Kárpátalján immár több éve jelen van a batáta, vagyis az édesburgonya termesztése. A reformkonyha egyik kedvelt alapanyagát azok a gazdák honosították meg a vidéken, akik néhány esztendővel ezelőtt magyarországi tanulmányútjuk során ismerkedtek meg e trópusi eredetű növény termesztésével. Azóta a sikeres és kevésbé sikeres időszakok váltakoztak egymással: a korai lendületet előbb a világjárvány, majd a háború törte meg. Sokan, akik korábban már a heti menüjükbe is beillesztették a batátát, elhagyták a vidéket, így a termelők közül többen más kultúrákra váltottak.
De vajon hogyan alakult a 2025-ös szezon? Erről kérdeztük Nagy Éva beregsomi batátatermesztőt, az „Egán Ede KGK” JA falugazdászát, a Pro Agricultura Carpatika Megyei JA munkatársát, akinek családja a kezdetektől fogva elkötelezett e növény mellett.
– Azok a kiskerttulajdonosok, akik a szeretteik számára szükséges mennyiségű paradicsomot, paprikát, uborkát igyekeznek egyedül megtermelni, bizonyára még jól emlékeznek rá, hogy milyen hűvösre sikeredett az idei május, s ebből a szempontból még a június sem kényeztetett el igazán bennünket – válaszol beszélgetőpartnerem. – Május 12-e környékén még talajmenti fagyokat is át kellett vészelnünk, ezért a batáta-palánták kiültetése egészen a hónap végéig elhúzódott. Ennek megfelelően a gumók felszedésére is csak október második felében kerülhetett sor.
- Közben augusztusban 3–4 hetes aszály sújtotta a térséget, ami valószínűleg szintén nem kedvezett a növény fejlődésének.
– A meleg időt már jobban viselte a trópusokról származó, melegkedvelő növényünk, amelyet bakhátban, fekete fóliás takarással és csepegtető öntözéssel termesztünk – folytatja Éva. – Ekkor viszont a különböző talajlakó kártevőkkel gyűlt meg a bajunk. Ismét bebizonyosodott, hogy ültetés előtt mindenképpen szükség van a talajfertőtlenítésre. Azt is megtapasztaltuk, hogy a batáta leginkább a laza, homokos termőréteget kedveli – ott érzi igazán jól magát. Mindent összevetve idén egy jó közepes hozammal kellett megelégednünk – értékeli a szezont. – A betakarítás után elvégeztük a gumók mosását és hőkezelését is, ami nagyon fontos folyamat. Körülbelül 30 fokos melegben négy-öt napon át tartjuk a leszedett termést, ilyenkor gyógyulnak be a kisebb sebek, és ekkor alakulnak ki a gumókban végleges formában a cukrok és más ízanyagok. A környékbeli gazdák is hasonló eredményekről számoltak be.
– Most tehát jöhet az értékesítés…
- A háború kitörése után a vevőkör ugyan megcsappant, ám akik itthon maradtak és megszerették a batátából készült ételeket, ma is rendszeresen keresnek bennünket. Több helyi üzletvezető is rendel tőlünk kisebb mennyiségeket. Mi, kistermelők, továbbra is versenyképesek vagyunk: jelenleg 90 hrivnyát kérünk az édesburgonya kilójáért, míg az importtermék a nagyáruházakban 140–160 hrivnyába kerül. Azt szoktuk mondani, hogy akkor járunk jól, ha a betakarított mennyiség január végére elfogy, hiszen így a tárolási veszteség is minimális – teszi hozzá Nagy Éva. – Háromféle batátát termesztünk, közülük a Magyarországról, Ásotthalomról származó sárgahúsú fajta a legkedveltebb. A kezdetektől fogva palántaneveléssel is foglalkozunk, így segítjük azokat a kisebb kerttulajdonosokat, akik saját konyhájuk számára szeretnék megtermelni az édesburgonyát, de a szaporítóanyag előállításával nem kívánnak bajlódni. Van, aki mindössze harminc palántát ültet, de akad olyan gazda is, aki tavasszal már kétszáz darabot rendel – mondja. – A jövő szempontjából fontos, hogy mi, kárpátaljai termelők bővítsük a termékkínálatot. Így elkerülhetők lennének a dömpingidőszakok, amikor a terményt csak önköltségi áron vagy az alatt lehet értékesíteni. Az utóbbi években több új zöldség is megjelent a térségben: újra termesztik a brokkolit, a kelbimbót, egyre népszerűbb a karfiol és a fodros kel is. Ősszel pedig a hagyományos fekete retek mellett egyre gyakrabban bukkan fel a jégcsapretek hosszú, fehér húsú, vastag változata. A spenót és a rukkola is állandóan megtalálható a piaci árusokok kínálatában – ami azt mutatja, hogy van igény az egészségesebb zöldségfélékre. Én magam abban bízom, hogy hamarosan a spárga is bekerül jó néhány család heti menüjébe – zárja gondolatait Nagy Éva. – Ami pedig a batátát illeti: oly sokféleképpen el lehet készíteni, hogy biztos vagyok benne, nemcsak a cukorbetegek fogyasztják majd szívesen.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
