Tények, valós adatok ismerete nélkül nem érthető meg közös múltunk. A hiteles történelmi források emellett közelebb hoznak a másik nemzet megértéséhez és a közös baráti együttműködés csak ily módon képzelhető el, hangzott el a Munkácsy Mihály Magyar Házban megtartott találkozón, melyen bemutatták „A kárpátaljai magyarok és németek internálása és deportálása 1944 és 1955 között – Levéltári iratok és dokumentumok” című kötetet. A forráskiadvány ukrán nyelvű változata tíz évvel ezelőtt látott napivilágot. A könyv tartalmát pódiumbeszélgetés keretében a kötet gondozását felvállaló két intézmény vezetője – a Budapesti Fővárosi Levéltár képviseletében Kenyeres István főigazgató és Viktor Braszlavec, az ungvári Kárpáti Kiadó irányítója – valamint Olekszij Korszun szerkesztő ismertette.
A kárpátaljai magyarok és németek legnagyobb XX. századi sorstragédiája még most, 78 évvel a szomorú események után sincs részletesen feltárva, hangsúlyozta megnyitó beszédében Bacskai József. Magyarország Ungvári Főkonzulátusának misszióvezetője rámutatott: bár a Szovjetunió felbomlása után lázas feltárómunka kezdődött el Kárpátalján, és sorra jelentek meg a túlélők visszaemlékezései, ám a magyar és a német férfiak deportálását elrendelő szovjet belügyi csapatok vezetői által kiadott parancsok, rendelkezések és egyéb dokumentumok, valamint az elhurcolást, a foglyok lágerekbe való kísérését, elhelyezését, elosztását, a lágerkörülményeket tükröző jelentések sokáig nem álltak rendelkezésre. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a KGB központi levéltára ma is csak kevesek számára kutatható. Bízunk benne, hogy a most megjelent közel 800 oldalas kiadvány segít eltüntetni a fehér foltokat, komoly segítséget jelent mind a történészek, mind a közelmúlt eseményei iránt érdeklődő laikusok számára. Nagy jelentőséggel bír az a tény is, hogy a szláv anyanyelvű és a magyar szakemberek ugyanazt a forráskiadványt használhatják, így valószínűleg könnyebb lesz közös nevezőre jutni.
A kárpátaljai magyarok és németek XX. századi tragédiája egészen a legutóbbi időkig kevésbé volt ismert a Kárpát-medencében, mivel a téma kutatása csak más országok levéltáraiban – ott pedig csak korlátozott módon – volt lehetséges, hangsúlyozta Kenyeres István. Ennek ellenére 2010 után sorra jelentek meg azok a tanulmányok, amelyek megvilágították, az elcsatolt területek magyar és német nemzetiségű lakói miként élték meg a vörös hadsereg bejövetelét. A főigazgató beszámolt róla, hogy közel tíz esztendeje szorosan együttműködnek a kárpátaljai levéltárral, s ennek során több projektet is megvalósítottak. Berendeztek egy korszerű restaurátori műhelyt, modern raktárhelyiségeket alakítottak ki, digitalizáltak jelentős mennyiségű dokumentumot.
Viktor Braszlavec párhuzamba állította az oroszok mostani agresszióját a vörös hadseregnek a második világháború végén elkövetett háborús bűncselekményeivel. Többek között ebből a kiadványból is kiderül, hogy az oroszok által irányított vörös hadsereg milyen brutális módon viselkedett az általuk elfoglalt területek civil lakosaival szemben. Konkrét példákkal támasztotta alá, hogy a kollektív bűnösség elvének alkalmazása milyen nagy igazságtalanságokhoz vezet.
Több mint húsz esztendő kutatómunkáját sikerült összegyűjteni ebben a vaskos kötetben, hangsúlyozta Olekszij Korszun. A KGB egykori tisztje beszámolt róla, hogy valamennyi publikációját óriási érdeklődés kísérte, hisz ezáltal emberek ezrei értették meg, hogyan történhetett a szülők, nagyszülők elhurcolása, egyáltalán miként működött az alapvető emberi jogokat is lábbal tipró sztálini rendszer. Megtudtuk, hogy Olekszij Korszun a Kárpáti Kiadónál mostanáig hat kötetet jelentetett meg. Ezek többek között az erőszakos kolhozosításról, a kulákperekről, a szovjet rendszernek nem behódoló papok elhurcolásáról szóltak, valamint olyan kárpátaljai fiatalokról, akiket az 1940-es évek elején megtévesztett a szovjet propaganda és átszöktek a határon. Ott aztán megismerték a szocializmus valódi arcát: mint megbízhatatlan személyeket lágerekben tartották fogva őket.
Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszönetet mondott a szervezőknek azért, hogy e fontos forráskiadvány első kárpátaljai bemutatójára ebben az intézményben kerülhetett sor. Beszámolt róla, hogy az intézmény a háborús helyzet ellenére számos rangos eseménynek adott helyet a közelmúltban, s remélhetőleg így lesz ez az elkövetkező hetek során is.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
