Házaspárok hétvégéje a csongori Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszióban

Július 13–16. között Kárpátalja és Magyarország különböző szegleteiből érkeztek házaspárok Csongorra, hogy megerősítsék vagy – ha szükséges – újraépítsék kapcsolatukat Isten segítségével. Az idei téma adta magát, hisz a Reménység éve van, mégis minden szolgálattevő más perspektívából közelítette meg az adott témakört, melyből gazdagon meríthettek a jelenlévők.

Az alkalomnak már tizenhét éve a Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszió ad otthont, melynek virágokkal gazdagon díszített udvarára lépve azt érezhették az ideérkezők: jó helyen vagy. 

Ifj. Pocsai Sándor, a hétvége házigazdája, igei köszöntésében szólt a reménységről, mely egyfajta isteni rend jelenléte az életünkben, s a reménytelenségről, amikor saját lehetőségeinkbe kapaszkodunk. Az utóbbi nem egy kilátástalan állapot, hiszen – ahogy Jób könyvében olvassuk – „a fának is van reménysége, ha levágják ismét kihajt, ...a víz nedvességétől kivirágzik”.

A reggeli áhítatokat Pásztor Balázs tolmácsolásában hallhattuk „Reménység a bajban”, valamint „Reménység az elbizonytalanodás idején” címmel. Sok dolgot bajnak, problémának gondolunk, s könnyen reményvesztetté válunk. Elképzeléseinket soroljuk Isten elé, s nem akarjuk meghallani az Ő megoldását. 

Felmerül bennünk a kérdés: segít-e az Úr egyáltalán? Ilyenkor imádkozzunk Dániel bizonyosságáért, aki meg volt győződve Isten hatalmáról: „Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből” (Dániel 3,17). 

Házaspárok hétvégéje a csongori Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszióban
Házaspárok hétvégéje a csongori Bethesda Szenvedélybetegeket Mentő Misszióban

Pénteken a férfi és a nő reménysége volt a téma, az ifj. Pocsai lelkészházaspár előadásában. Őszinte bizonyságtételeikben szó volt a házasfelek vágyairól, igényeiről, s hogy a félelmek, a függőségek és a stressz mennyire reménytelenné tudnak tenni. Ha Krisztus már az életünk ura, Ő tudja milyen fájdalmas dolgok fognak érni, s már előre imádkozik értünk, nehogy elfogyatkozzon a hitünk. A férjek napjainkban nagy nyomásnak vannak kitéve, s ezen nem a sok kérdés, felelősségre vonás segít, hanem a feleség segítő hozzáállása, türelme és imádkozó lelkülete. Pocsai Tímea lelkésznő kiemelte, hogy fontos teljes mértékben az Úrra bízni életünk minden területét – legyen az a beszédünk, a mindennapi feladataink végzése, vagy az akaratunk –, s törekedni igazán megismerni a férjünket, függetlenül attól, hány éve élünk házasságban. 

A gyermek reménységéről Frank Ádámtól hallhattunk értékes gondolatokat, aki Illés és Elizeus példája alapján arra buzdított, merjük többszörösét kérni annak a Léleknek, mely által elődeink Istent szolgálták. Gál Lajos magyarországi baptista lelkipásztor, aki sok éve szolgál ezeken az alkalmakon, a szülők reménységéről szólt. Ez sok területet átsző: egészséget, anyagiakat, szakma-és párválasztást, s a lelki fejlődést is. 

Mindezekben segíthetjük a ránk bízott áldásokat, a gyermekeinket – eleinte szorosan, majd egyre távolabbról –, de az imádság jelentőségéről meg nem feledkezve. Sokgyermekes családot pásztorolva arról tett bizonyságot, hogy amiben reménykedünk, abban felelősségünk is van. Kérjük az Urat, hogy „tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel” (Bírák 13,8/b), ahogy Mánóáh kérte. Az előadásokat csoportbeszélgetések követték, ezzel is segítve a témákban való elmélyülést.

Ugyancsak Gál Lajos végezte az evangelizáció szolgálatát. Estéről estére hallhattunk az Isten vezetésében, gondviselésében és áldásaiban való reménységről. Intett, hogy ne maradjunk meg lelki kiskorúságban, s a Mindenható akaratát és vezetését ne természetfölötti dolgokban keressük. A földi értékek gyűjtése mellett szánjunk időt a szolgálatra, a mennyei kincsek gyűjtésére. Az Újszövetség embereiként már nem fizikális győzelmet és gazdagságot kell várnunk Istentől, sokkal inkább óemberünk legyőzését s lelki gazdagságot. Ő megáld és áldássá tesz a családunk, környezetünk számára.

Az utolsó nap ünnepi istentiszteleten vettünk részt a helyi gyülekezettel együtt, majd imaközösséggel, „morzsaszedegetéssel”, s közös ebéddel zárult ez az értékes hétvége. Hálásan köszönöm minden résztvevő nevében a szolgálattevők odaadó, szeretetteljes jelenlétét, a testi-lelki táplálékot, mellyel gazdagon meg volt terítve az asztal, s azt, hogy vigyáztak gyermekeinkre az igei szolgálatok ideje alatt. Jövőre ugyanitt!

Legyen áldott az Úr mindenért! 

Barta Anett


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Hirdetés
Címlapról ajánljuk

A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.

Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.

Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.

A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.

Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.

Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.

Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.

A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.

A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!

A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.