Mostanra egy tapasztalattal gazdagabbak, egy illúzióval szegényebbek lettek dinnyetermesztőink, összegezhetnénk az elmúlt két hét történéseit. Ugyanis kiderült, hogy a 34-35 fok fölötti nagy melegben nem fejlődik úgy ez a különben melegkedvelő lédús gyümölcs, mint ahogy az elvárható lenne. Hiába a csepegtető öntözés, a levelek a kánikulában nem olyan intenzíven asszimilálnak, mint például a 30 fok alatti hőmérsékleten. A végeredmény: a várt 12-15 kilogrammos görögdinnyék helyett a gazdák most 6-7 kilogrammos dinnyéket szüretelnek. A jó hír viszont az, hogy ezek élvezeti értéke kiváló.
A korai kitavaszodásnak köszönhetően idén Kárpátalján a megszokottnál hamarabb kezdődött el a dinnyeszezon. A fóliában nevelt görög- és sárgadinnyét már a múlt hónap végén megízlelhettük. Vidékünkön azután növekedett meg jelentős mértékben ennek a lédús növénynek a termőterülete, hogy az ország déli részén elterülő Herszon megyében a harcok miatt lehetetlenné vált az ültetvények gondozása. Pedig korábban az ottaniak látták el az egész országot. Becslések szerint a három-négy évvel ezelőtti 60-70 hektár helyett Kárpátalján most ezer hektárt foglalnak el a dinnyeföldek. Az ilyen hatalmas területről betakarított termésmennyiségből bőven jut a hágón túli nagyvárosok ellátására is.
- Mennyire esetlegesen alakultak ki a megyében a termesztői körzetek? – kérdezem Nagy Évát, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászát.
- A dinnyével kapcsolatos kárpátaljai termőtájakról még korai lenne beszélni, inkább azt mondom, hogy vannak tájegységeink, ahol néhány helybéli gazda a dinnyetermesztésben meglátta a potenciális lehetőséget. Igazából tavaly pörgött fel ez a folyamat. Be kell látnunk, nem mindennapi dolog, hogy a korábbi néhány tucat hektárról ezer hektár fölé nőtt a termőterület nagysága. Jellemző módon az ország háború által sújtott déli és keleti részéről Kárpátaljára menekült gazdák is itt próbálják folytatni korábbi tevékenységüket oly módon, hogy földeket bérelnek. Tudunk arról is, hogy tavasszal több tízezer dinnyepalántát rendeltek meg az egyik fóliagazdaságtól. Jól jellemzi a mostani helyzetet az is, hogy a helyi földművesek által megtermelt és betakarított mennyiség egy részét ők terítik a megye különböző részein és a hágón túl is. A magyarázat egyszerű: a mögöttünk hagyott évtizedek alatt jól kialakított kapcsolataik révén most ők vannak helyzeti előnyben. Sokaknak közülük még a katonai behívóktól sem kell tartani, hisz jelentős részük valamelyik kaukázusi ország állampolgára, akik hosszú évek óta élnek és tevékenykednek Ukrajnában.
- Egy új kultúra bevezetése mindig problémákkal jár. Hogyan sikerült ezeket megoldani az újdonsült dinnyetermesztőknek?
- Tudni kell, hogy a dinnye kiválóan beilleszkedik a fóliás szamóca termesztésével kapcsolatos vetésforgóba – ezt már Tóth Attila benei fiatal gazda mondja. – Június elejére ugyanis leterem a szamóca, s ekkorára már kiültetésre kész állapotba kerülnek a szintén fedett térben, poharakban kinevelt dinnyepalánták, készülhet a bakhát, következik azok fóliával való lefedése, majd a fiatal növényi sarjak kihelyezése. A növényvédelem, a tápoldatozás, a sorok gyomtalanítása hasonló módon történik, mint a szamóca esetében. No és a felvásárlás és a termék piaci terítése: a termelő többnyire ugyanazokkal a viszonteladókkal dolgozik, mint a korábbi a szamócaszezonban.
- Nehézségek azért akadnak?
- Legfőképpen az, hogy ilyen korai időszakban még kevés rovar látogatja a fóliasátrakat, így a beporzást mi magunk, a családtagokkal, a rokonokkal együtt végezzük. Méghozzá úgy, hogy a sorokat végigjárva egy levágott hímvirágot érintünk hozzá a bibéhez. Elmondhatom, hogy településünkön az utóbbi három esztendőben jelentősen megnőtt a termesztési kedv. A több hektárnyi szabadföldi feketefóliával takart parcellák mellett jónéhány fóliasátorban is nevelünk sorstársaimmal együtt görög- és sárgadinnyét. Elmondhatom, hogy a szezon ezen része ugyancsak hektikusra sikeredett. A bevezető árak – a gyümölcs kilójáért megadott 45-50 hrivnya – után jelentősen csökkent a felvásárlási ár. Bő másfél héttel ezelőtt előfordult, hogy tíz hrivnya alá esett. Most mintha mindez 12-15 hrivnyánál stabilizálódott volna. Amúgy a kiszámítható piacra nagyon nagy szükség lenne, hisz igazából most indul a főszezon. Azzal a termelők közül valamennyien tisztában vagyunk, hogy a Kárpátalján megtermelt hatalmas mennyiségű dinnyét itt helyben képtelenség eladni. Szükség van tehát olyan felvásárlókra és viszonteladókra, akik egész Nyugat-Ukrajnában teríteni tudják ezt a portékát. Néhány gondolatot a sárgadinnyével kapcsolatban is megosztanék az önök olvasóival: ebből a gyümölcsből a vártnál kevesebb termett, és gyakorlatilag 30 hrivnya/kg alá nem csökkent a felvásárlási ára. Tudni kell, hogy a letermett dinnye után sem hagyjuk üresen a fóliasátrat, helyén az őszi fordulóban uborkát termesztünk.
- Mi már több mint egy évtizeddel ezelőtt elköteleztük magunkat a dinnyetermesztés mellett – mondja Sztojka Andrea, aki családjával Öregakliban él. – Először a sárgadinnyét favorizáltuk, a fóliasátrakban most is az termett. Ezzel szemben idén több hektárra való görögdinnye palántát ültettünk ki a szabadba. Ha szükséges, akkor természetesen öntözünk és a tápoldatozásról sem feledkezünk meg. A magvakat amúgy minden évben Hollandiából és Olaszországból rendeljük meg. Ragaszkodunk a lédús, aromás fajtákhoz. Május közepén elért minket is egy lehűlési hullám, ami valamelyest visszavetette a szabadban nevelt növények fejlődését. A május folyamán lehullott rengeteg eső és a vele együtt érkező viharos szél sem tett jót az ültetvénynek. Ezzel szemben a fóliasátrakban nem állt le a növekedés, így onnan az elmúlt héten már gyakorlatilag betakarítottuk termést. Ami pedig az árakat illeti: azok tavalyihoz képest sokkal visszafogottabbak. Mind a sárga-, mind a görögdinnye felvásárlási ára az elmúlt évihez képest gyakorlatilag megfeleződött. Amúgy pedig az a hír járja, hogy a Herszon és Mikolajiv környékén gazdálkodók idén – ha nem is a korábbi méretekben – újrakezdték a termesztést, és Lemberg megye földművesei is próbálkoznak ezzel a kultúrával. Hogy miként oldjuk meg az értékesítést? – fontolgatja a választ beszélgetőpartnerem. – Egy évtized alatt mind Csernyivciben, mind Kijevben sikerült megbízható viszonteladókat találni, akik közül már többen jelezték, hogy ezúttal is jönnek, amint kell. Lassan itt az idő.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
