Jens Stoltenberg: mindannyian nagy árat fizetünk az ukrajnai háború miatt, de az ukránok a vérükkel fizetnek

Mindannyian nagy árat fizetünk Oroszország ukrajnai háborúja miatt, de míg mi pénzben, addig az ukránok a vérükkel fizetnek érte - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, a szövetség külügyminisztereinek jövő heti bukaresti tanácskozást megelőző pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök kudarcot vall Ukrajnában, még brutálisabb lépéseket tesz, szándékosan az ukrán városokat és a létfontosságú infrastruktúrák támadja rakétákkal, megfosztva a lakosságot a fűtéstől, világítástól és az élelemtől - tette hozzá a főtitkár.

"Európa és a világ többi része számára is nehéz idők járnak, különösen mert jelentősen megnőttek az élelmiszer- és energiaárak, de ha hagyjuk, hogy Putyin elnök győzzön, akkor mindannyian sokkal nagyobb árat fogunk fizetni hosszú éveken keresztül"

- hangsúlyozta.

Stoltenberg szerint a szövetségesek érdeke, hogy támogassák Ukrajnát, "mert ha Putyin és más tekintélyelvű vezetők azt tapasztaljak, hogy az erőszak kifizetődő, akkor újra ahhoz fognak folyamodni céljaik elérése érdekében", és ez még sebezhetőbbé teszi az egész világot. Mint mondta, a szövetségnek segítenie kell Ukrajna jogos önvédelmét, mert "nem lesz tartós béke, ha az agresszor Oroszország nyeri meg a háborút, az elnyomás és az autokrácia győzedelmeskedik majd a szabadság és a demokrácia felett".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb háború béketárgyalássokkal ér véget, "de hogy mi történik a tárgyalóasztalnál, az attól függ, hogy mi történt a csatatéren". Ezért a békés megoldás esélyeit leginkább úgy növelhetjük, ha támogatjuk Ukrajnát.

"A NATO tehát továbbra is Ukrajna mellett fog állni, ameddig csak szükséges. Nem fogunk meghátrálni!"

- szögezte le.

A főtitkár arra számít, hogy a bukaresti találkozón a külügyminiszterek megállapodnak Ukrajna további támogatásáról. A NATO példátlan segítséget nyújtott eddig az országnak, egyebek között üzemanyagot, orvosi ellátmányt, téli felszereléseket és drónelhárító rakétákat szállított Ukrajnának - mondta.

Megemlítette, hogy a tanácskozáson egyeztetnek a bosnyák, a georgiai, valamint a moldovai külügyminiszterrel is. 

"Ezek a partnerországok is az orosz nyomással néznek szembe, ezért találkozónkon további lépéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy segítsük őket függetlenségük megvédésében, és megerősítsük önvédelmi képességüket"

- fűzte hozzá.

Szót ejtett arról, hogy a külügyminiszterek Kína hatalmi törekvéseivel is foglalkozni fognak. Hangsúlyozta: Kína nem ellenfél, de egyre intenzívebben modernizálja haderejét, és szinte mindenhol növeli jelenlétét, továbbá arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a NATO-szövetségesek kulcsfontosságú infrastruktúráját.

"Az ukrajnai háború megmutatta, hogy veszélyesen függünk az orosz gáztól. Fel kell mérnünk tehát, hogy mennyire függünk más tekintélyelvű rezsimektől is, nem utolsósorban Kínától"

- emelte ki.

Végezetül kijelentette:

itt az ideje lezárni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamatát, "a szövetség tagjaként ezek az országok és az euroatlanti térség biztonságosabbá, a NATO pedig erősebbé válik."