A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási szintek mellett mindössze három év maradt, mielőtt a Föld átlépné a 2015-ben jóváhagyott Párizsi Klímaegyezmény kitűzött 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési határt – állítja több mint 60 vezető klímatudós a globális felmelegedésről szóló legfrissebb és legátfogóbb értékelésben.
2015-ben a Párizsi Klímaegyezmény mintegy 200 ország egyezett meg abban, hogy igyekeznek a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani az 1800-as évek végi szintekhez képest.
A cél az volt, hogy ezzel el lehessen kerülni a klímaváltozás legsúlyosabb hatásait. Azonban az országok továbbra is rekordmennyiségben égetik a szenet, olajat és földgázt, miközben szén-dioxidban gazdag erdőket irtanak ki – ez pedig veszélybe sodorta a nemzetközi klímacélt – számolt be a BBC.
Ezek a változások – amelyeket a tudósok már régóta előre jeleztek – közvetlenül visszavezethetők a magas üvegházhatású gáz-kibocsátásra. 2020 elején a kutatók úgy becsülték, hogy az emberiség még 500 milliárd tonna szén-dioxidot bocsáthat ki, hogy 50 százalék esélye maradjon a 1,5 Celsius-fokos cél betartására. Az új tanulmány szerint ez az úgynevezett „szén-dioxid-költségvetés” 2025 elejére 130 milliárd tonnára csökkent – elsősorban a folytatódó rekordkibocsátások, részben pedig a tudományos becslések pontosodása miatt.
Ha a jelenlegi évi 40 milliárd tonnás kibocsátás folytatódik, akkor a Föld nagyjából három év alatt elhasználja ezt a maradék költségvetést.
Érdekesség ugyanakkor, hogy a The Guardian 80 milliárd tonnás költségvetésről számolt be, ami azt jelentené, hogy két éven belül átlépné a világ a 1,5 Celsius-fokos határt. A cikk szerint így a világ elkerülhetetlenül túllépi a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célját – bár a tényleges, ember okozta 1,5 Celsius-fokos melegedés csak néhány évvel később következne be. 2024 volt az első év, amikor a globális éves átlaghőmérséklet tartósan meghaladta az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest, bár ez az egyetlen 12 hónapos időszak még nem számít hivatalos megszegésnek a Párizsi Megállapodás szerint – ráadásul a 2024-es melegedést részben természetes éghajlati hatások is felerősítették.
A tudósok azonban hangsúlyoztál, hogy a 2024-es hőmérsékleti rekord túlnyomórészt az emberi tevékenység következménye volt, ami 1,36°C-os melegedést jelentett a 19. század végi szinthez képest.
A jelenlegi felmelegedési ütem 0,27 Celsius-fok évtizedenként, ami gyorsabb, mint bármely ismert időszakban a földtörténet során. Ha a kibocsátások ezen a szinten maradnak, a bolygó valószínűleg 2030 körül éri el az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöböt.
Elméletben a hosszú távú felmelegedést vissza lehetne fordítani, ha hatalmas mennyiségű szén-dioxid kerülne leszívásra vissza a légkörből, azonban „ha jelentősen túllépjük az 1,5 Celsius-fokot, egyre valószínűtlenebbé válik, hogy a széneltávolítás képes lesz tökéletesen visszafordítani a mostani kibocsátás hatásait” – figyelmeztetett Joeri Rogelj professzor, a londoni Imperial College éghajlati szakértője.
Minden tizedfok számít
A jelentésben – amely a klímaváltozás már most is érzékelhető mértékét mutatja –kiemelkedik a Föld klímarendszerében felgyülemlő többlethő mértéke. Ez a többletenergia részben a szárazföldet, a levegőt és a jeget melegíti, de nagyjából 90 százalékát az óceánok nyelik el.
Ez nemcsak a tengeri élővilágra jelent veszélyt, hanem megemeli a tengerszintet is: a melegebb víz térfogata nő, ráadásul az olvadó gleccserek is extra víztömeget adnak hozzá. A globális tengerszint-emelkedés üteme megduplázódott az 1990-es évekhez képest, milliókat veszélyeztetve az alacsonyan fekvő part menti régiókban.
Bár ez az összkép komor, a szerzők megjegyzik: a kibocsátásnövekedés üteme lassulni látszik – köszönhetően a tiszta technológiák terjedésének.
Épp ezért a kutatók szerint soha nem volt fontosabb a gyors és szigorú kibocsátáscsökkentés, mint most. A Párizsi Klímaegyezmény tudományos bizonyítékokon alapul, amelyek szerint a 2 Celsius-fokos felmelegedés hatásai sokkal súlyosabbak, mint az 1,5 Celsius-foké. Ezt gyakran leegyszerűsítik úgy, mintha 1,5 Celsius-fok alatt „biztonságos”, fölötte pedig „veszélyes” lenne. Valójában azonban minden tizedfok növeli az időjárási szélsőségek, a jégolvadás és a tengerszint-emelkedés súlyosságát - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
