A fóliasátrak klímaszabályozása (1.)

A szeszélyes tavaszi időjárás, sajnos, megmutatta, hogy több gazdának is felületes elképzelése van a fóliaházak klímaszabályozásának fontosságáról. Előfordul, hogy a hatalmas fóliasátornak csak az egyik végén volt kinyitva egy ajtó, szellőztetés gyanánt – a déli órákban! A gőzfürdőnek talán kiváló növényházban aztán fel is lépett szinte valamennyi jellemző gombabetegség. Ezért most megpróbáljuk felvázolni a legfontosabb tudnivalókat a fóliaházak klímaszabályozásáról.

A klímaszabályozásról általában

A klímaszabályozás célja, hogy optimális, de legalább is elviselhető szinten tartsuk a fóliaházakban az életfeltételeket a növények fejlődéséhez. De mik is ezek a feltételek?

• Hőmérséklet
• Páratartalom
• Széndioxid-szint
• Fényviszonyok

A közhiedelemmel ellentétben ezek az életfeltételek egyenrangúak, egyformán fontosak! Hisz a végeredmény szempontjából mindegy, hogy a növényeink megfőnek, megfagynak, megfulladnak, kiszáradnak vagy más miatt pusztulnak ki, jobb esetben áll le a fejlődésük. Tehát a fóliasátrak klímaszabályozását (szellőztetését, fűtését, árnyékolását, párásító öntözését) úgy kell végrehajtani, hogy minden egyes életfeltétel a még elfogadható határok között legyen.

A klímaszabályozás eszközei

Mint feljebb rávilágítattunk, a fóliasátrak klímaszabályozása egy kicsit olyan, mint egy sokváltozós egyenletrendszer megoldása. Csak míg a nálunk szerencsésebb országokban számítógépek számolják ki, hogy az adott körülmények között mit és hogyan kell csinálni, s az automatika ezt el is végzi, addig nekünk csak a józan paraszti eszünk maradt. De milyen módon tudunk beavatkozni a fóliasátrunk mikroklímájába?

• Fűtéssel
• Szellőztetéssel
• Árnyékolással
• Párásító öntözéssel
• Pótmegvilágítással.

A kezdők kedvéért most röviden végigfutunk ezeken a klímaszabályozási lehetőségeken.

A fűtéssel nemcsak a hőmérsékletet tudjuk emelni a fóliasátrunkban, hanem ezzel együtt a levegő relatív páratartalmát is csökkenthetjük. Megfelelő fűtőberendezéssel (vegetációs fűtőcsövek) szárazon tudjuk tartani a lombozatot.

A szellőztetéssel csökkenteni tudjuk a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint pótolni tudjuk az elhasznált széndioxidot.

A fóliasátrak árnyékolásával (mésztejes vagy rasselhálós) csökkenteni tudjuk a nappali felmelegedést.

A fóliasátrak szellőztetéséről

A szellőztetés a fóliasátrak klímaszabályozásának legfontosabb eszköze. Általában a növények fejlődéséhez szükséges életfeltételekből hármat is szabályozhatunk.

1. Hőmérséklet. Ennek szabályozása talán a legnyilvánvalóbb. Erre a kérdésre nem is szeretnék sok időt fecsérelni. Lényege, hogy kiengedjük a forró levegőt, s hideget engedjünk be helyette. Mivel a meleg levegő fölfelé száll ezért kézenfekvő, hogy a szellőztetőket is a fóliasátor legmagasabb pontjára tesszük.
2. Páratartalom. A hőmérséklettel ellentétben a páratartalom csökkentése hűvös-erős időben is indokolja a rendszeres szellőztetést. A folyamat lényege az, hogy a szabadból beengedett hideg levegő a fóliasátorban még borús időben is néhány fokkal felmelegszik. Ezáltal lecsökken annak relatív páratartalma, mivel a meleg levegő több vízpárát képes magában tartani, mint a hidegebb.
3. Széndioxid. Szerepét a gazdák többsége, sajnos, alábecsüli. Pedig a fotoszintézis nélküle elképzelhetetlen. A vízen kívül ebből az anyagból használ fel a növény a legtöbbet. Hiányában a növények fejlődése leáll.

Hová, hányat, mekkorát?

Mint már szóltunk róla, a szellőztetőket célszerű minél magasabbra helyezni, hogy a fölfelé szálló forró levegőt a legkönnyebben ki tudjuk engedni a fóliasátorból. A következő szempont, hogy a növényeket lehetőleg közvetlen huzat ne érje. A harmadik feltétele az optimális szellőztetésnek a megfelelő számú és méretű szellőztető felület (ablak).

A fóliasátor két végéről történő szellőztetése igen népszerű megoldás. Ezt akkor alkalmazhatjuk eredményesen, ha a fóliasátrunk elég magas, és nem túl hosszú. Mit is jelent ez valójában? A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen módon az olyan fóliaházakat tudjuk kiszellőztetni, amelyeknél a fóliaház hossza nem haladja meg a növények fölötti szabad légtér magasságának a 20-szorosát. Tehát egy kb. 3 m magas „hagyományos” fóliaház, amelyben az uborka kb. 2 m magasra nő maximum (3m – 2m) x 20 = 20m hosszú lehet. Ugyanez az érték egy nagylégterű csővázas fóliasátor esetében (magassága = 4,3m, növényzet = 2m) : (4,3m – 2m) x 20 = 45m. Hasonló számításokat elvégezve a 7m széles csővázas boltíves fóliasátrakra, melynek a magassága 3,5 méter, kb. 30 méter hosszúságot kapunk.

Mi van akkor, ha a fóliasátrunk ennél jóval hosszabb? Akkor bizony nem szabad sajnálni a fóliaborítást, közbülső szellőztetőket kell rá tenni! Mivel az ilyen „tetőablakok”-nál már nem érvényesül az erős huzathatás, ezért ezek egymástól a szabad légtér maximum 10-szeresére lehetnek egymástól. Ez az érték az alacsonyabb fóliaház esetében kb. 1m x 10m = 10m, amíg a nagylégterű fóliasátor esetében 2,3m x 10 = 23m, a 7m széles fóliasátrak esetében pedig 1,5m x 10 = 15m.

Még egy fontos kérdés maradt hátra, mégpedig a szellőztetők mérete. A „Nagykönyv” szerint a szellőztetők összfelületének el kell érnie a fóliasátor alapterületének 20%-át. Ez egy 400 m2-es fóliaház esetében 80m2-t jelent! A mi körülményeink között már az is dicséretes, ha ez az érték eléri a 10%-ot, azaz esetünkben a 40m2-t.

Végül vegyünk egy példát a fenti követelmények alkalmazására. Képzeljük el egy tipikusnak mondható csővázas fóliasátrat, amelynek szélessége 7m, magassága 3,5m, hossza pedig a tekercs fólia méretéhez igazodva kb. 60m.  A fóliaház alapterülete 60m x 7m = 420m2. A minimális szellőztetési felület 420 x 10% = 42m2. A fóliasátorban a szabad légtér magassága kb. 1,5m. Ennek megfelelően a fóliasátor tetejére szerelt szellőztetőknek maximum 15m-re kell egymástól lenniük, ami alapján legalább 3 db közbülső szellőztetőre, valamint a két végén lévő szellőztetőkre lesz szükség. Az öt darab szellőztetőnek egyenként kb. 8m2-nek kell lennie (42m2/5db). A gyakorlatban az 1m széles „pillangószárnyas” szellőztetők terjedtek el, amelyek összekötik a fóliasátor egyes szakaszait, könnyű őket felszerelni, nyitni-zárni.

Gál I., az „Egán Ede” KGK” JA falugazdásza,
a Pro Agricultura Carpatika KMJA munkatársa

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!