Aláírja a 17. alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás, megszűnik megbízatása

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Sulyok Tamás köztársasági elnök bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását, noha azt súlyosan kifogásolhatónak tartja. Az államfő szerint alkotmányos lehetősége nem volt megakadályozni a módosítás hatálybalépését, amelynek következtében megszűnik a megbízatása.

Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja Magyarország alaptörvényének tizenhetedik módosítását. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, közölte az MTI.

Az államfő szerint nem volt alkotmányos lehetősége a módosítás megakadályozására

A köztársasági elnök a közösségi oldalán közzétett videóüzenetében közölte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseiben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, vagyis nincs lehetőség tartalmi alkotmányossági kontrollra.

Ennek alapján úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés által törvényes eljárásban elfogadott, szerinte az alkotmányos elveket sértő módosítással szemben alkotmányos eszközzel nem tud fellépni.

„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”

Nem írta volna alá, ha jogszerűen megtehette volna?

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy hivatali ideje alatt mindvégig betartotta az alaptörvényt, és feladatait annak teljes tiszteletben tartásával látta el.

Hozzátette, hogy az aláírás megtagadása jogsértést jelentett volna, ezért ezt nem tehette meg.

Súlyos kritikát fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban

Az államfő a tizenhetedik alaptörvény-módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.

Véleménye szerint a módosítás töréspontot jelent a magyar alkotmányos demokráciában, és mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása, valamint a jogállamiság alkotmányos értékein.

„A szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli.”

A köztársasági elnöki intézmény jövőjéről is beszélt

Sulyok Tamás úgy véli, hogy a döntéssel lezárul az 1956 örökségére épülő, a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam időszaka, és megszűnik a köztársasági elnöki tisztség rendszerváltás óta fennálló legitimitása is.

Kijelentette, hogy elmozdítását követően a köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapvető funkciója megszűnik, és nem tölti be többé a fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött szerepét.