Csak az érett gyümölcs bír magas élvezeti értékkel
A beregsomi hegy délnyugati részén található Deme családi birtok kivételes helynek számít.
A beregsomi hegy délnyugati részén található Deme családi birtok kivételes helynek számít.
 / Gazdaság
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Kárpátalján, de mondhatni, az egész Kárpát-medencében átlagosan minden harmadik évben szüretelhetünk a kajszifák terméséből. A gazdaasszonyoknak ekkor kell baracklekvárt készíteniük, ami sokak szerint a lekvárok közül a legfinomabb. Ám most úgy tűnik, hogy az időjárás nem követi a fenti logikát, mivel ezúttal az egymást követő három évben nincs vidékünkön számottevő termés. Ám ahol a tavaszi fagyok megkímélték a rügyeket, ott most roskadoznak a fák a termés súlya alatt. A beregsomi hegy délnyugati részén található Deme családi birtok ilyen kivételes helynek számít.

Hirdetés

– Jól gondolták az őseink, hogy a domboldalakra elsősorban gyümölcsfákat, szőlőt kell telepíteni, míg a síkvidékre főleg gabonaféléket – vallja id. Deme András. – Lám már az a 40-50 méteres szintkülönbség is sokat jelent, amikor minden évben menetrendszerűen jelentkeznek az április eleji fagyok. Amelyek ellen még a domboldalakon is védekezni szükséges, akár úgy, hogy a meteorológusok által jelzett fagyveszélyes hajnalokon vizet permetezünk ki, akár úgy, hogy egész évben igyekszünk jó kondícióban tartani a fákat, ügyelve azok terhelésére.

Hirdetés

Deméék édenkertjében javában tart a kajsziszüret. A tulajdonosok lehetőséget teremtettek arra, hogy a náluk jelentkező vásárlók választhassanak: az érettebb, a főként lekvárnak valót vegyék, vagy azokat a bogyókat, amelyekből a finom befőtt készül.

– Mint minden gyümölcsfélének, a sárgabarack érettségének is több fokozata van. A felhasználás módja dönti el, mikorra időzítjük a betakarítás időpontját – magyarázza a gazda.

Bár mint az előbbiekben már szó volt róla, vidékünkön idén csak kevés helyen termett ebből a gyümölcsből, mindez a piacok kínálatán nem látszik. A beregszászi piacon több tucat standon is kínálják a kajszit. Ám ezeknek a bogyóknak a nagy része látható módon éretlenül került le a fákról. Az import kajszit – mivel jelentős részben róluk van szó – Törökországból szállították hozzánk, és a beavatottak szerint a berakodás helyén vegyszeres kezelésnek vetették alá. Az ilyenkor használt kémiai szerek a tudomány mai állása szerint az egészségre ugyan nem jelentenek veszélyt, ám arról meggyőződhettünk magunk is, hogy az ilyen gyümölcsök élvezeti értéke nagyon alacsony. Válasszuk tehát ezúttal is a hazait!

Kovács Elemér