elhurcoltak

Megtartotta soros ülését a Szolyvai Emlékparkbizottság.

Az ukrán rendfenntartóknak német kollégáikkal együttműködve sikerült azonosítaniuk 161 ukrán gyermeket Németországban, akiket Oroszország hurcolt el otthonukból.

Idáig mindössze 388 tért haza.

Az orosz erők mintegy 20 ezer ukrajnai gyereket hurcoltak el.

A mai fiatalok, akik ezekben a válságos időkben testközelből tapasztalják meg, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus nap mint nap életpályák ezreit töri ketté, jobban megértik azoknak a polgári személyeknek a szenvedéseit, akiket a második világháború végén igazságtalanul szovjet internálótáborokba hurcoltak.

A jelentés Oroszország cselekedeteit háborús bűnöknek és emberiesség elleni bűncselekményeknek nevezi.

Az orosz erők több mint 16 ezer gyereket hurcoltak el otthonukból Oroszországba.

Az istentiszteletet követően, Beregardó népe a temetőkertbe vonult, hogy a sztálinizmus áldozatainak ott felállított emlékműve előtt emlékezzen

Dupka György elmondta, hogy a letartóztatásokkal és a kivégzésekkel a kommunisták célja az volt, hogy szétverjék a helyi magyar közösségeket, és úgy gondolták, hogy ehhez a legegyszerűbb, ha a vezetőket likvidálják.

A lágerekbe odahaltak számát mintegy 13-15 ezerre becsülik.

A kárpátaljai magyarok és németek XX. századi tragédiája egészen a legutóbbi időkig kevésbé volt ismert a Kárpát-medencében, mivel a téma kutatása csak más országok levéltáraiban volt lehetséges.

A Badalóban lévő Mártírok emlékművön 150 magyar és zsidó származású férfi neve szerepel, akik közül 88-an soha nem látták többé szeretett Tisza-parti településüket.

Dupka György történész által összeállított pannókból nyílt kiállítás február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a beregszászi Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégiumban.

Hetvenhat évvel ezelőtt, 1944 gyászos őszén olyan nagy veszteség érte a kárpátaljai magyarságot, amelyet mindmáig nem tudott kiheverni. A magyar és német származású férfiak ezreit terelték lágerekbe.