Március 15.: a magyar történelem aranylapjainak egyike.
Kétszázhárom évvel ezelőtt, 1823. január elsején Petrovics Sándorként látta meg a napvilágot Petőfi Sándor.
1938 óta emléktábla hirdeti Petőfi egykori itt jártának emlékét.
Tóth Péter Lóránt Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor Beregszászon az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban tartott előadóestet.
Kitörölhetetlen helyet foglalt el a magyar történelem aranylapjain Petőfi nagy napjának, a dicsőséges március 15-i pesti forradalomnak az emléke.
Petőfi emlékét 1938 óta őrzi díszes emléktábla a Tisza-parti település református templomának külső falán.
Petőfi Sándor 202 évvel ezelőtt, 1823. január 1-én látta meg a napvilágot.
Beregszászban immár hagyomány, hogy az év első napján emlékezzen lánglelkű költőnkre.
Petőfi Sándor halhatatlan művéből, a János vitézből készült monodrámát láthatott a beregszászi közönség.
Március 20-án ünnepi eseményre került sor a Bölcs Jaroszláv nevét viselő Ukrajnai Nemzeti Könyvtár 1. sz. olvasótermében.
Badalóban élők szent kötelességüknek érzik, hogy minden évben megemlékezzenek a legnagyobb magyar költő emléknapjáról.
Petőfi Sándor, a magyar nép lánglelkű költője január elsején született.
Mindmáig legismertebb költőnk emlékezete nem halványul a versszerető magyar emberek szívében.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói három, a tudomány számára új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.