Rotyog az üstben a szilva - Lekvárfőzés előrehozva

Az egyre inkább szélsőségesebbé váló időjárás nem csupán a csemegeszőlők szüretjét hozta előbbre, hanem a szilva betakarítását is.
A mi kertünkben, meg a szomszédban, ahol Nagyék laknak, Olaszkék fajta terem, így egy napon szedtük le a lekvárnak valót – magyarázza a Nagydobronyban élő Molnár Katalin. – Bizony a 250-250 kg szilva megmosása, kimagolása bő három óráig tartott. Pedig tizenkét asszony ülte körül a lavórokat, segítette a munkánkat. Szerencsére errefelé akad még szorgos kéz bőségesen, és a jószándékban sincs hiány.

Beszélgetőtársam elmondta, hogy a hatalmas, 200 literes üstben 22 órán át rotyogott a szilva, amelyhez cukrot ezúttal sem kellett tenni. Így készül az igazi natúr termék. Csaknem észrevétlenül telt el ez az idő, hisz a tüzet körbe ülők régi történeteket elevenítettek fel, ráérősen anekdotáztak, olykor-olykor ugratták egymást, ahogy az a régi barátokhoz, jó szomszédokhoz illik. S megbeszélték, hogy a következő héten hol gyűlnek össze, pontosan azokon a portákon, ahol a hasító, illetve a Nemtudom fajta szilva terem. Mivel annak kifőzésére nagyjából egy hetet még várni kell.

Beszélgetőtársamtól azt is megtudtam, hogy egy ideje ismét kapós termék a házilag készült szilvalekvár, illetve népszerűek a vele, belőle készült ételek. Akinek akad belőle némi felesleg, az a piacokon jó áron értékesítheti manapság. Télen pedig valószínűleg még drágábban.

Kovács Elemér