A dél-koreai részvények zuhannak, mivel a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és az olajárak emelkedése arra késztette a befektetőket, hogy tovább csökkentsék kockázati kitettségüket. Fotó: SeongJoon Cho / Bloomberg / Getty Images
A dél-koreai részvények zuhannak, mivel a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és az olajárak emelkedése arra késztette a befektetőket, hogy tovább csökkentsék kockázati kitettségüket. Fotó: SeongJoon Cho / Bloomberg / Getty Images
 / Gazdaság

Meredek emelkedéssel kezdte a hetet a kőolaj ára a világpiacon: a jegyzések több mint három éve nem látott szintekig ugrottak, miközben a közel-keleti konfliktus eszkalációja miatt a befektetők az ellátási zavaroktól tartanak. A drágulás a pénzpiacokon is azonnali reakciót váltott ki: erősödött a dollár, miközben több feltörekvő deviza – köztük a forint – nyomás alá került.

Hirdetés

A hétfői kereskedésben a globális olajpiac kulcsfontosságú benchmarkja, a Brent olaj hordonkénti ára rövid idő alatt 100 dollár fölé emelkedett.

A nyersolaj ára így több mint 25 százalékkal nőtt, leginkább azért, mert az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iráni célpontok bombázását. Közben az iráni rezsim lezárta a Hormuzi-szorost és elfojtotta a nyugati olajellátást.  Különösen aggasztó, hogy a konfliktus az Irán és az Egyesült Államok, illetve az Izrael között a katonai összecsapások kiszélesedésének irányába mozdult el, és ez nagyon megijesztette az energiapiactól függő befektetőket.

A Hormuzi-szoros miatt ideges a piac

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a harcok közel kerültek a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalához, a Hormuzi-szoros térségéhez.

Hirdetés

A szoroson keresztül halad át a világ tengeri olajkereskedelmének közel egyötöde, így bármilyen fennakadás azonnal érezhető hatással van a globális árakra.

A kereskedők attól tartanak, hogy egy esetleges blokád vagy katonai incidens jelentősen visszavetheti a térségből érkező exportot.

A feszültséget tovább növeli, hogy a konfliktus közvetlenül érinti az öböl térségének több fontos termelőjét is. Az elmúlt napokban több jelentés is érkezett arról, hogy támadások értek energetikai infrastruktúrát Iránban. Olajraktárak és tárolók sérültek meg, ami rövid távon logisztikai problémákat okozhat a szállításban. Elemzők szerint a piac nemcsak a jelenlegi kiesést árazza, hanem azt is, hogy a konfliktus gyorsan kiszélesedhet a teljes térségre.

Ez azért különösen érzékeny pont, mert a Közel-Kelet a globális olajtermelés egyik kulcsközpontja.

A pénzpiacok is reagáltak

A hirtelen olajár-emelkedés nemcsak az energiaszektort, hanem a pénzügyi piacokat is megrázta. A befektetők a kockázatos eszközökből a biztonságosabb befektetések felé fordultak.

Ennek egyik következménye, hogy erősödni kezdett az amerikai dollár, miközben több feltörekvő piaci deviza – köztük a magyar forint – gyengült.

A magasabb olajár ráadásul inflációs kockázatot is jelenthet, hiszen az energia drágulása gyorsan megjelenik a szállítási költségekben és végső soron a fogyasztói árakban is.

Miután a Brent olaj ára átlépte a hordónkénti 114 dollárt – az ázsiai piacok zuhanni kezdtek.

A hongkongi részvények árfolyama hétfő reggel több mint 3 zázalékot esett, míg a japán Nikkei 225 index egy ponton közel 7 százalékot esett. A dél-koreai Kospi több mint 8 százalékot esett, de a tajvani piac is súlyos veszteségeket szenvedett el.

Tartós drágulás is jöhet

Piaci elemzők szerint a mostani olajár-emelkedés nem feltétlenül csak rövid távú sokk lehet. Ha a közel-keleti konfliktus elhúzódik, a nyersolaj ára tartósan magas szinten maradhat, sőt újabb ugrás sem kizárt.

A piac jelenleg elsősorban azt figyeli, hogy mi történik a Közel-Kelet egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalán, a Hormuzi-szorosnál. Ez a tengeri átjáró a globális olajkereskedelem egyik kulcspontja: a világ kőolaj-szállításának több mint 20 százaléka ezen az útvonalon halad át. Ha itt fennakadások vannak, az szinte azonnal megjelenik az árakban.

A jelenlegi konfliktus már most komoly zavarokat okozott a térségben. Egyes becslések szerint a harcok és a szállítási problémák miatt a globális olaj- és gázkínálat közel ötöde is kieshetett vagy veszélybe kerülhetett.

A tankerforgalom lelassult, egyes hajók kivárnak a Perzsa-öbölben, miközben a biztosítási költségek is meredeken emelkedtek a háborús kockázatok miatt. Ez tovább drágítja a szállítást és csökkenti az elérhető export mennyiségét.

A konfliktus következtében több ország kénytelen volt visszafogni a kitermelést vagy az exportot. Például Irak jelentős mennyiséget – akár 1,5 millió hordót naponta – volt kénytelen kivonni a piacról logisztikai és tárolási problémák miatt.

Emellett a tankerforgalom akadozása miatt a Hormuzi-szoroson keresztül szállított olaj mennyisége drasztikusan csökkent: egyes elemzők szerint a normál napi 16 millió hordó körüli forgalom akár 4 millió hordóra is visszaeshetett. Ez azért kritikus, mert az olajpiac már alaphelyzetben is szűkös kínálattal működik. Ha a szállítás hetekig akadozik, a globális tartalék kapacitások gyorsan kimerülhetnek.

Az olaj árát nemcsak a tényleges hiány, hanem a várakozások is mozgatják. A befektetők ilyenkor úgynevezett geopolitikai kockázati prémiumot építenek be az árakba. A Goldman Sachs például úgy becsüli, hogy a jelenlegi feszültség mintegy 18 dolláros hordónkénti kockázati felárat is hozzáad az olajárhoz. Ha a Hormuzi-szorosban tartósan fennakad a szállítás, ez a prémium tovább nőhet.

Elemzők szerint már néhány hét tartós fennakadás is elegendő lehet ahhoz, hogy az árak stabilan 100 dollár fölé kerüljenek, és ott is maradjanak.

Egyes piaci szereplők ennél is borúsabb forgatókönyvekkel számolnak. Ha a konfliktus regionális háborúvá szélesedik, és több öbölmenti termelő országból is kiesik az export, az olaj ára akár 117 dollár fölé is emelkedhet, sőt extrém esetben még ennél magasabb szintek sem kizártak. A szakértők ezért hangsúlyozzák: a mostani piaci reakció nemcsak az aktuális katonai eseményekről szól, hanem arról a kockázatról is, hogy a világ egyik legfontosabb energiarégiója hosszabb időre instabillá válhat.

A következő napok döntőek lehetnek, a befektetők most minden új hírt figyelnek a térségből. Ha sikerül stabilizálni a szállítási útvonalakat és csökken a katonai feszültség, az árak gyorsan mérséklődhetnek. Ha viszont a harcok tovább terjednek, a globális olajpiac könnyen egy hosszabb ideig tartó energiaár-sokkba kerülhet, amely nemcsak az üzemanyagárakat, hanem az inflációt és a gazdasági növekedést is jelentősen befolyásolhatja.

Romló hangulat, félelmek idehaza is

S hogy mi várható Magyarországon? Vasárnapi elemzésünkből kiderül: az energiaárak hirtelen ugrása különösen érzékenyen érinti az európai gazdaságokat, így a nettó energiaimportőr Magyarországot is, ami kedvezőtlenül hatott a hazai devizára. A forintot az is gyengítette a múlt  héten, hogy közben az amerikai dollár erősödött a nemzetközi devizapiacokon. 

Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetői hangulat romlását jól mutatja, hogy a geopolitikai feszültségeket mérő GPR-index 2003 óta nem látott szintre emelkedett az elmúlt napokban. Mindez együtt jelentős bizonytalanságot és erős külső nyomást hozott a régiós devizák, köztük a forint számára - közölte az index.hu.


Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek


 

Hirdetés

Forrás

Hirdetés
Címlapról ajánljuk
Herszont ért orosz dróntámadás 2024. július 26-án (Fotó: Reuters)

A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.

Európai Unió-Ukrajna. Illusztráció. Fotó: Internet

A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban 2025. március 7-én (Fotó: MTI/EPA/Chris Kleponis)

Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.

Orosz–ukrán háború: Több ukrán régióban maradtak áram nélkül az orosz csapás után (Fotó: AFP)

Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.

Harci drón. Illusztráció. Fotó: Internet

Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.

Ternopilban egy 15 éves iskolás lány többször megszúrta osztálytársát. Fotó: Ukrajna Ügyészsége

Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.

Ungváron búcsút vettek a fronton elesett Katasinszkij Arturtól. Fotó: Ungvári Városi Tanács

Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.

 Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás képén túlélőket és áldozatokat keresnek egy találatot kapott lakóépület törmeléke közt Dnyipro ukrán nagyvárosban egy éjszakai orosz rakéta- és dóntámadás után, 2026. április 25-én (Fotó: MTI/EPA/Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás)

A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.