A sütőtök szeptember táján ugyan rendre megjelenik a kárpátaljai piacokon, ám annak minősége gyakran sok kívánnivalót hagy maga után. Nincs ez másként Magyarországon sem, ahol a gazdák körében szintén sokféle tévhit él a növény termesztésével, gondozásával és tárolásával kapcsolatosan. Ezekről osztotta meg gondolatait Filep László, aki családjával már évekkel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy visszaadja a sokáig méltán népszerű nagydobosi sütőtök régi hírnevét.
A mezőgazdasági vállalkozó a kárpátaljai gazdáknak tartott online előadásában a kezdetekre visszatekintve arról szólt, hogy a nagydobosi sütőtök karrierje már egy bő évszázaddal ezelőtt elkezdődött, sokáig együtt emlegették a makói hagymával és a kalocsai fűszerpaprikával. Bár 1957-ben államilag elismert fajtaként jegyezték be, minőségéből folyamatosan veszített: az ezredforduló táján Magyarországon már minden szürke színű tököt nagydobosinak neveztek, holott a szelekciós munka hiánya miatt jelentős minőségi eltérések mutatkoztak a késztermékben.
Az előadótól megtudtuk, hogy a nagydobosi Téli parázs fajtanév bejegyzésével, illetve annak szellemi termékként való levédésével Filep Lászlóék a brend megújulását kívánják elősegíteni.
Az első időkben a génállomány visszaállítására helyezték a legfőbb hangsúlyt, valamint a megfelelő termesztéstechnológia kidolgozására, annak fenntartására, továbbá a termésválogatásra és a behordott tételek eltartására. És hogy milyen döntéseket hoztak meg e célok eléréséért? A génállomány megőrzése érdekében csak azoknak a növényeknek a termését szedték meg, melyek a minőség biztosítása mellett leginkább hordozták a fajtajegyeket. A termesztéstechnológia kidolgozása során pedig a régiek mellett azokra a tapasztalatokra alapoztak, amelyeket a mögöttünk hagyott harminc év során összegyűjtöttek. (Erről a továbbiakban részletesen szólunk.) Meghatározták azokat az elveket, hogy miként működnek együtt a velük kapcsolatban álló termelőkkel, azokkal, akik tőlük szeretnék vásárolni a vetőmagot. Először is elvárják tőlük a termesztéstechnológiai szabályok pontos betartását, arra ösztönzik őket, hogy rövid ellátási lánc során értékesítsék termékeiket: személyesen a piacokon, továbbá ismerős kereskedők, fogyasztói közösségek révén. Használják ki a csomagküldő szolgálatok nyújtotta lehetőségeket, ügyeljenek a kapcsolattartásra, a visszajelzések figyelembevételére. Az áruházláncakkal való együttműködés számos veszéllyel jár, mutatott rá Filep László. Ugyanis ezek a kereskedelmi egységek több beszállítóval is együttműködnek. Ilyenkor a megvásárolt tételek keverednek, romlik a minőség, nem követhető nyomon az áru útja, így a felelősség megállapítása is gondot jelent problémák felmerülése esetén.
Lássuk a termesztéstechnológia legfontosabb elemeit! Mostanra egyértelművé vált, hogy a hosszú vegetációs időszak miatt a sütőtököt biztonságosan csak palántáról lehet nevelni. A magvakat április 20-a táján vetjük el tejfölös pohárba vagy ahhoz hasonló edénybe, meleg, világos helyen tartjuk, és ügyelünk a túlöntözés elkerülésére, különösen az első időkben. A megeredt növényi sarjakat a tavaszi fagyok elmúltával május 10-e után helyezzük ki 7,5 m sor- és 2 m tőtávolságra úgy, hogy egy tőre 8-9 négyzetméter terület jusson. A palánta meghálálja, ha a fészekbe félvödörnyi tápanyagban gazdag talajt teszünk. Némi nitrogén és kálium pótlása is szükséges, ám ezeket mindenképpen június végéig juttassuk ki, júliusban már ne tápoljuk a növényeket, s ha eddig esetleg öntöztünk is, ezután megvonjuk tőle a folyadékot, hogy a tövek erejüket a már meglevő terméskezdemények növelésére és beérlelésére fordítsák. Ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy egy hektárról akár 400 mázsát is nyerünk, ám félő, hogy ilyenkor az egész tétel csak takarmányminőségű lesz. Készüljünk fel rá, hogy még a termesztéstechnológia maximális betartása mellett is jelentős százalékban kell leselejtezni a beérett termésből: ha annak 65-70 százaléka kiváló minőségű, akkor nagyon jól dolgoztunk.
A tök tárolása – az elterjedt mítoszokkal ellentétben – nem fagyos helyen, hanem jól szellőztethető, 8-10 fokos tárolókban történjen, s akkor még január végén is lesz ehető sütőtökünk.
Elhangzott, hogy a sütőtök termesztési költsége tizedannyi, mint a dinnyéé, s ha tudjuk biztosítani a megfelelő minőséget – így kialakítva a stabil vevőkört –, akkor normális jövedelmet biztosít. Azt tapasztaljuk, hogy egyre inkább bővül a sütőtök felhasználásának köre, hozzáadásával levesek, köretek, sütemények stb. készülnek, mutatott rá Filep László.
Az előadás végén a hozzászólásokból kiderült, hogy a kárpátaljai gazdák perspektivikus növényként tekintenek a sütőtökre, többek között azért, mert szó volt róla, hogy a mi középkötött talajainkon is sikeresen termeszthető, és a vetésforgóba is könnyen beilleszthető. A nagydobosi Téli parázs szaporítóanyaga iránt máris élénk érdeklődés mutatkozik a kárpátaljai gazdák körében.
Az online előadást a téli gazdatanfolyam keretében a Pro Agricultura Carpatika szervezte.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
