Előző cikkünkben részletesen foglalkoztunk a palántanevelő fóliasátrak méretezésével, elhelyezésével, s felhívtuk a figyelmet arra, hogy ez nem csupán egy kisméretű fóliasátor, hanem egy speciális követelményeknek megfelelő, kellő felszereltséggel rendelkező létesítmény kell, hogy legyen. Ezek közül a legelső a megfelelően szabályozható fűtési rendszer kiépítése. Ugyanis, például az uborkapalánták esetében a keléskor biztosítanunk kell éjjel-nappal a 250C feletti hőmérsékletet, sokszor 15-20 fokos fagyban is. Aztán a szikleveles állapotban vissza kell venni a nappali hőmérsékletet 200C alá, míg éjszaka tartani kell a 160C-ot. A lombleveles kortól aztán újra fel kell emelnünk a nappali hőmérsékletet 220C fölé. Mindeközben figyelemmel kell lennünk arra is, hogy éppen borús, vagy napos idő van éppen. Tehát a sikeres palántaneveléshez egy megbízható fűtőeszközre, de leginkább fűtő berendezésre van szükség. A kettő közötti különbség később tisztázódik.
A legegyszerűbb a legnagyszerűbb?
A legelterjedtebb fűtőeszköz a palántanevelő létesítményekben még mindig a „fűrészporos kályha”. Valójában többnyire nem fűrészporral üzemelnek, hanem tűzifát égetnek el benne. Egyetlen előnye az olcsósága és az egyszerűsége, de nagyon nehéz vele a pontos hőmérséklet-szabályozás. És itt nem csak a hőmérséklet-ingadozásra gondolok, hanem az egyenetlen hőmérséklet eloszlásra a palántanevelőben: a hordó környékén túl meleg lesz, míg széleken megfáznak a növények. Ezen a gazdák úgy próbáltak segíteni, hogy ventillátoros kazánokra cserélték le, vagy alakították át ezeket a fűtőeszközöket. Így ugyan egyenletesebb lett a hőmérséklet a palántanevelőn belül, de továbbra is nagyon nehéz a kellő hőmérséklet precíz beállítása. Ahhoz vagy ki kell költöznünk a palántanevelőbe, vagy megpróbáljuk automatizálni a hőmérséklet szabályozását.
A kettőzött rendszer
A megoldás lényege az, hogy az alapnak számító ventilátoros kazán mellé a palántanevelőben beépítünk egy elektromos hőlégbefúvót. Ezt egy hőrelé (szobai termosztát) kapcsolja be vagy ki, szükség szerint. Éjjel, vagy a nagyon hideg és borús nappalokon az alap fűtést a ventillátoros kazán biztosítja, az elektromos hőlégbefúvó csak amolyan biztonsági szerepet tölt be. Csak akkor kapcsol be, ha a hőmérséklet a beállított minimális hőmérséklet alá csökkenne, tehát megvédi a palántáinkat a megfázástól. Enyhe, napos időben viszont nincs értelme beindítani a fafűtéses ventillátoros kazánt. Ilyenkor az elektromos hőlégbefúvó marad csak működésben, miközben a hőrelét az optimális hőmérsékletre állítjuk be. Ez a technikai megoldás nem kerül túl sokba, miközben lehetővé teszi a viszonylag precíz hőmérséklet szabályozást. Nem kevésbé mellékes az sem, hogy igen nagy biztonságérzetet is biztosít, hisz a fáradt gazda elszunyókálása esetén sem fagynak meg a palánták, még ha egy kicsit borsosabb is lesz a villanyszámla. Természetesen, ezt csak a viszonylag kicsi palántanevelők esetében tudjuk alkalmazni, hisz korlátozott a háztartási hálózatra kapcsolható elektromos fűtőberendezés teljesítménye. Beszerelése előtt mindenképen konzultáljunk egy szakképzett villanyszerelővel!
A fejlődési irány
Nagyobb alapterületű palántanevelők esetén már mindenképpen érdemes egy melegvizes fűtési rendszert kiépíteni. A kazánhoz a fűtőcsöveket ajánlatos egy puffertartályon keresztül bekötni, így biztosítható a precíz hőszabályozás, hisz a keverőszivattyút egy hőrelé kapcsolja ki-be, miközben a kazánban folyamatosan mehet az optimális (tehát jó hatásfokú) égési folyamat, nem kell mesterségesen lefojtani a tüzet benne. A puffer tartályt úgy kell méretezni, hogy legalább 8 órán át tudja biztosítani a palántanevelő hőigényét. Így az éjszaka folyamán nem kell folyamatosan kijárnunk, hogy fát tegyünk a tűzre.
A fűtőcsöveket ne a földre tegyük, mert így rengeteg hő menne veszendőbe, hanem a palántanevelő asztalok alatt felfüggesztve. Így sokkal könnyebben és gyorsabban tud a fűtési rendszerünk reagálni a hőmérséklet változására, különösen a napos-borús időjárási váltakozáskor.
Azonban ügyeljünk arra, hogy a fűtőcsövek megfelelő távolságra legyenek az asztal lapjától, mert különben egyenetlen lesz a hőmérséklet. Az alapszabály az, hogy fűtőcsöveknek legalább olyan távolságra kell lenni az asztal lapjától, mint a két szomszédos fűtőcső közötti távolság.
Biztonsági szempontból ezt a rendszert is érdemes kiegészíteni a fent leírt elektromos hőlégbefúvókkal, ami egy esetleges üzemzavar esetén megmentheti a palántáinkat.
A konkrét számításokkal egy későbbi cikkben fogunk foglakozni
Gál István,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
