A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
A folyó közelében január végén omlott be egy mintegy 1,8 méter átmérőjű szennyvízszállító vezeték.
A rovarok kulcsszerepet játszanak az emberiség által leginkább fogyasztott élelmiszerek előállításában.
Egy új kutatás szerint nem a szmog az egyik legaggasztóbb következménye a nagyvárosi létnek.
A világ legmagasabb hegyeinek a szennyezése nem csak helyi probléma.
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.
A változások fő mozgatórugói Kína és India, amelyek a legnagyobb megújulóenergia-piacok élére kerültek.
Az emberéletek tömeges tönkretételén és elpusztításán túl az Ukrajnában folyó háború jelentős éghajlatkárosító hatással is jár.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) közölte: Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben.
Az ukránok körében nem szokás a szemét szelektálása.
Ezt a savas esőt szinte lehetetlen eltávolítani a környezetből.
Elképesztő mennyiségű, szabad szemmel nem látható műanyag kering az Atlanti-óceánban – állítja egy friss nemzetközi kutatás.
Idén július 24-én jött el a túlfogyasztás napja, amikorra az emberiség felhasznált annyi természeti erőforrást, amennyit a Föld egy év alatt képes létrehozni vagy megújítani.
Mintegy hatezer liter olaj ömlött az Északi-tengerbe a németországi Cuxhaven kikötővárosnál.
Az ukrán klímaválság hátterében az orosz–ukrán háború áll.
2024 volt a legmelegebb év a megfigyelések történetében: az átlaghőmérséklet először haladta meg az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal.
Megegyeztek, hogy igyekeznek a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani az 1800-as évek végi szintekhez képest.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója globális környezeti fenyegetéssé vált.
A zajszennyezés és a fényszennyezés is egészségügyi problémákat okozhatnak.
Derült ki egy nemzetköz vizsgálatból, amelynek során a kutatók mintegy 50 ezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.
Az UNESCO jelentése példátlan gleccserolvadásra figyelmeztet, amely fenyegeti az ökoszisztémákat, a mezőgazdaságot és a vízforrásokat.
A száraz levelek és fű égetése káros az egészségre és a környezetre.
Az orosz invázió 230 millió tonna üvegházhatású gázkibocsátást okozott az elmúlt években.
A bűnözők legalább 4 millió euró haszonra tettek szert azzal, hogy Olaszországból, Szlovéniából és Németországból származó orvosi és veszélyes hulladékot helyeztek el Horvátországban.
Az Aral-tó példája rámutat arra, mi történik, ha nem óvjuk természetes vizeinket.
A háború következtében Ukrajna természeti védett területein keletkezett károkat 15 milliárd dollárra becsülik.
Amelyből kiderül, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a globális környezeti és társadalmi válságok, például a víz- és élelmezési gondok és az éghajlatváltozás.
Hozzávetőleg 200 ezer tonna föld szennyeződhetett be a Kercsi-szorosnál hajótörést szenvedett orosz tankerekből kiszivárgott fűtőolaj miatt.
Az orosz támadások hatására a levegő egyfajta mérgező „koktéllá” változik.
Ukrajna ökológiai rendszere sokat szenvedett Oroszország nagyszabású katonai agressziója miatt, jelenleg 65 milliárd dollárra becsülik a természeti környezetben okozott kárt.