Rákóczi Főiskola: könyvbemutatók a magyar tudomány napján - Kárpátalja kicsit mindenben más

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Talán a szovjet érában megtapasztalt kettős vasfüggöny mögé szorítottság következményeként, vagy már az évszázadokon át tartó periférialét hatására alakult úgy, hogy a ma Kárpátalja néven jelölt térség, s benne az itteni magyarság egy kicsit mindenben eltér a többi, a Kárpát-medencében található nemzetrésztől. Mindez megerősítést nyert azon a Rákóczi Főiskolán szervezett találkozón, amelyen a magyar tudomány ünnepe előtt tisztelegve két könyvbemutatót is tartottak. Amit már rég tudunk: az a legjobb, ha magunk dönthetünk a sorsunk felől. És tegyük hozzá gyorsan, az a legszerencsésebb, ha mi magunk írhatunk a számunkra fontosnak ítélt dolgokról. Így aztán borítékolható, hogy a Kárpát-medence földrajza – Természet, társadalom, gazdaság, néprajz című kötet – fontos és tanulságos olvasmányként szolgál mind a diákok, mind az érdeklődő nagyközönség számára. A kiadvány egyelőre csak elektronikus változatban érhető el az intézmény honlapján.

Fodor Gyula rektorhelyettes, aki ezen a délutánon felvállalta a moderátor szerepét, arra biztatott minden jelenlévőt, hogy a közel harminc szerző által létrehozott grandiózus művet mind gyakrabban és mind nagyobb haszonnal forgassák és a belőle tanultakat bátran használják tanulmányaik során.

Orosz Ildikó, a főiskola elnöke hiánypótló kiadványnak nevezte a kötetet, kiemelve, hogy a hasonló írásművekkel összehasonlítva ez is kissé más. Például abban a tekintetben, hogy külön fejezet foglalkozik a régió, ezen belül a vidékünk néprajzával és nyelvi sajátosságaival. Márpedig a mostani embert próbáló időkben a hagyományok megélése, továbbadása a nemzeti identitás megőrzéséhez jelentősen hozzájárul.

A különböző fejezetekért felelős szerkesztők – Gönczy Sándor (Természeti viszonyok), Molnár József (Népesség- és településföldrajz), Fodor Gyula (Gazdaság), Kész Margit (Néprajz) arról szóltak, hogy mint az öreg kontinens egésze, ez a térség is hatalmas kihívásokkal néz szembe, ám az is elmondható a mögöttünk hagyott hosszú évszázadok tapasztalatai alapján, hogy az itt élők többnyire megfelelő válaszokat tudtak adni a kor kihívásaira.

A találkozón bemutatott másik kiadvány – Közoktatási körtérkép – A tanulói létszámok változása a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeiben a 2010-es években című könyv kapcsán Ferenci Viktória, a kötet egyik szerkesztője úgy fogalmazott, hogy a kárpátaljai magyar oktatás az utóbbi tíz-tizenkét évben a sok-sok nehézség ellenére igazi sikertörténetként vonul be a régió történelmébe. A Kárpát-medence különböző térségeit összehasonlítva ugyanis itt nőtt a legdinamikusabban a magyar óvodákba járó gyerekek létszáma, és az első osztályba beíratott nebulók száma tekintetében is ez a helyzet. Ami mindenképpen örvendetes: a 2010-es évek eleje óta a magyar nyelvű oktatás presztízsének folyamatos növekedését tapasztaljuk a megyében, s ez a tendencia az orosz-ukrán konfliktus kezdetéig maximálisan érvényesült. Még az idei beiskolázási adatokat szemlélve sincs okunk pánikra, mivel a szeptemberben beiskolázott elsősök száma jelzi, hogy a kárpátaljai magyarok többsége a folyamatos kihívások, nehézségek ellenére a szülőföldjén képzeli el a jövőt.

A kiadvány a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatási helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. A kötet újdonsága, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő összehasonlító adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat. A kiadvány műfaja atlasz, mivel a munka leghangsúlyozottabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat, települési és regionális szinten ábrázolja.

Az atlasz lehetővé teszi a Kárpát-medencei oktatási, demográfiai, illetve általánosan a társadalomtudományi kutatások hatékonyabb megalapozását, valamint segíti a magyar kisebbségi oktatásban tevékenykedők, illetve a szakpolitikusok munkáját.

Kovács Elemér