A NATO-országoknak Moszkva szerint a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén.
Ez derült ki egyebek között abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, a kezdeményező kinyilvánított szándéka szerint a felek biztonságát szavatolni hivatott megállapodás-tervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni - közölte az MTI.
Moszkva egyebek között azt szeretné, ha a felek közösen kötelezettséget vállalnának a vitás kérdések békés rendezésére, tartózkodnának az erő alkalmazásával történő fenyegetéstől, és megerősítenék, hogy nem tekintik egymást ellenségnek.
Az orosz fél szerint Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről. Az Egyesült Államoknak Moszkva szerint vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását.
Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak.
"A felek tartózkodnak attól, hogy fegyveres erőiket és fegyverzetüket - egyebek között nemzetközi szervezetek, katonai szövetségek vagy koalíciók keretében - olyan területekre telepítsék, ahol az ilyen telepítést a másik fél a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyként érzékelheti, kivéve a felek nemzeti területén történő telepítést" - áll az egyik dokumentum-tervezetben.
A javaslat értelmében Oroszországnak és az Egyesült Államoknak vállalnia kell, hogy nem törekszik más államok területét felhasználni "a másik fél elleni fegyveres támadás vagy a másik fél alapvető biztonsági érdekeit érintő egyéb cselekmények előkészítése vagy végrehajtása céljából". Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak.
Moszkva emellett azt is javasolta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza. Az elképzelés szerint Oroszországnak és a NATO-nak meg kellene fogadnia, hogy nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat olyan körzetbe, ahonnan el tudja érni egymás területét.
A tervezet felhívja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO többi atomhatalmát, hogy kötelezze el magát a nukleáris háború kirobbantása lehetetlenségének elve mellett, sürgetve a feleket, hogy erősítsék meg, "nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad vívni, és ismerjék el, hogy mindent el kell követni a nukleáris hatalmak közötti háború elkerülése érdekében".
Az orosz elképzelések kitérnek a felek közötti sürgősségi kapcsolattartást szolgáló "forró drótok" létrehozására is. Arra köteleznék a feleket, hogy "ne teremtsenek olyan körülményeket vagy helyzeteket, amelyek veszélyt jelentenek, vagy amelyekről úgy tűnhet, hogy veszélyt jelentenek a többi fél nemzetbiztonságára".
A javaslatok emellett mechanizmusokat vázolnak fel az egyes régiókban, így a Balti- és a Fekete-tenger térségében bekövetkező potenciális incidensek megelőzésére. Ezek között szerepel egy, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról történő megállapodás.
Az orosz fél emellett kölcsönös önmérsékletet javasol a katonai tervezésben és a hadgyakorlatok végrehajtásakor. Moszkva szerint meg kell állapodni, hogy az orosz és a NATO-csapatok nem végeznek dandárszintet meghaladó hadgyakorlatokat vagy más katonai tevékenységeket egy, az Oroszország és a szövetség tagállamai közötti határvonal mindkét oldalán elhelyezkedő, egyeztetett szélességű és konfigurációjú övezetben.
Moszkva azt is szeretné, ha a felek rendszeresen és önkéntesen eszmecserét folytatnának az aktuális fenyegetésekről és biztonsági kihívásokról, valamint tájékoztatnák egymást a katonai gyakorlatokról és manőverekről, és fenntartanák a katonai doktrínáik rendelkezéseit.
Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya "akár holnap" kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Moszkva Genfet javasolta a tárgyalások helyszínéül.
Az orosz diplomata óvta az Egyesült Államokat és a NATO-t attól, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz javaslatokat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.