáson túl növényvédelmi kezelések alkalmazása kifejezetten indokolt. Ezért ezeket a kórokozókat két csoportra osztottuk, amelyet a következő ábra szemléltet.

• Szártörő gomba (Pseu­do­cer­­cosporella herpotric­hoides)
• Torsgomba (Gäum­an­nom­yces graminis)
• Hópenész (Fusarium nivale)
• Fahéjbarna levélfoltosság­ (Dres­chlera tritici-repentis)
• Kőüszög (Tilletia caries, T. foetida, T. intermedia)
• Törpe kőüszög (Tilletia cont­ra­versa)
• Búzapor­ü­szög (Ustilago nuda)
• Feketerozsda (Puccinia gram­inis f. sp. tritici)
• Vörösrozsda (Puccinia tri­ticina)
• Sárgarozsda (Puc­cinia striiformis)
• Lisztharmat (Blu­meria graminis f. sp. tritici)
• Szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici)
• Szeptóriás pelyva­bar­nulás (Septoria no­dorum)
• Búzafuzáriózis (Fusarium graminearum, F. culmorum

A kórokozók csoportosítását követően pedig sorra vesszük ezeket a betegségeket és áttekintjük a védekezési lehetőségeket.

Szártörő gomba – Vidékünkön nem jellemző, de előfordulhat. A betegség esetén a szár megfehéredik, meggyengül és lefekszik. A fertőzés esetén a búzát korán érés és fejletlen szem jellemzi. Védekezés: vetésváltás (3 évig nem szabad ugyanarra a területre vetni), valamint csávázás (Lamardor 400 FS: 0,2 l/t). Szárszilárdság növelő (Moddus 250 EC: 0,2 l/ha) alkalmazásával erősíthetjük a növényünk ellenálló képességét. Lombkezelés esetén a fluxapiroxid, prokloráz+propikonazol hatóanyagú készítmények alkalmazhatóak.

Torsgomba – Szintén ritkán fordul elő. Őszi fertőzés esetén a levelek sárgulnak. A betegség a gyökérre is kiterjed, ezáltal csökkentve a bokrosodási hajlamot. Az ellene való védekezés megegyezik a szártörő gombáéval.

Hópenész – Ritkán fordul elő, legtöbbször a megkeményedett hótakarók alatt. A csávázáson (Lamardor 400 FS: 0,2 l/t) túl, mechanikai (tüskés- v. gyűrűs hengerrel) úton, megelőző jelleggel is védekezhetünk ellene. Szükség esetén Topsin-M (1 kg/ha)-es lombkezelést is alkalmazhatunk.

Fahéjbarna levélfoltosság – Fertőzése nem számottevő, szárba indulás előtt csapadékos időben jelenik meg. Csávázással (Lamardor 400 FS: 0,2 l/t) és lombon történő védekezéssel (Folicur Solo 1 l/ha) elkerülhető.

Kőüszög, törpe kőüszög, búza­por­üszög – Az üszöggombák csávázással (Lamardor 400 FS: 0,2 l/t) kiküszöbölhetőek. Amennyiben viszont nem védekezünk az üszöggombák ellen és a búzánk befertőződik, akkor abban az esetben akár 20-30 %-os termésveszteségünk is keletkezhet.

Feketerozsda (szárrozsda), vörösrozsda (levélrozsda), sárgarozsda (paprikás búza) – Rezisztens fajta kiválasztásával vagy növényváltással elkerülhetjük ezeket a betegségeket. Amennyiben ezek a lehetőségeink nem adottak, akkor felszívódó gombaölő szerek (megelőző jelleggel) alkalmazásával: Folicur Solo 1 l/ha, Impakt K (0,7 l/ha) védekezhetünk ellenük.

Lisztharmat – Ez egy veszélyes gombabetegség, amely akár 5-30 % kárt is tud okozni. Már ősszel észrevehető. A levélen kezdődik, de tovább terjedhet a növény többi részére is. Fontos, megakadályoznunk azt, hogy a betegség átterjedjen a zászlós levélre és a kalászra! A kémiai védekezést már korán (a gyomirtással egy menetben) meg kell kezdeni. Ha szükséges, akkor a kezelést kalászhányáskor megismételjük. Rezisztens fajták is ismeretesek a vetőmag palettán. Optimális növénysűrűséggel és megfelelő tápanyagellátással a betegség megelőzhető. Kémiai védekezésre több készítmény is: Folicur Solo 1 l/ha, Impakt K (0,7 l/ha), Topsin-M (1 kg/ha) stb. a rendelkezésünkre áll.

Szeptóriás levélfoltosság, szep­tóriás pelyvabarnulás – Ezek a kórokozók szintén nagy károkat tudnak okozni. Ennek a betegségnek az elkerüléséhez is nagyon fontos a növényváltás betartása. A vegyszeres védekezés optimális ideje szárba induláskor van, amikor is az imént felsorolt növényvédő szerek szintén alkalmazhatóak: Folicur Solo 1 l/ha, Impakt K (0,7 l/ha), Topsin-M (1 kg/ha).

Búzafuzáriózis – Az őszi búzának ez az egyik legveszélyesebb betegsége, amely a gyökérzetet, levélzetet, szárat és a szemeket is megbetegítheti. A mennyiségi kárhoz minőségi kár is párosul. Toxinokat termel, amely az élő szervezetekre káros. Ennél a betegségnél komplex védekezés szükséges. Ellenálló fajta kiválasztása, fertőzésmentes vetőmag, csávázás (Lamardor 400 FS: 0,2 l/t), a növényváltás betartása, valamint kalászvédelem. A virágzás előtt bő lével és tapadóval e növényvédő szerek valamelyikével: Folicur Solo (1 l/ha), Impakt K (0,7 l/ha), Topsin-M (1 kg/ha) védekezhetünk a búzafuzáriózis ellen.

Egy jól megválasztott fajtával, jó tápanyagellátással, a növényváltás betartásával, valamint egy megfelelő csávázó- és növényvédő szer kiválasztásával összehangoltan és hatásosan meg tudjuk védeni az őszi búzánkat a rá leselkedő kórokozótól (betegségektől).

Nagy Csaba
falugazdász, Pro Agricultura Carpatika Alapítvány