Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat kapott a BorzsaVári népi együttes - Van jövője a magyar népi kultúrának

Kárpátinfo hetilap

2024. 08. 18. – 19:27 / Kultúra

Az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából immáron hagyományosan különböző díjakkal, kitüntetésekkel ismerik el azon személyek, szervezetek munkáját, akik kiemelkedő tevékenységet folytatnak nemzetünk felemelkedése, megmaradása érdekében.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos munkát 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. A Külhoni Magyarságért Díj 2019 óta a néhai nemzet művész, Kossuth-nagydíjas néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagja, Kallós Zoltán nevét viseli.

A Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, továbbá a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható. A díjat 2024-ben hat ember és hét szervezet kapta meg. Három-három díjazott Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból – való, kettő a Felvidékről, egy Muravidékről és egy Kárpátaljáról. Az elkötelezettségüket és tehetségüket a kárpátaljai magyarság felemelésének szolgálatába állító BorzsaVári népi együttes a magyar népzenei örökség megőrzéséért és széles körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért kapta az elismerést.

A díjátadó ünnepségen – melyre a Budavári Palota Főőrség épületében került sor – Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta: „A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben”. Kiemelte, hogy az összetartozás, amely „nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében.

Úgy fogalmazott: „Mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben” és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők – mondta az államtitkár.

Potápi Árpád János felidézte: az egy híján harminc esztendős díj tizennégy éve már a nemzetpolitikai fordulatot is tükrözi. E fordulat szellemisége így foglalható össze: minden magyar felelős minden magyarért.

Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: „A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúránknak”. Az államtitkár hozzátette: 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik.

Azt is mondta: a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain. A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért „gondolatban és felelős cselekvéssel is át kell lépnünk országunk határait, ha meg akarjuk őrizni azt, amit Szent István is a szívén hordozott”.

Potápi Árpád János kitért arra is: valamennyi díjazott munkásságában „ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának. A „kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk”, és az Isten, haza, család hármassága, „ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk” – fogalmazott Potápi Árpád János.