Miközben a cégek munkaerőhiányra panaszkodnak, a háttérben százezrek vállalnának még heti 10 pluszórát – csak épp a rendszer nem engedi. Egy friss tanulmány szerint a magyar dolgozók nem lusták, hanem „beragadtak” egy merev modellbe, miközben a gazdaság már rég túllépett rajta. Balogh Petya és Oszkó Péter szerint pedig ez csak a kezdet: a klasszikus munka világa végérvényesen átalakul.
A magyar gazdaság egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben a cégek folyamatos munkaerőhiányról beszélnek, valójában jelentős, kihasználatlan kapacitás van a rendszerben. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint a munkavállalók nem kevesebbet, hanem többet szeretnének dolgozni: átlagosan heti 10 pluszórát is vállalnának, ami havi szinten 3-5 teljes munkanapnak felel meg.
A Giggle-kutatás – amely 1371 fő válaszán és több mint 160 ezer felhasználó, valamint több mint 1 millió műszakjelentkezés adatain alapul – arra jutott, hogy a probléma nem a motiváció hiánya, hanem a merev foglalkoztatási struktúra. A dolgozók jelentős része főállás mellett keresne kiegészítő lehetőségeket, de ezt a hagyományos fix munkaidős modellek nem teszik lehetővé. A rugalmas, platformalapú munkavégzés viszont képes ezt a rejtett kapacitást felszínre hozni.
Pénzügyi kényszerből tudatos stratégia
A számok egyértelműen kirajzolják a motivációkat. A válaszadók 67,3 százaléka nem rendelkezik megtakarítással, 42,5 százalékuknak pedig hitele vagy adóssága van. A legfontosabb pénzügyi cél a mindennapi kiadások fedezése, ezt 48,8 százalék jelölte meg.
Ebben a helyzetben már egy kisebb jövedelemkiegészítés is sokat számít: a medián nettó bér (2025 decemberében 427 500 forint) mellett akár havi két extra műszak is körülbelül 10 százalékos pluszbevételt jelenthet.
A platformmunka ezért nem főállást kiváltó megoldásként jelenik meg, hanem kiegészítő jövedelemforrásként. A dolgozók bevételének jellemzően legfeljebb 10-20 százalékát adja, de ez sokaknál a pénzügyi stabilitás határát jelenti.
A kutatás szerint a rugalmas munkavégzés egyfajta „gazdasági mentőövként” működik: lehetőséget ad arra, hogy a dolgozók saját időbeosztásuk szerint növeljék bevételeiket.
Megdől egy fontos mítosz: nem „alkalmi” munkaerő
A gig economyval (rugalmas, feladatalapú munkavégzéshez kapcsolódó megoldások) kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy alacsony képzettségű alkalmi dolgozókról van szó. A tanulmány adatai ezt egyértelműen cáfolják.
A rugalmas munkavállalók több mint 85 százaléka legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, mintegy ötödük pedig diplomás. Közel felük beszél angolul, és hasonló arányban rendelkeznek jogosítvánnyal.
A válaszadók 65,8 százaléka ráadásul főállásból szerzi a jövedelme nagy részét, vagyis nem a munkaerőpiac pereméről érkező csoportról van szó. A munkavállalók 92,6 százaléka hajlandó új készségeket elsajátítani, ami azt jelenti, hogy nemcsak rendelkezésre állnak, hanem gyorsan fejleszthetők is.
A vállalati oldal számára a platformalapú foglalkoztatás radikálisan más működést jelent. Egy meghirdetett műszakra átlagosan nyolc jelentkező jut, az első jelentkezés pedig 50 percen belül érkezik. A költségek szempontjából is látványos az előny: a cégek akár 15-22 százalékos megtakarítást érhetnek el, mivel csak a ténylegesen ledolgozott idő után fizetnek.
A bérek teljesen transzparensek: 2026 elején a vendéglátásban nettó 2000-4300 forint, logisztikában 1700-5000 forint, a kereskedelemben pedig 2000-4000 forint között alakultak az órabérek. A modell így nemcsak gyorsabb, hanem kiszámíthatóbb is, mint a hagyományos toborzás.
Balogh Petya: Már nem egy életre választunk szakmát
A kerekasztal-beszélgetés egyik legerősebb üzenetét Balogh Petya fogalmazta meg, amikor a generációs különbségeken keresztül mutatta be a változást.
Míg édesapámnak gyakorlatilag egész életében egy szakmája volt, addig nekem már több területen kellett helytállnom. Ehhez képest a következő generáció még ennél is tovább megy: egyszerre akár hat különböző dologgal is foglalkozhatnak párhuzamosan
– szemléltette ezzel Balogh Petya, hogy a klasszikus karrierút – egy munkahely, egy szakma, egy életpálya – végérvényesen átalakul. A jövő sokkal inkább a több lábon állásról, a párhuzamos munkavégzésről és a folyamatos alkalmazkodásról szól.
„Ez nemcsak lehetőség, hanem kényszer is: a gazdaság és a technológia olyan gyorsan változik, hogy az alkalmazkodás képessége válik a legfontosabb készséggé” – mondta Balogh Petya.
Oszkó Péter: Amihez régen ezer ember kellett, ma elég négy
Oszkó Péter egy másik nézőpontból, de ugyanarra a következtetésre jutott. Egy konkrét példán keresztül mutatta be, mennyire átalakult a gazdaság működése:
korábban egy nemzetközi termék piacra vitele több száz fős szervezetet igényelt, komoly infrastruktúrával és hosszú felépítési folyamattal. Ehhez képest ma már egy néhány fős – akár 3-4 emberből álló – csapat is képes globális terméket fejleszteni és piacra vinni.
Az O3 Partners managing partnere hangsúlyozta, hogy ez a hatékonysági ugrás a technológiai fejlődésnek és az új típusú együttműködéseknek köszönhető, és egyben azt is jelzi: a munka világa egyre inkább a kisebb, gyorsan szerveződő, rugalmas egységek irányába mozdul el. Hangsúlyozta, hogy ez nem átmeneti jelenség, hanem tartós trend: a munka világa folyamatosan darabolódik, újraszerveződik, és egyre inkább projektalapúvá válik.
Oszkó Péter egy kínai partnerekkel folytatott tárgyalását elevenítette fel, amely példa szerinte jól szemlélteti, hogy az ázsiai ország szemüvegén keresztül az európaiak kényelmesek a maguk 40 órás munkahetével.
Isten kínai – mondta nekem egy vállalatvezető –, mert a Bibliában az szerepel, hogy hat nap alatt teremtette a Földet, a hetedik napon megpihent. Ezzel utalt a kínai munkamorálra
– idézte fel a befektető, aki szerint az európait lepipáló amerikai és kínai versenyképességhez hozzájárul, hogy ott 9-től 21-ig dolgoznak heti hat napot, eközben Európában a heti négynapos munkahéttel kapcsolatosan zajlottak kísérletek.
A valódi akadály: bizalom és szemlélet
A legnagyobb gát azonban nem a technológia vagy a munkaerő hiánya, hanem a bizalom és a szemlélet. A munkáltatók nehezen bíznak meg olyan dolgozókban, akiket nem ismernek, miközben a munkaszervezés sem mindenhol alkalmas a feladatok rugalmas szétbontására.
Oszkó Péter szerint a magyar gazdaságban általános bizalmi deficit van, ami lassítja az új modellek elterjedését. Balogh Petya pedig arra utalt, hogy sok cég egyszerűen nem tud „műszakokban gondolkodni”, hanem még mindig emberekben és fix pozíciókban tervez. A változáshoz ezért nemcsak technológiai, hanem kulturális fordulat is szükséges.
A befektetők egyetértettek abban, hogy a gig economy nem ideiglenes jelenség. Oszkó Péter úgy fogalmazott, hogy a rugalmas foglalkoztatás nem válságtünet, hanem tartós irány, amely segíthet csökkenteni a gazdasági feszültségeket azzal, hogy több lábon állást biztosít a munkavállalóknak. Balogh Petya pedig azt hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés – különösen a mesterséges intelligencia és a robotika – tovább gyorsítja ezt az átalakulást.
A tanulmány számai is ezt támasztják alá: több mint 1 millió műszakjelentkezés és több mint 160 ezer regisztrált felhasználó jelzi, hogy a modell már most is tömegesen jelen van. A kérdés így már nem az, hogy elterjed-e, hanem az, hogy milyen gyorsan alkalmazkodik hozzá a gazdaság.
A Gig Economy Report üzenete tehát egyértelmű: a magyar gazdaságban nem feltétlenül munkaerőhiány van, hanem kihasználatlan munkaerő. Százezrek lennének hajlandóak többet dolgozni, rendelkeznek a szükséges készségekkel, és nyitottak az új formákra. A rendszer azonban még nem képes teljes mértékben integrálni őket. A jövő kulcsa ezért nem új munkaerő bevonzása, hanem a meglévő kapacitás láthatóvá tétele és hatékonyabb kihasználása lehet - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
