| 2020. 11. 27. – 14:29 |

Száz év kárpátaljai prózája - Irodalmi kilátó a konzulátuson

Hirdetés

Nem véletlen, hogy a magyar széppróza napjául néhány évtizeddel ezelőtt Jókai Mór születésnapját, február 18-át választották. A nagy mesemondó neve halála után több mint száz évvel is jól ismert, legnépszerűbb regényei – az Arany ember, A kőszívű ember fiai, a Mégis mozog a föld – ma is olvasottak, mondta köszöntőjében Beke Mihály András első beosztott konzul a Magyarország Beregszászi Konzulátusa Gulácsy termében megtartott Irodalmi kilátón. Ahol ebből a jeles alkalomból a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) tagjai mutatkoztak be.

Szilágyi Mátyás főkonzul üdvözlő beszédében Jókai hatalmas életművéről szólva így fogalmazott:

legnagyobb prózaírónk egyike nemzedékeket tanított magyar történelemre, az irodalmi művek megbecsülésére, de legfőképpen a hazaszeretetre.

Dupka György, a MÉKK elnöke, az Intermix Kiadó vezetője

a kárpátaljai magyar irodalom mögöttünk hagyott száz évének prózatermését vette górcső alá, külön is kiemelve Tamás Mihály Két part között fut a víz című regényét,

amely hitelesen mutatja be a Csehszlovákiához csatolt kárpátaljai magyarok hétköznapjait, megmaradásukért folytatott küzdelmét.

A több mint negyven esztendeig tartó szovjet korszak kétségkívül legjelentősebb prózai alkotása Kovács Vilmos Holnap is élünk c. regénye, amelyben először esik szó a kárpátaljai magyar férfiak 1944-es deportálásáról. Ennek a szomorú időszaknak állít emléket Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya c. kisregényében, amely ez idő tájt a kárpátaljai magyar irodalom legismertebb alkotása. Dupka György beszámolt arról is, hogy az általa vezetett kiadó gondozásában eddig 75 prózakötet látott napvilágot.

A moderátor feladatát ellátó Csordás László KVIT-elnök örvendetesnek nevezte, hogy a múlt század kilencvenes éveinek elejétől kezdődően vidékünkön számos figyelemre méltó prózai mű született.

Közülük is kiemelkedik Balla D. Károly Élted volt regénye, a Szembesülés, a Tejmozi, Berniczky Éva A tojásárus hosszúnapja, a Méhe nélkül a bába, Penckófer János Hamuther, valamint Vári Fábián László Tábori posta és Vásártér című regénye. Az elbeszélő próza műfajában emellett jelentőset alkotott Brenzovics Marianna, Bartha Gusztáv és néhány más író.

Az előadásokat követően a jelenlevő fiatal irodalmárok – Shrek Tímea, Szabó Kata, Marcsák Gergely, Nagy Tamás – azokról az irodalmi élményeikről számoltak be, amelyek jelentős módon befolyásolták irodalmi ízlésüket.

A találkozó végén Vári Fábián László József Attila-díjas költő, író, valamint a fiatal prózaírók részleteket olvastak fel műveikből.

Kovács Elemér

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés