Még nincsenek meg a békés rendezés feltételei Ukrajnában, de a háború legvalószínűbb kimenetele a tárgyalásos megoldás - mondta szerdán a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.
Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a legtöbb háború, és a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.
A Financial Times felidézi: Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kifejezte készségét a tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal arról, hogy az orosz elnök hajlandó lenne-e véget vetni a háborúnak, Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke pedig néhány hete szintén arról beszélt, hogy a télen alkalom nyílhat a tárgyalások megkezdésére Moszkvával.
Olaf Scholz német kancellár a napokban telefonon tárgyalt Putyinnal, akit felszólított arra, hogy mielőbb jusson olyan diplomáciai megoldásra, amelynek része az orosz erők kivonása Ukrajnából - áll a brit lap cikkében.
A Financial Times szerdai fórumán ugyanakkor a NATO-főtitkár kijelentette: Oroszország most láthatóan azzal próbálkozik, hogy legalább egy kis időre "valahogy befagyassza" a háborút, annak érdekében, hogy átcsoportosíthassa erőit és tavasszal megkísérelje egy nagyobb offenzíva elindítását.
Jens Stoltenberg hozzátette: a helyzet paradoxona, hogy "minél inkább szeretnénk a békés, tárgyalásos megoldást, annál inkább sürgető feladat Ukrajna katonai segélyezése".
Elmondta: a NATO már a háború előtt megpróbált kapcsolatba lépni Moszkvával a Putyin által felvetett biztonsági aggályok ügyében. Stoltanberg szerint azonban hosszú távra ható következményei lesznek annak, hogy Moszkva mégis az Ukrajna elleni offenzíva mellett döntött.
A NATO-főtitkár kijelentette: fel kell ismerni, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, az sem jelenti majd azt, hogy vissza lehet térni "valamiféle jó vagy normális viszonyhoz" Oroszországgal.
Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú ideig tartó nehéz viszonyrendszerre kell felkészülnie Oroszországgal, és ez azt jelenti, hogy befektetési forrásokat kell fordítania saját védelmére.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
