A Via Tisa határon átnyúló projektről - Igencsak színes a kárpátaljai turisztikai paletta

Kárpátinfo hetilap

2023. 08. 28. – 19:16 / Közélet

A turizmus Kárpátalja egyik húzó ágazata. Ezt a tényt akkor is szem előtt kell tartanunk, ha bő három évvel ezelőtt a pandémia, most pedig a háborús helyzet tette lehetetlenné az ágazat normális működését. Ilyenkor bölcsen tesszük, ha továbbképzésekre, a szakmai tapasztalatok átadására fordítunk jelentős energiákat, hogy ha majd véget ér a fegyveres konfliktus, akkor felkészülten tudjuk folytatni a már megkezdett munkát, hangzott el Tiszacsomán a Via Tisa elnevezésű határon átnyúló közös turisztikai projekt nyitórendezvényén. A közel száz falusi vendéglátó, étterem- és szállodatulajdonos, turisztikai szakember részvételével lezajlott konferenciának a Honfoglalási Emlékpark és Látogatóközpont adott otthont.

Köszöntőjében Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke arra emlékeztetett, hogy akkor tudunk sikeresek lenni ebben a szakmában, ha jól ismerjük szülőföldünk értékeit, annak épített és szellemi örökségét, természeti látnivalóit egyaránt. Mert az emberi természet már csak ilyen. Akkor becsülünk valamit, ha tisztában vagyunk annak kiválóságával, egyediségével, így a turisztikai ismeretek elvezethetnek bennünket szűkebb pátriánk megszeretéséhez, ahhoz, hogy ragaszkodjunk hozzá, és itt, a szülőföldünkön próbáljunk boldogulni.

Oly sok az élményt nyújtó, felfedezésre váró hely van Kárpátalján, hogy biztosak lehetünk benne: ha beköszönt a várva várt béke, ismét turisták százezrei keresik majd fel megyénket, fogalmazott Csizmadia Alexandra, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja.

Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnöke, ismertetve a nemzetközi turisztikai projekt legfőbb elemeit, a következőkre mutatott rá: a fő cél egy integrált, új határon átnyúló turisztikai desztináció létrehozása két szomszédos térség részvételével, hozzájárulva a helyi kultúra, történelmi örökség megőrzéséhez. A projekt legfontosabb célja egyrészt, hogy hozzájáruljon a turisztikai szakemberek alapvető készségeihez szükséges korlátlan hozzáférhetőséghez, másrészt új turisztikai vonzerővel és desztinációval foglalkozó weboldal, közösségi média platformok létrehozása, amivel a nemzetközi láthatóság javítása valósul meg, tájékoztatott az elnök.

A turista az egyik legkíváncsibb, sokféle érdeklődést mutató emberfajta, emlékeztetett rá előadásában Tóth Attila, a Rákóczi Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének adjunktusa. Ezt a világra való nyitottságot többek között tematikus útvonalakkal lehet kielégíteni. Szerencsére ebben a tekintetben is igen gazdagok vagyunk, hisz nem csupán híres emberek életének színhelyeit (pl. Rákóczi-emlékhelyek), történelmi események színtereit (honfoglalás, Vereckei-hágó), a valláshoz kapcsolódó helyszíneket (középkori templomok, illetve fatemplomok) tudjuk egy útvonalba bekapcsolni, de egy idő óta létezik már kárpátaljai borút, sajtút és sörút is. Mindezeket új elemekkel tudjuk bővíteni, például az első és második világháborús katonai erődítések, katonai emlékhelyek vagy a tájvédelmi körzetek értékeinek bemutatásával. A helyi termékek felfejlesztésével mindebbe eredményesen tudnak bekapcsolódni a falusi turizmussal foglalkozók (kézműves termékek, ökofarm stb.)

Már jónéhány évvel ezelőtt sor került a kárpátaljai vendégházak minősítésére, s most elérkezettnek látszik az idő, hogy ezen az úton tovább lépjünk, hangsúlyozta előadásában Sass Enikő, a Rákóczi Főiskola docense. Jó lenne kategorizálni a többségüket, jelezve, hogy milyen irányba indultak el. Hisz sokan közülük a minőségi szálláshely, a vidéki atmoszféra biztosítása mellett vállalkoztak a falusi életforma hiteles bemutatására: baromfiudvart, méhészetet tartanak fenn, lábasjószágot tenyésztenek, mások pedig olyan gyümölcsöket termesztenek, melyek egy részét feldolgozzák. Itt különböző aszalványok, gyümölcslevek, lekvárok készülnek. Külön kategóriát képeznek a borászok és a sajtkészítők.

Ki gondolná, hogy a legnagyobb turisztikai vonzerővel nem az épített örökség kiemelt darabjai (római amfiteátrum, a görög akropolisz) vagy a híres természeti látnivalók (Grand kanyon) rendelkeznek, hanem a kifejezetten szórakoztatási turisztikai céllal létrehozott objektumok (Disneyland), kezdte előadását Berghauer Sándor, a KMTT alelnöke, a Rákóczi Főiskola tanára. A mai világ már csak ilyen, s ehhez kell igazodni. Hisz bármelyik turisztikai attrakció jelentősége a látogatók számában, tehát pénzben mérhető, ami az ágazatban dolgozók számára csöppet sem mellékes dolog. A turisztikai attrakciók jelentőségét úgy is felmérhetjük, hogy az milyen messziről vonzza a látogatókat. A mi esetünkben a Munkácsi vár, a Vereckei Honfoglalási Emlékmű mindenképpen nemzetközi besorolást érdemel. Emellett ne feledkezzünk el arról sem, hogy a kőrösmezői és az uzsoki fatemplom egy ideje rajta van az UNESCO listáján, ami a legmagasabb besorolásnak számít.

A falusi vendéglátók abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a főbb kárpátaljai turisztikai terméktípusok, illetve szolgáltatások egy jelentős részébe be tudnak kapcsolódni. Ilyenek az egészség- és gyógyturizmus, az aktív turizmus (természetjárás), a téli vagy síturizmus, kerékpáros, vízi, lovasturizmus, illetve a több szálon futó örökség- és fesztiválturizmus.