Új kutatás derített fényt arra, mi táplálja Európa legaktívabb vulkánját. A tudósok szerint az Etna egy rendkívül ritka magmamechanizmusnak köszönheti különleges, alkáli fémekben gazdag láváját, amelyet eddig csak kisebb tenger alatti vulkánoknál figyeltek meg.
Európa legaktívabb tűzhányóját egy olyan ritka magmamechanizmus táplálja, amelyet korábban csak kisebb méretű, tenger alatti vulkánoknál figyeltek meg. A felfedezés magyarázatot adhat arra, honnan kapja az Etna a kitöréseihez szükséges, alkáli fémekben gazdag lávát.
A 3400 méter magas, több mint félmillió éves Etna a legtöbb rétegvulkántól eltérően alkáli fémekben dús lávát bocsát ki. Ráadásul jóval nagyobb mennyiségben termeli ezt a lávatípust, mint amennyi a normális folyamatok alapján lehetséges lenne. A szakemberek hosszú ideig nem találtak kielégítő magyarázatot a vulkán kialakulására és a magma pontos forrására - írja az origo.hu.
Az Etna eltér a hagyományos vulkántípusoktól
A vulkánok általában háromféleképpen alakulhatnak ki:
- létrejöhetnek a távolodó kőzetlemezek mentén,
- az alábukási (szubdukciós) övezetekben,
- vagy a lemezek belsejében található forrópontok felett.
Utóbbi területeken a túlhevült köpenyanyag a felszínre emelkedve olyan pajzsvulkánokat hoz létre, mint amilyenek Hawaiit is alkották. Bár az Etna egy alábukási övezet felett helyezkedik el, lávájának kémiai összetétele mégis a forrópontos vulkánokéra hasonlít – holott a közelében nincsenek ismert forrópontok.
A Lausanne-i Egyetem Sébastien Pilet vezette kutatócsoportja az Etna elmúlt 500 000 évéből származó lávamintáit vizsgálta meg. Az elemzésekből kiderült, hogy a láva összetétele a tektonikus változások ellenére is végig meglepően állandó maradt.
Mindez azt mutatja, hogy az Etna nem frissen képződő magmát használ a kitöréseihez.
Honnan érkezik a magmautánpótlás?
A vizsgált adatok alapján az Etna egy már meglévő magmaforrásból kap lassú utánpótlást. Ez a magmatömeg a felső köpeny és a tektonikus lemezek határán rekedt meg, nagyjából 80 kilométeres mélységben. Ahogy az Afrikai-lemez az Eurázsiai-lemez alá bukik, a felső köpeny zsebeiben megbúvó magma a kéreg repedésein keresztül a felszínre préselődik. A folyamat leginkább ahhoz hasonlít, mint amikor vizet facsarnak ki egy szivacsból.
Ezt a jelenséget a tudomány úgynevezett petit-spot vulkanizmusnak nevezi, amelyet 2006-ban írtak le először. Az Etna a hatalmas méretei miatt igazi kivételnek számít ebben a kategóriában, a petit-spot vulkánok ugyanis általában aprók, magasságuk ritkán haladja meg a néhány száz métert.
A veszélyek pontosabb felmérése
A kutatás eredményeit a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című folyóiratban tették közzé. Az új adatok nemcsak a vulkanológia számára fontosak, hanem közvetlenül segíthetik a környező települések lakosságának védelmét is. Az Etna ugyanis veszélyes közelségben található a több százezer lakosú Catania és Messina városához.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
