Talán a szovjet érában megtapasztalt kettős vasfüggöny mögé szorítottság következményeként, vagy már az évszázadokon át tartó periférialét hatására alakult úgy, hogy a ma Kárpátalja néven jelölt térség, s benne az itteni magyarság egy kicsit mindenben eltér a többi, a Kárpát-medencében található nemzetrésztől. Mindez megerősítést nyert azon a Rákóczi Főiskolán szervezett találkozón, amelyen a magyar tudomány ünnepe előtt tisztelegve két könyvbemutatót is tartottak. Amit már rég tudunk: az a legjobb, ha magunk dönthetünk a sorsunk felől. És tegyük hozzá gyorsan, az a legszerencsésebb, ha mi magunk írhatunk a számunkra fontosnak ítélt dolgokról. Így aztán borítékolható, hogy a Kárpát-medence földrajza – Természet, társadalom, gazdaság, néprajz című kötet – fontos és tanulságos olvasmányként szolgál mind a diákok, mind az érdeklődő nagyközönség számára. A kiadvány egyelőre csak elektronikus változatban érhető el az intézmény honlapján.
Fodor Gyula rektorhelyettes, aki ezen a délutánon felvállalta a moderátor szerepét, arra biztatott minden jelenlévőt, hogy a közel harminc szerző által létrehozott grandiózus művet mind gyakrabban és mind nagyobb haszonnal forgassák és a belőle tanultakat bátran használják tanulmányaik során.
Orosz Ildikó, a főiskola elnöke hiánypótló kiadványnak nevezte a kötetet, kiemelve, hogy a hasonló írásművekkel összehasonlítva ez is kissé más. Például abban a tekintetben, hogy külön fejezet foglalkozik a régió, ezen belül a vidékünk néprajzával és nyelvi sajátosságaival. Márpedig a mostani embert próbáló időkben a hagyományok megélése, továbbadása a nemzeti identitás megőrzéséhez jelentősen hozzájárul.
A különböző fejezetekért felelős szerkesztők – Gönczy Sándor (Természeti viszonyok), Molnár József (Népesség- és településföldrajz), Fodor Gyula (Gazdaság), Kész Margit (Néprajz) arról szóltak, hogy mint az öreg kontinens egésze, ez a térség is hatalmas kihívásokkal néz szembe, ám az is elmondható a mögöttünk hagyott hosszú évszázadok tapasztalatai alapján, hogy az itt élők többnyire megfelelő válaszokat tudtak adni a kor kihívásaira.
A találkozón bemutatott másik kiadvány – Közoktatási körtérkép – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években című könyv kapcsán Ferenci Viktória, a kötet egyik szerkesztője úgy fogalmazott, hogy a kárpátaljai magyar oktatás az utóbbi tíz-tizenkét évben a sok-sok nehézség ellenére igazi sikertörténetként vonul be a régió történelmébe. A Kárpát-medence különböző térségeit összehasonlítva ugyanis itt nőtt a legdinamikusabban a magyar óvodákba járó gyerekek létszáma, és az első osztályba beíratott nebulók száma tekintetében is ez a helyzet. Ami mindenképpen örvendetes: a 2010-es évek eleje óta a magyar nyelvű oktatás presztízsének folyamatos növekedését tapasztaljuk a megyében, s ez a tendencia az orosz-ukrán konfliktus kezdetéig maximálisan érvényesült. Még az idei beiskolázási adatokat szemlélve sincs okunk pánikra, mivel a szeptemberben beiskolázott elsősök száma jelzi, hogy a kárpátaljai magyarok többsége a folyamatos kihívások, nehézségek ellenére a szülőföldjén képzeli el a jövőt.
A kiadvány a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatási helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. A kötet újdonsága, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő összehasonlító adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat. A kiadvány műfaja atlasz, mivel a munka leghangsúlyozottabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat, települési és regionális szinten ábrázolja.
Az atlasz lehetővé teszi a Kárpát-medencei oktatási, demográfiai, illetve általánosan a társadalomtudományi kutatások hatékonyabb megalapozását, valamint segíti a magyar kisebbségi oktatásban tevékenykedők, illetve a szakpolitikusok munkáját.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
