A növénytársításról (2.)

Az előző cikkünk folytatásaként szeretnénk bemutatni olvasóinknak a különböző kultúrák társításkor egymásra gyakorolt hatásait. Mint ismeretes – és azt az előző cikkünkben is bemutattuk –, vannak növények, amelyek egymás szomszédságát jól, míg mások kevésbé jól vagy egyáltalán nem tűrik. Ebben a cikkünkben szeretnénk részletesebben kitérni néhány ismertebb zöldségnövényünkre, rávilágítva arra, hogy mit mivel, vagy mivel ne vessünk, ültessünk, társítsunk együtt.

Uborka. Kiskertekben káposztával váltott sorokban is vetik. Szegélynövényként ajánlatos karalábét és salátát, esetleg karalábét és korai káposztát választani. Nem önbeporzású fajta uborkák esetében a bazsalikom és a borágó uborkasorokba történő társítása vonzza a méheket, így segíti az uborka beporzását, ezáltal termésnövelő hatással bír. A paradicsom és az uborka társítását kerüljük, mert a paradicsom gátolja az uborka termékenyülését.

Paradicsom. A paradicsom jó hatással van a káposztafélékre. A paradicsom és a petrezselyem jól társíthatóak: a paradicsom a petrezselyem nyüvesedését gátolja, a petrezselyem pedig segíti a paradicsom fejlődését, és javítja a bogyók ízét is. A spárgával kölcsönösen segítik egymást. Tapasztalatok szerint a paradicsom kipárolgása távol tartja az egrest károsító rovarokat. Nem szíveli a paradicsom a karalábé, a burgonya és az édeskömény közelségét.

Paprika. A paprika jó társnövénye a sárgarépa, uborka, retek, tök és a hagymafélék. A padlizsán és a paprika kölcsönösen kedveli egymás társaságát. A spenót, a saláta és a mángold szintén alkalmasak társnövénynek a paprika mellé. A bazsalikom távol tartja a tripszeket, legyeket. A petrezselyem virága vonzza a ragadozó életmódot folytató, levéltetvekkel táplálkozó hasznos darázsfajokat. A kapor vonzza a hasznos rovarokat, de távol tartja a kártevőket. A disznövények közül a sarkantyúka, a muskátli, a petúnia és a bársonyvirág (büdöske) az, amelyik elriasztja a paprika kártevőit. A kerülendő növények között megtaláljuk a káposztaféléket, az édesköményt és a kajszibarackot.

Burgonya. A korai burgonya jól társul babbal, borsóval, káposztával. A közelben tenyésző torma serkentő hatással van rá. Ha kender szegélyezi, kevésbé fogékony a fitoftórára, viszont az uborka közelében fogékonyabbá válik. Rosszul tűri a napraforgó közelségét. A laboda megjelenése a burgonyaföldön már talajuntságra utal. A zöldbab közelsége csökkenti a burgonyabogár károsítását. Célszerű lehet tojásgyümölcsöt csalogató vetésként (banknövényként) elhelyezni a burgonyabogár elleni védekezés megkönnyítésére. A bársonyvirág (büdöske) gyökérnedvei a burgonyafonálgérget pusztítják. Ha a burgonyát korianderrel és köménnyel társítjuk, finomabb íze lesz.

Káposztafélék. A kedvezőtlen termőhelyi körülményeket nagyon megsínylik. Előnyös, ha szomszédságukban gazdagon virágzó vagy illóolajos növények tenyésznek, mert odacsalogatják a megporzó rovarokat. A káposztafélék meghálálják a vetésváltást. Jól társul a téli káposzta a korai burgonyával. Ugyancsak szívesen van zsálya, rozmaring, kapor, kakukkfű, menta és üröm közelében. A karfiol jobban fejlődik, ha a közelében zeller nő. A káposztafélék megóvják a zellert a zellerrozsdától, cserébe viszont a zeller véd a földibolha kártételétől. Vizsgálatok alapján kimutatták, hogy a karfiol-zeller társítás csökkentette a karfiolon megjelenő káposztalepke kártételt, és növelte a karfiol termésmennyiségét. Szintén vizsgálatok mutatták ki azt is, hogy a káposzta közelébe ültetett koriander csökkenti a káposzta-levéltetű fertőzését, azon kívül még távol tartja a káposztafélék olyan károsítóit, mint a káposztapoloska, káposztalepke, liszteske és a földibolha. A káposzta és a fehér mustár kölcsönösen gátolják egymás fejlődését. A káposzta és a hagyma szintén rosszul tűrik egymás közelségét.

Petrezselyem. A petrezselyem segíti a közelében lévő rózsa és a paradicsom fejlődését. Jó mézelő, a rendkívül erős illóolajai azonban kedvezőtlenek lehetnek néhány növényre. Például a fejes saláta a petrezselyem szomszédságában nem fejesedik, hanem rögtön felmagzik. Jó szomszédja viszont még a retek és a hagyma is.

Saláta. A saláta szereti a szamóca közelségét, jól megfér a sárgarépával, a nyári retekkel. Egyes adatok szerint a saláta, a káposzta és a répa jó együttest alkot. A fejes saláta illata távol tartja a sárgarépalegyet és megakadályozza a lepetézését a fiatal répákra. A saláta megvédi szomszédjait a földibolha kártételétől is. Petrezselyemmel soha se társítsuk.

Sárgarépa. Célszerű morzsalékos talajba (pl. len, borsó vagy szója után) vetni. Mint azt az imént említettük, a saláta és a sárgarépa egymásra gyakorolt hatása kedvező, mert nem csak a saláta közelsége van jó hatással a sárgarépára, hanem a sárgarépa is elősegíti a saláta fejlődését. A kártevőinek elriasztására a kiskertekben javasolják az illóolajnövények közeli elhelyezését. A vöröshagyma és a póréhagyma a sárgarépa mellé vetve távol tartja a sárgarépalegyet, valamint csökkenti a lisztharmat, és a levéltetvek megjelenését is. A szomszédságában fejlődő kaprot kevésbé károsítják a levéltetvek, a kapor hatására pedig a sárgarépa egyenletesebben kel ki.

Csak néhány ismertebb zöldségnövény társítását volt alkalmunk most megismertetni. Ezen kívül szerettük volna bemutatni és összegezni azokat a gyógynövényeket, fűszer- és disznövényeket, amelyek önmagukban is, vagy a belőlük készült főzetekkel, természetes permetlevekkel elriasztják, elpusztítják a kártevőket, kórokozókat. Ezekkel a lehetőségekkel a következő cikkünkben fogunk foglalkozni.

Nagy Csaba falugazdász,
Pro Agricultura Carpatika Alapítvány