A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta; a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit - közölte kedden Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
A tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek kedi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján Jorgensen újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az Európai Unió kész segítséget nyújtani a Barátság kőolajvezeték helyzetének rendezésében, és bízik abban, hogy a kérdés megoldódik.
Mint mondta, az ülésen több miniszter is szóba hozta az Ukrajnával vállalt szolidaritás fontosságát. Hangsúlyozta, hogy egy újabb válság közepette fennáll a veszélye annak, hogy más válságok háttérbe szorulnak, ugyanakkor - mint fogalmazott - Ukrajna biztos lehet abban, hogy az Európai Unió nem feledkezik meg róla.
Az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke már jelezte, hogy az unió kész közreműködni a helyzet kezelésében - tette hozzá.
Kijelentette:
noha az Európai Unió tagállamai maguk is nehézségekkel küzdenek, és az elkövetkező hónapokban ezek a kihívások tovább erősödhetnek, az unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy Ukrajna mellett álljon, és minden lehetséges módon segítséget nyújtson.
Az uniós biztos kiemelte: az energiaügy különösen fontos terület ebben az összefüggésben, mivel Oroszország továbbra is súlyos támadásokat intéz Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
Hozzátette: az Európai Unió igyekszik a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni az ukrán energetikai infrastruktúra helyreállításához, valamint ahhoz, hogy más forrásokból biztosítsák a szükséges energiát, és Ukrajna lakosai ne maradjanak áram és fűtés nélkül.
A biztos a sajtótájékoztatón arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az EU feltételeket akar teremteni a jó munkahelyekhez az unióban, a gazdasági biztonsághoz, többé nem engedheti meg magának, hogy ki legyen téve a globális fosszilisenergia-piacok ingadozásának.
Kiemelte, a jelenlegi válság ismét rámutatott, hogy Európa alapvetően sebezhető a külső energiapiaci sokkhatásokkal szemben, ami szorosan összefügg az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséggel.
Véleménye szerint most van itt az idő a tanulságok levonására és az energiafüggetlenség felé vezető fordulatra. Az energiafüggetlenséget gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai szükségszerűségnek nevezte, nem csupán klímavédelmi kérdésnek.
Mint mondta, a megoldást a hazai termelésű tiszta energia, a villamosítás, a korszerűsített energetikai összeköttetések és az energiahatékonyság jelenti.
A biztos szerint a közel-keleti konfliktus kezdete óta az Európai Unióban a gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett. Hozzátette: a konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit.
"Ezek a számok nagyon világos képet festenek" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a válság második hónapjába lépve egyértelműen súlyos helyzettel állnak szemben.
Bár az EU-ban jelenleg nincs akut olaj- és gázhiány, egyes termékpiacokon - különösen a dízel, az olaj és a repülőgép-üzemanyag esetében - szűkösség tapasztalható, miközben a globális gázpiacokon növekvő korlátok jelentkeznek, amelyek az áramárakra is hatással vannak.
A kialakult helyzet további terheket róhat az iparra és a háztartásokra - figyelmeztetett.
Az uniós biztos hangsúlyozta: nem szabad azt hinni, hogy a válság energiapiaci hatásai rövid távúak lesznek.
Kiemelte, hogy elengedhetetlen az egységes és összehangolt fellépés, valamint a széttagolt nemzeti intézkedések és a piacokat megzavaró jelzések elkerülése. Az intézkedéseknek célzottnak és ideiglenesnek kell lenniük, és nem ronthatják tovább a kereslet-kínálati viszonyokat.
Tájékoztatása szerint az Európai Bizottság már koordinálja a gáztárolók feltöltésével és az olajellátás biztonságával kapcsolatos lépéseket.
Hozzátette: a bizottság egy intézkedéscsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat a családok és vállalkozások védelmében, ugyanakkor hosszú távon is biztosítsa az uniós energiastratégia következetes megvalósítását.
Jorgensen a keresletcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatban közölte:
a 2022-es energiaválságból sok tanulság levonható, ugyanakkor a mostani helyzet annyiban eltér, hogy akkor elsősorban gázválságról volt szó, míg jelenleg szélesebb körű problémákkal kell szembenézni, különösen az olaj, valamint az olyan termékek esetében, mint a repülőgép-üzemanyag és a dízel.
A biztos szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy minél többet tudnak a tagállamok tenni az olajfogyasztás, különösen a dízel- és a repülőgép-üzemanyag-felhasználás csökkentéséért, annál kedvezőbb lesz a helyzet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a különböző nemzeti körülmények miatt nincs minden országra egyformán alkalmazható megoldás.
Európai Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy merítsenek ötleteket a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos intézkedési tervéből. Az ügynökség ajánlásai között szerepel például az otthoni munkavégzés lehetőségének bővítése, az autópályákon megengedett sebesség legalább 10 kilométer/órás csökkentése, a tömegközlekedés ösztönzése, a személyautó-használat korlátozása a nagyvárosokban, a közös autóhasználat növelése, valamint a takarékos vezetési gyakorlatok előmozdítása az áruszállításban is.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
