Kárpátalján immár több éve jelen van a batáta, vagyis az édesburgonya termesztése. A reformkonyha egyik kedvelt alapanyagát azok a gazdák honosították meg a vidéken, akik néhány esztendővel ezelőtt magyarországi tanulmányútjuk során ismerkedtek meg e trópusi eredetű növény termesztésével. Azóta a sikeres és kevésbé sikeres időszakok váltakoztak egymással: a korai lendületet előbb a világjárvány, majd a háború törte meg. Sokan, akik korábban már a heti menüjükbe is beillesztették a batátát, elhagyták a vidéket, így a termelők közül többen más kultúrákra váltottak.
De vajon hogyan alakult a 2025-ös szezon? Erről kérdeztük Nagy Éva beregsomi batátatermesztőt, az „Egán Ede KGK” JA falugazdászát, a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársát, akinek családja a kezdetektől fogva elkötelezett e növény mellett.
– Azok a kiskerttulajdonosok, akik a szeretteik számára szükséges mennyiségű paradicsomot, paprikát, uborkát igyekeznek egyedül megtermelni, bizonyára még jól emlékeznek rá, hogy milyen hűvösre sikeredett az idei május, s ebből a szempontból még a június sem kényeztetett el igazán bennünket – válaszol beszélgetőpartnerem. – Május 12-e környékén még talajmenti fagyokat is át kellett vészelnünk, ezért a batáta-palánták kiültetése egészen a hónap végéig elhúzódott. Ennek megfelelően a gumók felszedésére is csak október második felében kerülhetett sor.
- Közben augusztusban 3–4 hetes aszály sújtotta a térséget, ami valószínűleg szintén nem kedvezett a növény fejlődésének.
– A meleg időt már jobban viselte a trópusokról származó, melegkedvelő növényünk, amelyet bakhátban, fekete fóliás takarással és csepegtető öntözéssel termesztünk – folytatja Éva. – Ekkor viszont a különböző talajlakó kártevőkkel gyűlt meg a bajunk. Ismét bebizonyosodott, hogy ültetés előtt mindenképpen szükség van a talajfertőtlenítésre. Azt is megtapasztaltuk, hogy a batáta leginkább a laza, homokos termőréteget kedveli – ott érzi igazán jól magát. Mindent összevetve idén egy jó közepes hozammal kellett megelégednünk – értékeli a szezont. – A betakarítás után elvégeztük a gumók mosását és hőkezelését is, ami nagyon fontos folyamat. Körülbelül 30 fokos melegben négy-öt napon át tartjuk a leszedett termést, ilyenkor gyógyulnak be a kisebb sebek, és ekkor alakulnak ki a gumókban végleges formában a cukrok és más ízanyagok. A környékbeli gazdák is hasonló eredményekről számoltak be.
– Most tehát jöhet az értékesítés…
- A háború kitörése után a vevőkör ugyan megcsappant, ám akik itthon maradtak és megszerették a batátából készült ételeket, ma is rendszeresen keresnek bennünket. Több helyi üzletvezető is rendel tőlünk kisebb mennyiségeket. Mi, kistermelők, továbbra is versenyképesek vagyunk: jelenleg 90 hrivnyát kérünk az édesburgonya kilójáért, míg az importtermék a nagyáruházakban 140–160 hrivnyába kerül. Azt szoktuk mondani, hogy akkor járunk jól, ha a betakarított mennyiség január végére elfogy, hiszen így a tárolási veszteség is minimális – teszi hozzá Nagy Éva. – Háromféle batátát termesztünk, közülük a Magyarországról, Ásotthalomról származó sárgahúsú fajta a legkedveltebb. A kezdetektől fogva palántaneveléssel is foglalkozunk, így segítjük azokat a kisebb kerttulajdonosokat, akik saját konyhájuk számára szeretnék megtermelni az édesburgonyát, de a szaporítóanyag előállításával nem kívánnak bajlódni. Van, aki mindössze harminc palántát ültet, de akad olyan gazda is, aki tavasszal már kétszáz darabot rendel – mondja. – A jövő szempontjából fontos, hogy mi, kárpátaljai termelők bővítsük a termékkínálatot. Így elkerülhetők lennének a dömpingidőszakok, amikor a terményt csak önköltségi áron vagy az alatt lehet értékesíteni. Az utóbbi években több új zöldség is megjelent a térségben: újra termesztik a brokkolit, a kelbimbót, egyre népszerűbb a karfiol és a fodros kel is. Ősszel pedig a hagyományos fekete retek mellett egyre gyakrabban bukkan fel a jégcsapretek hosszú, fehér húsú, vastag változata. A spenót és a rukkola is állandóan megtalálható a piaci árusokok kínálatában – ami azt mutatja, hogy van igény az egészségesebb zöldségfélékre. Én magam abban bízom, hogy hamarosan a spárga is bekerül jó néhány család heti menüjébe – zárja gondolatait Nagy Éva. – Ami pedig a batátát illeti: oly sokféleképpen el lehet készíteni, hogy biztos vagyok benne, nemcsak a cukorbetegek fogyasztják majd szívesen.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
