Több évtizedes hagyomány, hogy az új esztendő beköszöntét az Isten házában kezdik Badalóban. Az újévi jókívánságok, a lelki útravaló elkérése mellett a Tisza-partiak ilyenkor emlékeznek meg Petőfi Sándor születésének emléknapjáról. A lánglelkű költő és forradalmár 1847 júliusában járt a településen, amikor útban Erdődre menyasszonyához, Szendrey Júliához pihenőt tartott a templom tövében. 1938 óta emléktábla hirdeti Petőfi egykori itt jártának emlékét.
A 2026-os esztendő első istentiszteletén Sápi Zsolt református lelkipásztor János evangéliuma 3. részének 30. verséből vett idézet alapján – „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem” – arról beszélt: arra kell törekednünk, hogy Krisztus legyen egyre nagyobb bennünk, és így lehet valóban boldog, örömteli új esztendőnk.
,,A legnagyobb magyar költő 203 évvel ezelőtt, 1823. január elsején született Kiskőrösön, és a történelmi leírások szerint 1849-ben veszett nyoma a segesvári csatában” – kezdte beszédét Jakab Lajos, helyi presbiter és családorvos, a KMKSZ badalói alapszervezetének elnöke, aki azt emelte ki ennek kapcsán, hogy élete, bár rövid volt, de hagyatéka mégis az örökkévalóság része lett.
,,Néhány napja méltattuk a badalói református egyház 475 éves évfordulóját, amelynek kapcsán megemlékeztünk az elmúlt századokban itt szolgáló lelkészekről is. Arról nincs feljegyzés, hogy 1847. június 17-én, amikor Petőfi Badalóban járt, találkozhatott-e az akkor itt szolgálatot teljesítő Szücs János lelkipásztorral, de az bizonyos, hogy itt kapott ihletet több verséhez is” – mondta az érdekvédelmi szervezet első embere.
,,Ahhoz, hogy magyarnak maradhassunk, elengedhetetlen kulturális és nyelvi értékeink, örökségünk megőrzése, ápolása, amelyekben Petőfi elévülhetetlen érdemeket szerzett verseivel, műveivel, a magyar történelemben felvállalt szabadságharcos és forradalmár szerepével” – mondta beszédében Fülöp Andrea, a Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Aki emlékeztetett arra, hogy Petőfi közérthetően és egyszerűen szólt mindenkihez, ő volt a magyar romantika hitelesítője, hisz (szerelmi) költeményeiben első ízben jelent meg a családi líra, a családi, hitvesi szerelem ábrázolása. Tájköltészetében a pusztát, a magyar alföldet elevenítette meg, de ő volt az is, aki először írt verseiben a világszabadságról.
Zárszavában Fülöp Andrea azt kívánta a helyieknek, hogy 2026 legyen a remény éve, és hogy mielőbb elhallgassanak a fegyverek, és hogy jöjjön el végre a várva várt béke.
Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatója Petőfi Sándor: István öcsémhez című költeményét adta elő.
Újévi jókívánságait tolmácsolta a helyi közösség felé Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki arra emlékeztetett, hogy ezen a napon nem csupán egy nagy költő előtt hajtunk fejet, hanem egy olyan ember előtt is, aki egész életével, minden sorával a nemzet lelkiismerete volt.
Mint mondta, minden év első napján koszorút helyezünk el Petőfi Sándor emléktáblájánál, de az igazi tiszteletadás az, ha szívünkben és tetteinkben is megőrizzük örökségét!
A Himnusz eléneklését követően a vendégek és a helyiek megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját.
(tamási)
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
