A tudósok szerint ilyen ütemben a világ két év alatt megszegi 2015-ös klímaígéretet

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szintek mellett mindössze három év maradt, mielőtt a Föld átlépné a 2015-ben jóváhagyott Párizsi Klímaegyezmény kitűzött 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési határt – állítja több mint 60 vezető klímatudós a globális felmelegedésről szóló legfrissebb és legátfogóbb értékelésben.

2015-ben a Párizsi Klímaegyezmény mintegy 200 ország egyezett meg abban, hogy igyekeznek a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani az 1800-as évek végi szintekhez képest.

A cél az volt, hogy ezzel el lehessen kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait. Azonban az országok továbbra is rekordmennyiségben égetik a szenet, olajat és földgázt, miközben szén-dioxidban gazdag erdőket irtanak ki – ez pedig veszélybe sodorta a nemzetközi klímacélt – számolt be a BBC.

Ezek a változások – amelyeket a tudósok már régóta előre jeleztek – közvetlenül visszavezethetők a magas üvegházhatású gáz-kibocsátásra. 2020 elején a kutatók úgy becsülték, hogy az emberiség még 500 milliárd tonna szén-dioxidot bocsáthat ki, hogy 50 százalék esélye maradjon a 1,5 Celsius-fokos  cél betartására. Az új tanulmány szerint ez az úgynevezett „szén-dioxid-költségvetés” 2025 elejére 130 milliárd tonnára csökkent – elsősorban a folytatódó rekordkibocsátások, részben pedig a tudományos becslések pontosodása miatt.

Ha a jelenlegi évi 40 milliárd tonnás kibocsátás folytatódik, akkor a Föld nagyjából három év alatt elhasználja ezt a maradék költségvetést.

Érdekesség ugyanakkor, hogy a The Guardian 80 milliárd tonnás költségvetésről számolt be, ami azt jelentené, hogy két éven belül átlépné a világ a 1,5 Celsius-fokos határt. A cikk szerint így a világ elkerülhetetlenül túllépi a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célját – bár a tényleges, ember okozta 1,5 Celsius-fokos melegedés csak néhány évvel később következne be. 2024 volt az első év, amikor a globális éves átlaghőmérséklet tartósan meghaladta az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, bár ez az egyetlen 12 hónapos időszak még nem számít hivatalos megszegésnek a Párizsi Megállapodás szerint – ráadásul a 2024-es melegedést részben természetes éghajlati hatások is felerősítették.

A tudósok azonban hangsúlyoztál, hogy a 2024-es hőmérsékleti rekord túlnyomórészt az emberi tevékenység következménye volt, ami 1,36°C-os melegedést jelentett a 19. század végi szinthez képest.

A jelenlegi felmelegedési ütem 0,27 Celsius-fok évtizedenként, ami gyorsabb, mint bármely ismert időszakban a földtörténet során. Ha a kibocsátások ezen a szinten maradnak, a bolygó valószínűleg 2030 körül éri el az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
Elméletben a hosszú távú felmelegedést vissza lehetne fordítani, ha hatalmas mennyiségű szén-dioxid kerülne leszívásra vissza a légkörből, azonban „ha jelentősen túllépjük az 1,5 Celsius-fokot, egyre valószínűtlenebbé válik, hogy a széneltávolítás képes lesz tökéletesen visszafordítani a mostani kibocsátás hatásait” – figyelmeztetett Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College éghajlati szakértője.

Minden tizedfok számít

A jelentésben – amely a klímaváltozás már most is érzékelhető mértékét mutatja –kiemelkedik a Föld klímarendszerében felgyülemlő többlethő mértéke. Ez a többletenergia részben a szárazföldet, a levegőt és a jeget melegíti, de nagyjából 90 százalékát az óceánok nyelik el.

Ez nemcsak a tengeri élővilágra jelent veszélyt, hanem megemeli a tengerszintet is: a melegebb víz térfogata nő, ráadásul az olvadó gleccserek is extra víztömeget adnak hozzá. A globális tengerszint-emelkedés üteme megduplázódott az 1990-es évekhez képest, milliókat veszélyeztetve az alacsonyan fekvő part menti régiókban.

Bár ez az összkép komor, a szerzők megjegyzik: a kibocsátásnövekedés üteme lassulni látszik – köszönhetően a tiszta technológiák terjedésének.

Épp ezért a kutatók szerint soha nem volt fontosabb a gyors és szigorú kibocsátáscsökkentés, mint most. A Párizsi Klímaegyezmény tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak, mint az 1,5 Celsius-foké. Ezt gyakran leegyszerűsítik úgy, mintha 1,5 Celsius-fok alatt „biztonságos”, fölötte pedig „veszélyes” lenne. Valójában azonban minden tizedfok növeli az időjárási szélsőségek, a jégolvadás és a tengerszint-emelkedés súlyosságát - közölte a hirado.hu.

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!