Bátyú a költészet napi ünnepségek kárpátaljai fellegvára. A múlt század hetvenes éveiben Bagu Balázs tanárnak köszönhetően itt szervezték meg az első szavalóversenyeket, ami aztán járási szintűre emelkedett, megalakulását követően pedig – a kilencvenes években – felkarolta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, így vált megyei szintűvé, s voltak évek, amikor az anyaország, illetve az elszakított nemzetrészek is képviseltették magukat. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy később a Nagyberegi Középiskolával felváltva rendezték azt meg: páros években Bátyú adott otthont a középiskolások megmérettetésének, páratlan években meg Beregen találkoztak az általános iskolák versszerető fiataljai. A pandémia és a háború azonban nem tette lehetővé a megrendezését. Ám három év kényszerszünet után idén április 11-én újból megrendezték a költészet napi versünnepet Bátyúban.
A megjelenteket a házigazdák nevében Séra Viktória üdvözölte, aki azt kívánta a versenyzőknek, hogy olyan életre szóló élményeket szerezzenek ezen az alkalmon, mint amilyenekkel gazdagodott versenyzőként, felkészítő tanárként ő is sok-sok egykori résztvevő, győztessel egyetemben.
A költészet olyan, mint a tenger: el lehet merülni benne, fontos gondolatokat, érzéseket ad át és ébreszt a hallgatóban – kezdte köszöntőjét Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, a helyi középiskola egykori magyartanára, aki anno Bagu Balázstól vette át a stafétát, s ezúttal időutazásra invitálta a megjelenteket. Felelevenítette az elmúlt évtizedek költészetnapi eseményeit, a virágkort, amikor is kiállításokkal egybekötött megyei szintű kulturális népünnepéllyé terebélyesedett a Bátyúi Költészeti Napok, melyen vidékünk neves irodalmárai mellett képzőművészeink is bemutatkoztak, s Magyarországról érkezett művészek tartottak felejthetetlen előadásokat.
Szántó Edit az idei jubilánsokra – Petőfi, Madách –, illetve az ezen a napon született József Attilára és Márai Sándorra emlékezve arra hívta fel a figyelmet, hogy mindnyájuk költészetében központi helyen áll a szabadságszeretet. József Attila ars poeticájával arra biztatta a ma nemzedékét is, hogy ne legyenek megalkuvók, s a költővel együtt így fohászkodott: „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak”. Vers- és prózamondó versenyeinket a biztató jövő reményében rendezzük meg, s hiszünk a szép szó erejében, pozitív hatásában, zárta gondolatait az elnök asszony.
Ezt erősítette meg a helyi líceum diákjainak csodálatos és szívhez szóló felvezető zenés-verses műsora is. A fiatalok – Sütő Magdolna magyartanár felkészítésével – költőink örökérvényű soraival vallottak hitről, magyarságról, megmaradásról.
Kacsó Géza helyi református lelkész hálát adott Istennek a megtartó szeretetéért, kegyelméért, azért, hogy anyanyelvünkön mondhatjuk a verseket, s azért imádkozott, hogy tartsa meg a kárpátaljai magyarságot, s hogy továbbra is magyarul szólhasson Istennek igéje, s magyar nyelven tanulhassanak a gyerekeink.
A továbbiakban a versenyzőké volt a főszerep, akik csodálatosabbnál csodálatosabb költeményekkel léptek a zsűri és a közönség elé. A versválasztás, mint ahogy azt később Szántó Edit, a zsűri elnöke is kiemelte, tükrözte a mai élet hangulatát, a reményért, a békéért, a megmaradásért szóltak. Elhangzott itt többek között Füzesi Magda Zárszámadása, Kosztolányi Dezső Halotti beszéde, Petőfi Sándor Az postol, A magyar nemzet, Reményik Sándor Jó akarat, Wass Albert A bujdosó imája c. verse. Petőfi-emlékév lévén idén Petőfi-vers volt a kötelező: tíz különböző előadásban hallhattuk A munkácsi várban c. művét. Az előadásokat értékelve a zsűri – Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Nagy Natália, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, Rajkó Balázs, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagja, Taranenkó Marianna, a Bátyúi Líceum tanára, illetve e sorok írója – a következő eredményt hirdette ki: első helyen végzett Sass Eszter, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum diákja (felkészítő tanára Kocsis Marianna). Második lett Kosztyu Fanni, a Bátyúi Líceum tanulója (felkészítő tanára Séra Viktória). A harmadik helyen holtverseny alakult ki Fudella Odett, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum tanulója (felkészítő tanára: Bihari Hajnalka) és Hevesi Emília, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Szakgimnáziumának diákja (felkészítő tanára: Kudlotyák Krisztina) között. Öt versenyző az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének különdíját vehette át Szántó Edittől, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház különdíját pedig Rajkó Balázs az első helyezettnek adta át.
Kovács Erzsébet
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Ha Oroszország agressziót indítana a Suwalki-folyosó körzetében, elveszíthetné Kalinyingrádi területét.
