2022. február 24-én indította meg Oroszország teljes körű invázióját Ukrajna ellen, ez a háború a legnagyobb európai fegyveres konfliktus a második világháború óta. Négy év alatt pedig mindkét fél számos hadiipari fejlesztést vetett be a fronton: drónoktól kezdve különböző rakétatípusokon át egészen a mesterséges intelligenciával vezérelt eszközökig. A háború kitörésének negyedik évfordulóján összefoglaljuk, hogy pontosan milyen új fegyverek születtek vagy estek át a tűzkeresztségen a fronton.
Nem új keletű dolog, hogy egy háborúban a harcoló felek új fegyvereket próbálnak ki, így történt ez már több mint száz évvel ezelőtt, amikor a britek a búrok ellen vetették be azokat a katonai eszközöket, amelyek az első világháború meghatározó fegyvereivé váltak. Az orosz−ukrán háború hasonló eredménnyel járhat, vagyis az ott használt újítások egy következő konfliktusban terjednek majd el tömegesen, addigra tökéletesítik őket és megindul tömeggyártásuk.
Az orosz−ukrán konfliktusban mindkét hadviselő fél egyszerre volt kénytelen improvizálni és fejleszteni: Ukrajna azért, mert rakétái esetében mindössze egyetlen fejlesztési prototípussal vágott bele a háborúba, Oroszország pedig amiatt, mert az ukrán légvédelem egyre hatékonyabban semlegesítette korábban „csodafegyvernek” tartott eszközeit.
Moszkva mindenre felkészült
Az éjszaka zümmögő halál − Sahíd / Gerany
Ha egyetlen fegyvert kellene kiemelni, amely leginkább meghatározta a háború mindennapjait, az az iráni tervezésű Sahíd−136 típusú kamikaze drón és annak orosz gyártmányú utódja, a Gerany. Az első Sahíd−136-os 2022 októberében csapott le Kijevre, amely négy civillel végzett − ez volt az első jele, hogy Oroszország rakétakészletei kimerülőben vannak.
Moszkva ezt követően Tatárföldön, az alabugai gyárban megkezdte a drón saját változatának, a Gerany−2-nek a sorozatgyártását. A fejlesztés és a gyártási folyamat exponenciális mértékben indult meg: míg 2023-ban a gyár 2738 darabot állított elő, addig 2024 első kilenc hónapjában már 5760-at. Ezzel párhuzamosan a bevetések száma is növekedett, 2025 márciusára ez a szám elérte a napi ezret – tízszer annyit, mint az előző év átlaga.
A típus közben generációváltásokon ment keresztül. A Gerany−3 (a Sahíd−238 orosz változata) sugárhajtóművet kapott, amellyel óránként 600 kilométer per órás sebességet ért el − ez négyszerese az alaptípusénak. Robbanófejét csaknem a duplájára növelték: 52-ről 90 kilogrammra nőtt, és termobárikus töltetet kapott, vagyis vákuumbombaként vethető be. 2026 elején az ukrán hírszerzés pedig megerősítette, hogy Oroszország tesztelte és bevetette a legújabb generációs Gerany−5 változatot is.
Oroszország emellett Gerbera nevű álcadrónt is hadrendbe állított: ezek a valódi Sahíddel megegyező radarjelzést mutatnak, de olyan anyagokból készülnek, amelyek tizedannyiba kerülnek. Ilyen típusú eszközt vetettek be Lengyelországban 2025 szeptemberében.
A precíziós gyilkos − a Lancet
A Lancet pilóta nélküli repülőgép (UAV) a a Kalasnyikov-konszern leányvállalatának, a ZALA Aero Groupnak a terméke. Ezt 2022 júniusában vetette be először Oroszország Ukrajna ellen; azóta a frontvonal talán legtöbbet használt orosz fegyvere lett. Két változata létezik: a Lancet−1-et egy kilogrammos, a Lancet−3-at három kilogrammos robbanófejjel látták el. Ez is egy viszonylag olcsóbb eszköz, egy darab mindössze 20-35 ezer dollárba kerül.
Az eszközt katapultvetővel indítják földi vagy tengeri platformokról, és mind légi, mind szárazföldi katonai eszközök ellen vetik be. 2023 októberétől pedig továbbfejlesztették: az Izdelije−53 jelű változat képes önállóan azonosítani, majd megtámadni páncélozott célpontokat.
Az orosz haditechnika egyik jellegzetessége, hogy a Lancet – akárcsak az Oresnyik rakéta – nyugati processzorokra épül (Nvidia Jetson TX2, Xilinx Zynq), amelyek a szankciók ellenére is eljutnak Oroszországba közvetítő országokon keresztül.
A hiperszonikus „tőr” − a Kinzsal
A H−47M2 Kinzsalt Vlagyimir Putyin még 2018-ban jelentette be: a hiperszonikus ballisztikus rakétát módosított MiG−31-es vadászgépről indítják, és a hangsebesség tízszeresére képes felgyorsulni, és szinte lehetetlen elfogni. A háború korai szakaszában Oroszország ukrán fegyverraktárak ellen vetette be.
Ám az ukránok hamar megtalálták ellene a megoldást: az amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszer 2023-ban leszedett több Kinzsalt is – köztük azt a hat rakétát, amelyeket 2023. május 16-án egy éjszakai légicsapásnál vetett be Oroszország. Ez volt az első alkalom a háborúban, hogy a Patriot harci körülmények között bizonyított hiperszonikus ballisztikus rakéta ellen.
Az új nukleáris üzenet − az Oresnyik
Az Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta az RSz–24 Jarsz interkontinentális rakéta modernizált változata, amely 2024 novemberében debütált a hadszíntéren Dnyipro városánál, egy ukrán hadiipari üzem ellen vetették be. Másodszor pedig 2026 januárjában alkalmazták, ezúttal Lvivben.
Az eszköz legfőbb jellemzője, hogy hat robbanófejet szállít, amelyet az úgynevezett MIRV-technológia tesz lehetővé. Az Oresnyik óránként csaknem 13 kilométert képes megtenni, pályája meredek ívet ír le. A CNN szakértői elemzése azonban rámutatott, hogy a kijevi igazságügyi szakértők szerint a rakéta nem tartalmaz különösebben fejlett elektronikát; nem forradalmi fejlesztés, inkább meglévő elemekre épül. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország fel kívánja gyorsítani az Oresnyik sorozatgyártását, és nukleáris csapásmérő képességét is növelni akarja.
Az orosz haderő szemei − az Orlan−10 és az FPV-drónok
Az Orlan−10 felderítő drónok Oroszország szemei a fronton: tüzérségi támogatástól kezdve az FPV-drónok irányításáig mindenre alkalmazzák. Ennek egy fejlettebb változata az Orlan−30, amely precíziós lövedékek ellen is használható.
Az orosz FPV-drónok egyik fő típusa a Molnija−2, amely tulajdonképpen egy pilóta nélküli repülőgép, amely egyszerű alkatrészekből épül fel, és alig ezer dollárba kerül, valamint tüzérségi lövedékekkel képes járműveket megsemmisíteni. Moszkva 2025-ben csaknem kétmillió FPV-drónt gyártott, emellett az elektronikai zavaró tevékenység kivédésére Oroszország elkezdett 40 kilométer hosszú optikai szálas kábelen vezérelt drónokat is alkalmazni.
Ukrajna követte az orosz fejlesztések tempóját
Tengeri célpontoktól a szárazföldi bevetésekig − a Neptun cirkálórakéta
Ukrajna a háborút mindössze egyetlen saját fejlesztésű rakétával kezdte: az RK−360 Neptun tengerészeti cirkálórakétával, amelynek hatótávolsága 300 kilométer. Az eszköz már 2022 áprilisában bemutatkozott a hadszíntéren: az ukrán haditengerészet egy Neptunnal süllyesztette el az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkvát – egy 750 millió dolláros hadihajót. Ez volt a háború egyik legnagyobb ukrán katonai sikere.
Azóta Ukrajna módosította és jelentősen kiterjesztette a Neptun hatótávolságát: a Hosszú Neptun (Long Neptune) szárazföldi célok ellen is bevethető, és 1000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy ezzel a fegyverrel csaptak le Novorosszijszk kikötőjére.
Még titkos jelszónak is alkalmas a neve − a Paljanyicja
A Paljanyicja (a szó egy hagyományos ukrán kenyérfajtára utal, amelyet az orosz kémek sosem tudnak helyesen kiejteni) egy turbó sugárhajtóműves drónrakéta, amelyet 2024 augusztusában az ukrán függetlenség napján mutatott be Volodimir Zelenszkij. Mindössze másfél év kellett ahhoz, hogy a tervezőasztaltól eljusson az orosz célpontokig.
Tulajdonképpen egy közepes hatótávolságú eszközről van szó, amely 650 kilométeren belül hatékony. Sebessége elérheti a 900 kilométer per órát, 100 kilogrammos robbanófejjel látták el, valamint viszonylag alacsony magasságban közelíti meg célpontját. Az első bevetést követően 2024 decemberében Kijev már meg is kezdte a sorozatgyártását, amelybe Litvánia 10 millió euróval szállt be.
A Paljanicja előnye, hogy jóval olcsóbb, mint a francia−brit fejlesztésű Storm Shadow manőverező robotrepülőgép, amely 1,5 millió dollárba kerül. Ráadásul az ukrán drónrakéta hatékonyan lavírozik az orosz radarok figyelő szemei között.
Ukrajna leghosszabb keze − a Flamingo (FP−5)
A Fire Point nevű ukrán cég több rakétatípust is gyártott a háború kezdete óta, amelyek közül a Flamingo, vagyis az FP−5 különösen nagy visszhangot váltott ki. Az eszköz hatótávolsága 3000 kilométerre rúg, robbanófeje 1000-1150 kilogrammos, amely vetekszik egy precíziós bombáéval. Hajtóanyagát egy dániai vállalat gyártja, ugyanakkor az oroszok szerint ez a rakéta nem olyan hatékony, mint ahogy az ukránok állítják.
Az FP−1 jelzésű támadó drón szintén az említett Fire Point cég gyártmánya, amely nagy távolság megtételére képes. Eközben a Ljutij – amelyet az Antonov repülőgépgyár fejlesztett (AN–196) − légcsavaros meghajtású, szintén 1000 kilométernél messzebbre ér el, és elsősorban az orosz energetikai infrastruktúra ellen vetik be. 2024 novemberében alkalmazták először, amikor a szaratovi kőolaj-finomítót támadták vele. Legutóbbi alkalommal pedig 2026. február 13-án használta az ukrán haderő, amikor a Komi Köztársaságban lévő uhtai olajfinomítót lőtték Ljutij drónnal, így eddig ez volt a legmélyebb dróntámadás Oroszország területén.
Az újabb generáció − a Peklo, a Ruta és a Bars
A fejlesztések sora természetesen nem állt meg a drónrakétáknál sem, 2024 decemberében Volodimir Zelenszkij mutatta be a Peklo (magyarul Pokol) drónrakétát, amelynek hatótávolságát a Defence Express körülbelül 700 kilométerre becsülte, és rövid időn belül ennek is megkezdték a sorozatgyártását.
Ugyanekkor lépett az utolsó tesztelési fázisba a Ruta nevű rakéta, amely inkább közepes hatótávolságú (mintegy 300 kilométeres körzetben vethető be), és 800 kilométer per órás sebességre képes. 2025 áprilisában pedig megjelent a Bars (Leopárd) nevű drónrakéta is, amelyet az ukrán hadsereg azóta élesben is bevetett.
Ballisztikus rakétarendszerek terén is beindult a fejlesztés Ukrajnában, 2024 őszén végzett Kijev a Sapsan (Vándorsólyom) elnevezésű operatív-taktikai rakétarendszer tesztelésével. Hat-hétszáz kilométeres hatótávolságával nemcsak Novorosszijszkot, hanem Szocsit és Moszkvát is támadni tudták vele alig egy évvel később.
Bizarr ötletekben sincs hiány
Nemcsak drónokat és rakétákat fejlesztett Kijev a háború kezdete óta, a szárazföldi hadműveleteknél már 2022-ben megjelent prototípusként a Bohdana önjáró löveg, amelyből jelenleg havonta több mint húsz darabot gyártanak. A 155 milliméteres lövegcsővel ellátott, NATO-szabványnak is megfelelő önjáró tarack hatótávolsága mintegy 45 kilométer. Már a háború első évében hatékonynak bizonyul az eszköz, ugyanis a Kígyó-szigetet ezzel foglalták vissza Oroszországtól.
A szárazföldi harcoknál pedig fel kell készülni az állandó drónveszélyre, így sorra jönnek a bizarr ötletek, a védőkalitkáktól elkezdve a teknőstankokon át eljutottak a sündisznótankokig. Először az oroszok látták el fémszálakkal páncélosaikat, amit az ukránok kinevettek, de aztán rájöttek, hogy sokkal hatékonyabbak a drónok ellen, mint azt korábban gondolták. A tankokra így kerültek alumíniumkábelek, azonban egy-egy páncéloshoz három tonna ipari kábel szükséges, amelytől a harckocsik furcsa kinézetűek lesznek, de cserébe több tucat drón támadását képesek hatástalanítani.
A mesterséges intelligencia sem maradt ki a háborúból
Végül, de nem utolsósorban a tengeri eszközök fejlesztése sem maradt ki: az ukránok a Fekete-tengeren a Magura V5 tengeri drónt alkalmazták az orosz hadihajók ellen. Hatékonyságukra példaként az ukrán katonai források megemlítették, hogy ezek az eszközök – AIM−9 rakétával felszerelve – két orosz Szu−30-as vadászgépet lőttek le a Fekete-tenger felett az egyik bevetés alatt.
A mesterséges intelligencia beépítése is megkezdődött. A Vyriy, a DevDroid és az X-Drone ukrán cégek olyan autonóm fegyverrendszereket fejlesztett, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek a célpontokat azonosítani és megtámadni.
Olekszij Babenko, a Vyriy vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy „ez a háború a túlélésről szól számunkra" – és addig, amíg nem nyernek, a lehető legjobban kihasználják az új technológiát.
Mérlegen az elmúlt négy év
Négy éve tart az ukrajnai háború, amely a fegyvergyártásnak lehetőséget adott arra, hogy új eszközöket fejlesszen és vessen be a fronton. Samuel Bendett, a CNA washingtoni kutatóintézet elemzője szerint alapvetően mindkét fél az olcsón, nagy mennyiségben előállítható eszközökre állt át, amelyek gyorsan összeszerelhetők és hamar bevethetők a fronton.
Az oroszok az ukrán légvédelem kimerülésére játszik azzal, hogy egyszerre minél nagyobb mennyiségű drónt és rakétát indít Ukrajna felé. Ezzel szemben az ukránok a mélységi akciókra helyezték a hangsúlyt, vagyis az orosz hátországot támadják, különösen annak ipari és logisztikai csomópontjait.
Ukrajna fegyvergyártási kapacitása összességében 2022-es egymilliárd dollárról 35 milliárd dollárra nőtt négy év alatt; a frontvonalon bevetett fegyverek több mint 40 százalékát ma már Ukrajna maga állítja elő. Ugyanakkor az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország is jóval többet költ fegyvergyártásra, London 2026-ban 400 millió fontot különített el hiperszonikus fegyverek fejlesztésére - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
