Egyre kevesebb a zümmögés, a susogás, a lámpafény körül keringő apró élet, ami a szakértők szerint sokkal rosszabb jel, mint azt elsőre hinnénk. A rovarok világszerte drámai ütemben tűnnek el, és egy amerikai orvos szerint ez nem pusztán természetvédelmi kérdés, hanem az emberi civilizáció korai vészjelzése is egyben. A csend, amely most a mezőket és erdőket uralja, ugyanis az ökoszisztéma összeomlásának előszobája lehet.
A természet csendje elsőre akár megnyugtatónak is tűnhet, kevesebb zümmögés, kevesebb bogár az esti lámpafény körül, kevesebb rovar az ablakon. Csakhogy a szakértők szerint ez a csend nem békét, hanem válságot jelez.
Egyre több tudós és orvos figyelmeztet arra, hogy a világ rovarpopulációi drámai ütemben tűnnek el, ez nem csupán ökológiai probléma, hanem közvetlen fenyegetés az emberi civilizáció számára is.
Joseph Varon intenzív terápiás szakorvos a héten rendkívül éles hangú figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint a bogarak, lepkék, molyok, legyek, szúnyogok és méhek tömeges eltűnése egy „vörös zászló”, amely az ökoszisztéma instabilitására vagy akár annak összeomlására utal. A szakember szerint az, ami jelenleg a természetben zajlik, kísértetiesen hasonlít egy jól ismert orvosi vészhelyzethez.
Amikor a csend rosszabb, mint a zaj
„Az orvoslásban a csend gyakran riasztóbb, mint a zaj” – írta Varon a The Defender hasábjain. Egy beteg, aki hirtelen már nem jelez fájdalmat, vagy egy monitor, amely váratlanul elnémul, nem gyógyulást, hanem rendszerösszeomlást jelezhet. Az ökológiában pedig pontosan ugyanez a helyzet – figyelmeztet a szakember.
A rovarvilág elcsendesedése ugyanis nem stabilitást jelent, hanem azt, hogy a rendszer egyik legérzékenyebb eleme mondja fel a szolgálatot. ha a rovarok eltűnnek, annak hatása messze túlmutat rajtuk.
A rovarok ugyanis kulcsszerepet játszanak az emberiség által leginkább fogyasztott élelmiszerek előállításában. A gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek jelentős része beporzás nélkül egyszerűen nem létezne. A probléma azonban nem csupán mennyiségi, a beporzók eltűnésével az élelmiszerek tápanyagtartalma is csökken. Vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok eshetnek ki az étrendből, ami gyengíti az immunrendszert, növeli a krónikus betegségek kockázatát, és olyan módon borítja fel az emberi egészség egyensúlyát, amelyet a tudomány még csak most kezd igazán megérteni. „A jelenlegi csendet nem szabad stabilitásként értelmezni. Ez figyelmeztetés” – hangsúlyozta Varon.
A riasztó jelenséget ráadásul nem csupán anekdoták, hanem kemény adatok támasztják alá.
Egy németországi kutatás közel 30 éven át vizsgálta a repülő rovarok biomasszáját természetvédelmi területeken, az eredmény pedig sokkoló volt. 2016-ra a populációk több mint 75 százalékkal estek vissza – olyan régiókban is, amelyeket elvileg megóvtak az ipari tevékenységtől. Globális felmérések szerint ma a rovarfajok több mint 40 százaléka hanyatlóban van.
Az előrejelzések pedig még sötétebb jövőt festenek: 2030-ra a fajok akár egynegyede is eltűnhet, vagy közvetlen kihalási veszélybe kerülhet. Különösen aggasztó, hogy ezek a veszteségek kifejezetten védett élőhelyeken történnek – vagyis a probléma rendszerszintű.
Biomarker egy beteg bolygón
Varon szerint a rovarok eltűnése orvosi értelemben egy populációszintű biomarker, egyfajta korai figyelmeztető jel a környezeti stresszről és a toxikus terhelésről. A rövid életciklusú, gyors anyagcseréjű rovarok ugyanis rendkívül érzékenyek a vegyi, táplálkozási és akár elektromágneses zavarokra, és már jóval azelőtt reagálnak, hogy az embereknél egyértelmű betegségek jelennének meg. A kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy ezek a környezeti hatások – amelyek a rovarokat pusztítják – összefüggésbe hozhatók az embereknél megfigyelhető
hormonális zavarokkal, immunrendszeri problémákkal, idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel és anyagcsere-betegségekkel is.
A neonikotinoid típusú rovarirtók például kifejezetten a rovarok idegrendszerét célozzák, ám hasonló idegi útvonalak az emlősökben, így az emberben is léteznek. Az alacsony dózisú, krónikus kitettség persze nem feltétlenül okoz azonnali mérgezést, de az orvostudomány számtalanszor bizonyította már, hogy az akut tünetek hiánya nem egyenlő a biztonsággal.
Varon konkrét példákkal is érzékelteti a kapcsolatot az ökológiai változások és az emberi egészség között. Egy lassan gyógyuló sebekkel küzdő cukorbeteg esete például rávilágíthat a mikrotápanyagok csökkenésére, amely a beporzók eltűnésének közvetett következménye. Az olyan létfontosságú anyagok hiánya, mint a C-vitamin vagy a cink – amelyek elengedhetetlenek az immunvédelemhez és a szövetek regenerációjához –, nagyon is kézzelfogható egészségügyi problémákhoz vezethet. Akárcsak a gyakori légúti fertőzések, amelyek akár a megváltozott pollenszerkezethez is köthetők, amely a rovarpopulációk átalakulásával jár együtt.
A szakember szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy az orvosi szakma beépítse a környezeti egészség szempontjait a mindennapi gyakorlatba, és felismerje az ökológiai és az emberi egészség közötti szoros összefonódást. A cselekvés pedig nem halogatható. „A civilizációk nem kizárólag háborúk vagy gazdasági összeomlások miatt buknak el” – figyelmeztet. „Elbuknak akkor is, amikor az őket fenntartó élő rendszerek csendben, észrevétlenül leépülnek.” - közölte az index.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
